Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JANUÁR 13. A rádió és tv műsoraiból KOSSUTH RADIO 7.23: Élelmiszer magazin. 8.10: Öt kontinens hét napja. 8.26: Népdalcsokor. 9.21: Magyar Múzsa. 10.08: A néma legény története — Pándy Lajos mesejátéka. 10.58: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa Mozart műveiből énekel. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvünk. 13.00: Rázós úton — Bajor Nagy Ernő írása. 13.10: Művészlemezek. 13.50: Rádiólexikon. 14.20: Táncházi muzsika. 14.40: Pillantás a nagyvilágba. 15.12: Beethoven: B-dúr szonáta. 15.57: Halálodra magad maradsz — Hans Fallada regénye. II. rész. 17.10: Mindenki mást csinál. 17.20: Közvetítés a Magyarország— Franciaország Király Kupa teniszmérkőzésről. 17.25: Otto Klemperer vezényel. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.50: Diákkönyvtár hangszalagon. 19.37: Hangszerszólók. 20.05: Háry János — Kodály daljátékának közvetítése az Erkel Színházból. 22.56: Hádel-művek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 7.00: Az evangélikus egyház félórája. 7.30: Orgonamuzsika. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Örökzöld dallamok. 9.58: Téli tűz. 10.31: Színházi magazin. 11.58: Jó ebédhez szól a nóta. 12.55: Nemo kapitány — Verne Gyula regénye, rádióra alkalmazva. II. rész. 14.03: Újdonságainkból. 14.33: Táskarádió. 15.30: Ki a felelős? — riport. 16.00: Világhírű énekesek Lehár-felvételeiből. Közben: 16.23: Közvetítés a Magyarország—Franciaország Király Kupa teniszmérkőzésről. 16.35: Az operettrészletek folytatása. 17.00: Slágerek mindenkinek. 17.55: Mit üzen a Rádió? 18.33: Nótakedvelőknek. 19.20: Bodrogi Gyula zenés portréja. 19.58: Híres zenekarok albuma. 20.20: Szembesítés — Ladányi Mihály versei. 20.38: Társalgó. 22.35: Dzsesszfelvételeinkből. 23.10: Zenés játékokból. III. MŰSOR 10.10: Új Zenei Újság. 11.06: Zenekari muzsika. 12.53: Kis magyar néprajz. 13.03: Sztárok sztereóban. 13.55: A kamarazene kedvelőinek. 14.45: Századunk mesterműveiből. 15.30: Dzsesszfelvételekből. 16.00: Wagner zenedrámáiból. 16.57: Kórusmuzsika. 17.24: Testamentum — Magyar költők versei. 17.44: Így láttam Kodályt. 18.10: Kapcsoljuk a Kaffka Margit Gimnázium dísztermét. Híres kamaraművek — A Magyar Rádió hangversenysorozatának I. része. Közben: 19.03: A magyar széppróza századai. 19.20: A hangversenyközvetítés folytatása. 20.00: A Nemzetközi Rádióegyetem műsorából. 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30: Romantikus zene. 22.07: A Rádiószínház bemutatója. 22.54: Zenei panoráma. BUDAPEST TV I 12.05: Volt egyszer egy juhász. Mesejáték. (Ism.) (Sz) 12.35: Chi Coltrane műsora. Zenés film. (Sz) 12.55: Alpesi Sí Világ Kupa. Férfi lesiklás — II. futam. (Sz) Közvetítés Kitzbühelből. 14.50: Tengerre. Magyarul beszélő, NDK tv-filmsorozat. IX/2. rész: A nászajándék. (Sz) 16.00: Tenisz Király Kupa. Magyarország—Franciaország mérkőzés. Közvetítés Győrből. 17.30: Reklám. 17.35: Műsorainkat ajánljuk! (Sz) 18.00: Lehet egy kérdéssel több. Vetélkedőműsor. 18.30: Reklám. 18.35: A Közönségszolgálat tájékoztatója. 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tv-torna. (Sz) 18.45: Esti mese. (Sz) 19.00: A HÉT. (Sz) 20.00: Hírek. 20.05: A kertész kutyája. Magyarul beszélő, szovjet film. (Sz) 21.55: Telesport. 1. Sporthírek. 2. Tenisz Király Kupa. Magyarország—Franciaország mérkőzés. Közvetítés Győrből, felvételről. Kb. 23.05: Hírek. OSZTRÁK TV . 15.15: Eltűnt Japánban. Kalandfilm. 16.45: Gyermekműsor. 17.05: Bólék és Lélek. Rajzfilm. 