Fejér Megyei Hírlap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. NOVEMBER 1. 3000 hízó helyett 6000 körültekintően tervezett rekonstrukció Ugyancsak elcsodálkozna ma Sárosd határában, Jakabszálláson az egykori szeszgyár tulajdonosa, ha „birtokán” meglátná az akácok fölé magasodó hidroglóbuszt a tsz sertéstelepén. A háború előtt ugyanis likőrök, pálinkák készültek ezen a helyen, ma viszont sertéshús. Nem is kevés: évente 3000 hízót ad le az Egyetértés Tsz, s ez, száz kiló átlagsúllyal számolva, háromszázezer kiló. Varga László állattenyésztési főágazatvezető, miközben zigorúan megmosatja kezünket belépés előtt a fertőtlenítőben, arról beszél, hogy a sertéstelep brucellózis mentes, s rövid időn belül leptospyrától is negatív lesz, a következő három évben pedig meg akarják teremteni az Aujeszky-féle betegség kizárási körülményeit. A főállattenyésztőnek húszévi munkája van ebben a sertéstelepben, amikor 1959-ben idekerült, kilenc mázsa volt az egy kocára számított hústermelés, ma több mint tizennyolc. Az épületek közt lépkedve rekonstrukcióról, tenyésztési tervekről beszél. Az idén a telep vízellátását kell tökéletesen megoldanunk még decemberig, az új kút jó vizű lesz, kevésbé nitrites mint az eddigi. Jövőre elkészül a kétszer negyvenhárom rekeszes battériás malacnevelő, s a 300 férőhelyes kocaszállás,a nyolcvanegyben pedig a 600 férőhelyes hizlalda. A hagyományosból korszerű komplex telep lesz, a rekonstrukció az ISV tervei szerint készül, s összesen tizenhárommillió forintba kerül. A jelenlegi 3000 hízó helyett így a kétszeresét tudjuk egy év alatt előállítani. A tenyésztés észt és svéd lapály keresztezésével kezdődik majd, az F-1-es árusüldők pedig már észt lapály és Cornwall fajta vérét hordozzák. A tenyésztési végcél az észt lapályra való szakosodás. Bemegyünk az elletőbe. Rend, tisztaság, nyugodtan szopnak a malacok, Varga László már a hangjukról, mozgásukról meg tudja ítélni, hogy minden rendben van-e. Kiváló szaporulati eredményekkel dicsekedhetnek; egy koca évente húsz malacot fial, s az elhullás minimális, nem haladja meg a négy százalékot. (Hagyományos telepeken tíz százalékig ez az érték még elfogadható.) — A trágyát mindennap kihordjuk a telepről, hiszen ez — ha elhanyagolják — nagy ellenséggé válhat. Az ellető fűtését olajkályhával, s csöveken áramló meleg levegővel oldottuk meg. Nincs nehéz dolgom ma már, állatszerető, jól felkészült emberekkel dolgozom, s annak ellenére jók az eredményeink, hogy egyelőre nincs még köztük szakmunkás. Nagyon jó, s abraktakarékos a takarmányozás, az egy kiló hús előállítására fordított abrakmennyiség 3 kiló 80 deka, s a telep átlaga is csak négy kiló tíz. Varga László egyébként „sertéstémából” készítette el a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetben a szakdolgozatát, ahol azt kiválónak minősítették. * « • — Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? — kérdem a tsz-irodán Tömör Ferenc elnöktől. — A szakdolgozat, vagy a rekonstrukció terve? — Természetesen a terv. Messzemenően figyelembe vettük adottságainkat, amikor úgy döntöttünk, hogy a sertéságazatot fejlesztjük a jövő néhány évben. Jelenleg 60—40 százalék az árbevételi arány a tsz-ben a növénytermesztés javára, a rekonstrukció befejezése után 50—50 százalék lesz. Nem lényegtelen szempont az sem, hogy az állattenyésztés az év egészében viszonylag kiegyensúlyozottabb árbevételt ad, hiszen a növénytermesztésé csak az év második felében, harmadik negyedében jelentkezik. Jelentős továbbá az igény a háztájiban is a tenyészanyag iránt, az idén is 2000 hízót hizlaltak ebben a szektorban a község lakói. Sárosdon nem szoktak látványos bemutatókat, tapasztalatcseréket rendezni, pedig „sertésügyben” bőven akadna a házuk táján tanítani való. Hogy valóban tudományos módszerekkel folyik itt a munka, arról Varga László „kisokosa”, egy vaskos határidőnapló győzött meg. A főállattenyésztő, ellentétben a gyakorlattal, tizenötféle szempont szerint elemzi, ellenőrzi rendszeresen az