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat. 17.40: Jó éjszakát gyerekek! 17.45: Idősek klubja. 18.30: Operakalauz. Verdi — Macbeth. 19.00: Vasárnapi osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Sporthírek. 20.15: Csajkovszkij: Diótörő. Balett. 21.45: Hírek. OSZTRÁK TV II 10.25: Közvetítés Kitzbühelből. Síversenyek. 16.20: Rose és a férfiak. Filmsorozat. (1.) 17.10: Brewster milliói. Filmsorozat. 18.30: OKAY. Ifjúsági magazin. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Heti körkép. 20.15: Tetthely. Filmsorozat. ..Nem gyerekjáték”. 21.40: Sporthírek. BELGRÁD TV 1 9.00: Barázda faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: Hős királynő — filmsorozat gyermekeknek. 11.30: Népi muzsika. 12.00: A tudás — vagyon. 14.00: Kritikus pont. 14.30: A szépséges Vaszilisza — film gyermekeknek. 16.00: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este bemutatjuk. 20.00: Forró szél — drámasorozat. 21.00: A Velebit — dokumentumadás. 21.50: Zenei album. 22.05: Sportszemle. BELGRÁD TV II 17.00: Kitzbühel: Síelő Világkupa, lesiklás felvételről). 18.00: A színpadról: Marin Drzic. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: Que viva Mexico! — szovjet játékfilm. Báthory Erzsébet vadromantikus rémdrámájának képe, az őrült nő és a halálra kínzott lányok történetének kicsinyített másolata fotó: Rabáczy Szilárd EGY ELTŰNT CSÓK-KÉP NYOMÁBAN A szörnyű és csodálatos festmény Csodálom és irigylem azokat az embereket, akik idős korukra sem veszítik el életkedvüket, akiknek nyolcvanon felül is vannak alkotó gondolataik és tetteik, akiknek szellemét és jókedvét az idő, csak koptatni tudja, elvenni képtelen. Stenner Béla közéjük tartozik. Az a hír járja róla, hogy elkészítette a híres-neves Csók István hírhedt Báthory Erzsébetről készült festményének kicsinyített mását, az eredeti ugyanis 24 négyzetméteres, méreteiben is lenyűgöző alkotás. Béla bácsi világéletében múzeumlátogató, festménybolond volt, s mivel Csók Istvánt is jól ismerte, elment arra a fehérvári kiállításra, amelyen a nevezetes képet bemutatták. Annyiszor megnézte, annyiszor megcsodálta, hogy a színek még ma is elevenen élnek benne. A színes másolatot egy fekete- fehér reprodukcióról készítette és persze felhasználta a festő színes vázlatait is. — Meséljen nekünk erről a képről, hiszen mielőtt hozzáfogott, alaposan áttanulmányozta a vele kapcsolatos irodalmat! — A csejtei vár úrnőjéről biztosan olvasott, rémregények kedvelt figurája volt. Csók Istvánt már kisfiú korában izgatta az őrült, szadista nő, aki fiatal lányok vérével frissítette magát. Olvastam, hogy Csók pszichológikus tablónak szánta festményét, amelyben Báthory Erzsébet késtől eltorzult arccal nézi a hóra kitett meztelen lányok vergődését, akiket közben hideg vízzel öntöznek. A démoni, az erotikus, a szadista nő témája itthon hatalmas feltűnést keltett, Fehérváron is nagy visszhangja volt, sokakat elriasztott. A párizsi kiállításon viszont egyértelmű siker övezte, ott az ilyen téma már nem volt szokatlan, hiszen a kisfiúkat gyilkoló Kékszakáll és rémtársai bevonultak a művészetekbe. Mint ismeretes, a kép, amelyet a múzeum pincéjében őriztek, hatalmas rúdra feltekerve, egy másik művészi alkotással, az Emese álmával együtt a háború vége felé nyomtalanul eltűnt. A másolatot felajánlotta a múzeumnak. Dr. Fitz Jenő, az igazgató örömmel fogadta dokumentumértéke miatt, mivel az elveszett remekművet a maga módján megidézi, megőrzi. Nem bízik abban, hogy valaha is előkerül, feltehetően idegen országban magángyűjteményben