abrakfelhasználást, mivel így könnyebb az esetleges hiba megkeresése. A szempontok közt szerepel az anyakoca takarmányozási napok száma, az összes kocasüldő súlygyarapodása, a született malacok száma, a választott malacok száma, malacelhullás a hízóba állításig, malac takarmányozási napok száma, az összes malac súlygyarapodása adott időszakban, s a telep egynapi élősúly-gyarapodása. Az anyakocák takarmányozása dán módszerrel történik: egy év alatt az összes etetett mennyiség nem haladhatja meg a tíz mázsa ablakot. Gabnai Gábor A háttérben már látszik az épülő malacnevelő Fotó: Gregoritya. Erdei gyógyszertár A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legészakibb tartománya, Csagando, meszsze földön híres természeti szépségéről és nyersanyaglelőhelyeinek gazdagságáról. Kevesen tudják, de ez a terület az ország egyik legnagyobb természetes gyógyszertára is. A tartomány erdeiben, mezőin több mint 300 féle különbözőhatású gyógyfű és gyógynövény található. A gyógynövények ésfüvek gyűjtése, felhasználása csak az elmúlt években vált tömegméretűvé az országban. Megkezdődött a gyógynövények termesztése is, így ma már az öt évvel ezelőtti mennyiség kétszerese kerülhet felhasználásra. Ez év májusában már több mint 1500 hektáron ültettek gyógynövényeket. A nagy teljesítményű, modern gépeken 200 különféle gyógyszert gyártanak, amelyek alapanyaga az „erdei patikákból” származik. Genetikai laboratórium A tudományos intézetek száma ismét gyarapodott a Mongol Népköztársaságban. Átadták rendeltetésének a szovjet és magyar segítséggel létesült Genetikai Laboratóriumot. A jól felszerelt intézetben a legmodernebb eszközökkel végezhetik el a mongol tudósok az állatállomány fajtanemesítését és új növényfajták kiválasztását célzó kutatásaikat. ÁTÁLLÁS Koordináció a pártmunkában is! Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről írtam másfél évvel ezelőtt, amikor több szolgálati hely összevonásával létrehozták Székesfehérváron a MÁV csomópont üzemfőnökségét. Akkor több, régi és új dolgozóval beszélgettem, akik szinte kivétel nélkül örömmel vették, hogy végre elindult a korszerűsítési folyamat munkahelyükön. Ugyanis számos esetben különböző politikai fórumokon — pártbizottsági ülésen, taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, szakmai megbeszéléseken — kezdeményezések, javaslatok hangzottak el a korszerűsítésre. Csakhogy a MÁV az ország legnagyobb vállalata, ahol a legkézenfekvőbb változtatások bevezetésekor is számos tényezővel kell számolni. Ám az sem titok, hogy ezen a szolgálati helyen a legkisebb intézkedés is olyan utasítások, szabályzatok alapján történik, amelyeket az utóbbi évszázad gyakorlata alakított ki. Ehhez igazodtak a dolgozók, akiknek többsége beidegzett fegyelmezettséggel, rendszeresen oktatott és megtanult leckeként végezte munkáját. Csakhogy jelentkezett az igény, a nagyobb követelmény. Ehhez kellett igazítani a lépteket az üzem- és munkaszervezésben. Körültekintő, elemző munka után, először csak kísérleti jelleggel korszerűsítettek, vontak össze szolgálati helyeket, főnökségeket, a folyamat elindult. Zöld útja van a MÁV-nál is minden olyan javaslatnak, amely elősegíti a takarékos gazdálkodást, a hatékonyabb munkát. Erre szólítottak a kommunisták legutóbbi pártbizottsági ülésükön, amikor számba vették az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének eddigi eredményeit. Nagyszabású üzemszervezési tevékenységnek nevezte Rácz Alpár, a körzeti üzemfőnökség vezetője, a pártvégrehajtó bizottság tagja, az átállást. A testület tagjai maguk is számos gyakorlati példával bizonyították a korszerűsítés hasznosságát. A kívülállónak jóllehet nem sokat mond, hogy a közúti és vasúti járműpark üzemeltetésére heti ütemterv készül. Akik viszont benne vannak a vasút lüktető életében, azok tudják, mennyi üzemanyagmegtakarítást jelent az üres menetek jelentős csökkentése. Korszerűsítést hozott az összevont főpályamesteri szakaszok gépesítése, a gépek folyamatos karbantartásának