lehet. Béla bácsi azon fáradozása, hogy külföldi kapcsolatai révén kerestetni fogja a festményt, tehát nem kecsegtet sok reménnyel, de mindenképpen érdemes próbálkozni, hátha nyomra vezető jelzések jutnak birtokába. Stenner Béla, aki szabad idejében a festegetésnek a másolásnak és a bélyeggyűjtésnek hódol, tolmácskodik is. Sok szállal kötődik az emberekhez, az élethez. Az Emese álmának lemásolásával is kacérkodik, de erről az alkotásról még nem talált semmiféle dokumentumot. Az eltűnt, vagy a távol lévő kincsek valamiféle pótlása, megőrzése vezérelte abban is, hogy elkészítse Munkácsy Teadélutánjának másolatát, amely itthon ismeretlen. Párizsban, annak a családnak birtokában van, akik elődjénél lakott a festő, franciaországi tartózkodása idején. Amikor tudomást szerzett erről a képről, elkérte a családtól színes fényképét, lemásolta magának, és feleségének, hogy gyönyörködhessenek benne. Tisztviselő volt, a forgalmiadóhivatal megyei központjában dolgozott hosszú ideig, 1960-ban ment nyugdíjba, de még utána évekig aktívan tevékenykedett, a népfrontnak is lelkes társadalmi munkása volt. Laikusnak mondja magát, tisztában van teremtményei minőségével. Nem vágyik babérokra, tárlatokra, műteremre, jó neki a fürdőszoba is. Még mindig van kedve bolondozni, még mindig tud játszani. A festegetést és a klasszikusok másolgatását is remek, szórakoztató játéknak tartja. Zágoni Erzsébet Nem vágyik babérokra, „műterme” a fürdőszoba TOLNAY KÁLMÁN ÚJ KÖNYVE Az almatolvaj A megyénkben élő író — aki a Pálhalmi Célgazdaság igazgatója — már tizedik könyvét adja közre. A jelenleg megjelent Az almatolvaj a Horthy-rendszer börtönviszonyairól rajzol érzékletes, realista képet. A műben tetten érhető az írói szándék; a maga nyers valódiságában bemutatni az olvasó által ismeretlen, zárt világot: egy földmunkás grófi cseléd sorsán keresztül a 40-es évek Magyarországának börtönviszonyait. Az író legutóbb megjelent műve, a Mohikán galeria szocialista büntetésvégrehajtás regénye, amelynek hősei a hatvanas évek elején működő fővárosi bűnöző galeri tagjai, akiket a börtönbe kerülésüket követően többékevésbé sikerül visszavezetni a tisztességesen dolgozók körébe, a társadalomba. Az almatolvaj mintegy ellenpontként az ellenforradalmi Magyarország börtönviszonyait veszi górcső alá. Maga a történet egyszerű. A regény központi alakja Bokros József földműves, napszámon tengődő uradalmi cseléd. Osztályának átlagát meghaladó műveltséggel rendelkezik. Gyümölcsöt lop éhező gyermekei számára, felfedezik, börtönbe kerül. Megjárja az ország nagyobb börtöneit, megismerkedik a börtönlakók jellegzetes típusaival, figuráival. A regény a bírósági tárgyalásig kíséri végig Bokros József életútját és az ítélettel zárul. Ami a letartóztatás és a törvényszéki ítélet között történik, az maga a könyv. Az almatolvaj azok közé a könyvek közé tartozik, melyek, túl a cselekmény izgalmas bonyolításán, elsősorban a benne megrajzolt jellemek sokféleségével fogják meg az olvasót. Adonyi műsornaptár Változatos az adonyi művelődési ház januári műsornaptára. Első helyen kell említeni a két budapesti programot: 11-én az Operettszínházban a Florentin kalap című előadást látták, 26-án pedig a Thália Színházban a Házszentelő című darabot nézik meg a színházbarátok körének tagjai. Adonyban színvonalas műsort ígér a ruhaipari szövetkezet színházi napja január 13-án, amikor is Váradi Hédi Mindenütt csak kék az ég című műsorát adja elő. Ezenkívül a TIT szervezésében a kisállattenyésztési gondokról, valamint csillagászati témákról hangzik el előadás ebben a hónapban. A fiatalok részére diszkót két alkalommal tartanak. Február 3-án Bitskey Tibor lesz az adonyi művelődési ház vendége — tudósít Molnár Árpád. 