megszervezése. A jó példák közé kívánkozik az is, hogy Kelenföld—Szabadbattyán állomások között a felépítmény karbantartó géplánc olyan munkarendben dolgozott, amellyel a korábbi gyakorlat szerinti egy hónap helyett 16 nap alatt végeztek a munkával. Ennek a forgalom is hasznát látja. Számos pályamesteri szakaszt összevontak, volt munkaerő-átcsoportosítás, s a korszerűsítés javára írható a hatékonyabb irányítás, a létszám- és energiamegtakarítás egyaránt. — Ma már körzeti üzemfőnökség szervezeti egységben dolgozunk. Kétszázhat kilométeres szakaszon, több mint 2500 ember munkáját kell számon tartani, szervezni, irányítani, ellenőrizni, segíteni. Ugyanis a korszerűsítési folyamat ma is tart. Amíg az egy-két évvel ezelőtti intézkedések inkább a belső vasútüzemi tevékenységet érintették, addig az új felállásban számos, a személyszállítás koordinálásában fontos ugyanakkor az áruszállítás hatékonyabb megszervezésében is jelentős feladataink vannak — hangsúlyozta a pártbizottság ülésén Rácz Alpár. Nagy rangja van ebben a körzetben az áruszállításnak. Naponta mintegy 15 ezer tonnányi terméket szállítanak. A belső tartalékok feltárása a területen ezért továbbra is nagy feladatot jelent. Most már beleszólási, irányítási joggal szervezik például, hogy a pusztaszabolcsi javítóműhelyből csak gépmenetben ne közlekedjen mozdony. A kisebb szolgálati helyeken csökkentették az adminisztrációt, vizsgálják egyes helyeken a munkaidő kihasználását. Ez is az érdemibb szolgálatot segíti. A kommunisták a korszerűsítések kezdeményezői és egyben kivitelezői is. Nem restek utánajárni egy-egy dolognak, hogy nyugodt szívvel javasolhassák a továbblépést. Ezt tették legutóbbi pártbizottsági ülésükön, amikor sürgették az átállást közép- és felső szinten. A mostani körzeti üzemfőnökség szakmai irányítás szempontjából a MÁV Budapesti Igazgatóságához tartozik. A körzetben, ha úgy tetszik, „lent” formálják a szemléletet, ápolják, fejlesztik az egység jegyeit. A körzetben egységes irányítás alatt áll például a forgalom, a kereskedelem, illetve a vontatási tevékenység. Ám középszinten, az igazgatóságnál még önállóan működnek a szakszolgálatok. Az épületfenntartási szervezet is középszintű irányítás alá tartozik, így a különböző utasítások, rendelkezések nem mindig erősítik az egységes körzeti irányítást. Ezt kifogásolták a pártbizottság tagjai és kifogásolják mindazok, akik tapasztalják, hogy a korszerűsítési folyamatban egyes váltók átállítása lassúbb a kelleténél. — Nekünk igazodnunk kell az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséhez a pártmunkában is! Eddig a vasútigazgatóságunk pártbizottságának koordinálásával dolgoztunk. Az együttműködésre a jövőben is számítunk. Ugyanakkor — mivel a pártéletben a területi elv érvényesül — számos új feladata lesz pártbizottságunknak. Három járási — a székesfehérvári, a dunaújvárosi, a móri — és néhány nagyközségi pártbizottsággal már felvettük a kapcsolatot, mert a vasútnál dolgozó kommunisták az átszervezéstől azt is várják, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz — utalt a pártmunka korszerűsítésére Benedek László, a pártbizottság titkára. Kis állomásokon, kisebb szolgálati helyeken csak néhány párttag van. Az is előfordul, hogy egy sincs mert valahogyan kiestek a párttaggá nevelő tevékenységből. A helyi pártalapszervezetnek erre is több figyelmet kellene fordítania. Az utóbbi napokban megélénkült a forgalom Székesfehérváron, a MÁV üzemi pártbizottságán. Párttagok sajátos helyzetükre hivatkozva érdeklődnek, nem jelentkezhetnének-e át a legközelebbi vasúti pártalapszervezethez? Keresik a megoldást, a megnyugtató választ. Ennek kezdete lesz a kommunista aktíva, amelynek összehívását az illetékes járási pártbi-zottságok segítőkész együttműködésével tervezi az üzemi pártbizottság. Németh Erzsébet 3. OLDAL A Debreceni Konzervgyárban nyolcféle Maggi leveskészítményt állítanak elő. A nyolcféle termékből ebben az évben 85 vagonnyi készül .MTI Fotó — Oláh Tibor felvétele — RS)