13. OLDAL MEGYEI TANKÖNYVKÉSZÍTŐK Megyénk pedagógusai a fővárost is megelőző arányban veszik ki részüket az oktatáspolitikai párthatározat (1972) egyik fő pontjának végrehajtásából. Felkérések, pályázatok révén kitűnő tankönyvet írt és már ismét másikon dolgozik Mohácsy Károly és Horváth Ernő szakfelügyelő, valamint Kecskés István budapesti főiskolán adjunktusnak kinevezett fehérvári tanár. Mohácsy Károly a legnehezebb területen vizsgázott kitűnően : a szakközépiskola első osztályainak írt könyvével jelentősen növelte az irodalomtanítás esélyeit, s jótékonyan hatott a gimnázium tankönyvének íróira. A nyáron elkészült a szakközép III. osztályainak szánt anyag nyerskéziratával is, most pedig a dolgozók iskolája másodikasainak fog irodalomkönyvet és szöveggyűjteményt készíteni. Horváth Ernő a Kossuth-díjas tanár, Szemere Gyula ■ vágta úton lépett előre: a magyar nyelvtan egyszerűnek nem mondható elsajátítását könnyíti meg két tankönyvével. Kecskés István az orosz nyelv tanulásának eredményességét fokozta a nyolcadikosoknak, illetve a gimnázium III. osztályainak összeállított munkájával. Most a negyedikesek érettségire készülését igyekszik hatékonyabbá tenni: az új gimnáziumi tankönyv utolsó simításain dolgozik. Régen igazolódott, hogy a lassan alig áttekinthető taneszközök áradatában továbbra is a tankönyv a sztár, és a pedagógus — a vele aktívan dolgozó tanulókkal — marad a főszereplő." E tényezőkön áll vagy akad meg az oktatás-nevelés egyre fontosabb ügye. Mindezek növelték annak a figyelemre méltó aktusnak a jelentőségét, amelynek nemrég az Oktatási Minisztériumban lehettünk tanúi: ötödik alkalommal díjazták és jutalmazták a fárasztó napi munka ellenére tartalmas tankönyvpályázatokat írt szerzők legjobbjait. És alighanem nehéz kategóriában, mert a 175 ezer dolgozó diáknak szánt műveket értékelték. Gesztusnak is szép, hogy az első ízben nemzetiségi iskoláknak hirdetett pályázatokkal együtt Kecskés István orosz anyanyelvűeknek írt munkájáért kapott első díjat , és szerződést a tankönyv megírására. Az összesen 27 féle tankönyv megírására 51 pályamű érkezett be. Közülük 40 kapott díjat és jutalmat. Új megyei eredménynek is örülhettünk. A dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolája II. osztályainak történelemtankönyvét a legjobb — erre a célra írt — pályázat szerzője Walter Mária, a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Szakközépiskola tanára készíti. Rajtuk kívül számos kolléga segítette és segíti tankönyveink megújítását: Jamrik István (Dolgozók Iskolája), Lőrinczy Attila (Teleki Blanka Gimnázium), Sebők Erzsébet (320. számú Szakmunkástanuló Iskola.) Társadalmi munkában segített a gimnázium IV. osztályai tankönyvpályázatainak elbírálásában a Vasvári Középiskola, különösen Román Károly igazgatóhelyettes. Az első osztályok történelem-tankönyvének utóbírálatára Kalácska Lászlót, a sárbogárdi Petőfi gimnázium tanárát kérte föl a Tankönyvkiadó. A jó tankönyv alapvető eszköz, létkérdés marad. Befolyásolja, milyen képzettek, hogyan képzettek, mire képesek a kicsi és nagy diákok, nem ritkán az egész társadalom. Ha mindehhez hozzágondoljuk, mennyi értetlenség, ajtól irtózás kíséri a roppant kényen, nehéz munkát, őszinte tisztelettel méltányolhatjuk, csöppent sem népszerű, de igen Hasznos közérdekű erőfeszítésüket. Pesti János