Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1960. JÚLIUS 1. Újjáalakult Fejér megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) erre a bizalomra és közös ösz­­szefogással elősegítjük me­gyénk további fejlődését — mondotta. Utalt rá: a most kezdődő tanácsciklusban a tevékenység fő iránya az MSZMP XII. kongresszusa ha­tározatában foglalt tanácsi feladatok végrehajtása szabja meg. Ezek közül legfontosabb a tanácsok hatáskörébe tarto­zó szervek és intézmények irányításának javítása, mun­kájuk összehangolása, a la­kosság jobb ellátásának szer­vezése, az állampolgárok ügyeinek érdemi és gyors in­tézése. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a szocialista demok­rácia fórumai rendeltetésük­nek megfelelően működje­nek. Hangsúlyozta Závodi Imre, hogy a feladatok meg­valósítása felelősségteljes, odaadó együttes cselekvésen alapuló tervszerű munkát kíván. — Közös erővel arra kell törekednünk, hogy az eddig elért eredményekre alapozva, a rendelkezésre álló anyagi eszközök céltudatos, gazdasá­gos felhasználásával biztosít­suk a megye további töretlen fejlődését, a lakosság növek­vő mértékű szükségleteinek kielégítését. A többi között említést tett az előző ciklus tanács­­testületeinek eredményes te­vékenységéről. Erre és a jövő lehetőségeire alapozva konk­rétan is szólt a főbb megyei feladatokról. Ezek között utalt az egészségügyi ellátás, a lakásépítés, a vízellátás, a szolgáltatások, az oktatás és közművelődés, a gyermekin­tézmény-hálózat továbbfej­lesztésének szükségességéről. Szólt arról is, hogy továbbra is támaszkodni kell a lakosság öntevékeny munkájára és a helyi erőforrásokra. A tele­pülésfejlesztési munkában el­engedhetetlen érték a lakos­ság cselekvőkészsége, a kör­nyezet rendjéért, tisztaságá­ért kibontakozott társadalmi munka. Beszélt a vállalatokkal, üzemekkel, nem tanácsi szervekkel kialakított együtt­működés fontosságáról, a nyílt város- és községpolitika folytatásának szükségessé­géről.­­ Nagyon fontos követel­mény, hogy a megyei testüle­tek időben és megfelelő mó­don döntsenek azokban a kérdésekben, amelyek meg­határozói a helyi tanácsok tevékenységi irányának. A helyi, különösen a városi és a nagyközségi tanácsok végre­hajtó bizottságainak a megyei testületek előtti beszámol­tatásával a segítő szándékú ellenőrzésekkel az eddiginél jobban kell segíteni a helyi államigazgatási tevékenység formálását, az ügyintézési fe­gyelem további javítását, gyorsítását. A vezetésnek sok munkát ad az igazgatási szer­vezetek korszerűsítése, tevé­kenységük racionalizálása. Végezetül jó erőt, egészséget kívánt a feladatok megoldá­­hoz. Závodi elvtárs rövid beszé­de után a tanács megválasz­totta a tanácstörvény szerint kötelezően létrehozandó szám­­vizsgáló, valamint a terv­­gazdasági bizottság tanács­tagjait. A tanács tagjaival írásban kiadott tájékoztató ismertette a végrehajtó bizott­ság szakigazgatási szervei ki­nevezett vezetőinek nevét. Az egészségügyi és szociálpoliti­kai osztály vezetője dr. Guóth Zita, az építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetője Pintér Lajos, az ipari osztály vezetője Bácskai József, az igazgatási osztály vezetője dr. Herczeg István, a kereske­delmi osztály vezetője Tóth Károly, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezető­je Müllner István, a munka­ügyi osztály vezetője Kiss István, a művelődésügyi osz­tály vezetője Pasztner Fri­gyes, a pénzügyi osztály ve­zetője dr. Janni Sándor, a személyzeti és oktatási osz­tály vezetője dr. Pataki Ká­roly, a tervosztály vezetője dr. Bajzák Tamás, a testneve­lési és sporthivatal vezetője Barts Oszkár, a szervezési és jogi osztály vezetője dr. Neh­­rer György, a gazdasági hiva­tal vezetője Antal Antónia. A Fejér megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága járási hiva­talainak kinevezett elnökei: bicskei járási hivatal, dr. Sass József dunaújvárosi já­rási hivatal, dr. Deák László; móri járási hivatal, Káldi Béla; sárbogárdi járási hiva­tal, Kovács János; székesfe­hérvári járási hivatal, Senkár István. A tanácsülés megválasztot­ta a Fejér megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, valamint a járási,városi és a járási népi ellenőrzési bizottságok elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait. A Fejér megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke Brez­­nyánszky Gyuláné, elnökhe­lyettese Trembeczki Lajos, társadalmi elnökhelyettese Báldy Sándor, tagjai: Gombai János, Nyulasi István, dr. Marton Zoltán, Jámbor La­josné, Varga Sándor, Zalavá­­ri Miklós, Fekete István, Tóth Dezsőné dr. Radnai Éva. A dunaújvárosi járási—vá­rosi népi ellenőrzési bizott­ság elnöke Gál József, társa­dalmi elnökhelyettese Máté Lajosné, tagjai: Ács Mihály, Pál György, Biró József, Bo­­ronkai László, dr. Jávorka Ferenc, dr. Kálmán András, Hován Sándor. A székesfehérvári járási— városi népi ellenőrzési bi­zottság elnöke Nagy János, társadalmi elnökhelyettese Kendrovics Miklós, tagjai: Kovács Sebestyén Miklós, Somogyi Ferenc, Juni Ma­rianna, Berczeli Béla, Dósay István,­­ Nagy János, Szabó János. A móri járási népi ellen­őrzési bizottság elnöke Báto­­nyi Sándor, társadalmi elnök­­helyettese dr. Láng Zoltán, tagjai: Glatz Gusztáv, Var­ga István dr. Várkonyi La­josné dr. Árendás Etel, Palo­tai Sándor, Szekeres Károly, Szaczker Gábor, dr. Jakab György. A bicskei járási népi ellen­őrzési bizottság elnöke Fá­bián János, társadalmi elnök­­helyettese Komon László, tagjai: Nagy György, Czimbal Tibor, dr. Hargitai László, Mecséri Attiláné, Nagy Já­nosné, Gyalog János, Nagy Lajos. A sárbogárdi járási népi ellenőrzési bizottság elnöke Újházy Dénes, társadalmi el­nökhelyettese Simon János, tagjai: Hoff­er Gábor, Király Lászlóné, dr. Pallos Zoltán, Tomor Pál, Sárosi György, Somogyi József, Baracskai Sándorné. A megválasztottak délután a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt esküt tettek. Ugyancsak az újjáalakult megyei tanács feladata volt, hogy a Hazafias Népfront Fe­jér megyei Bizottsága javas­latára megválassza a megyei bíróság és a megyei munka­ügyi bíróság ülnökeit. A megyei bíróság népi ül­nök''­' ; Árvai Éva, dr. Bakó Béláné, Bánki János, Bo­­zai János, Bócz Lajos, Borsó János, Czentár Ist­vánná, Füleki Edéné, Hári Károly, Járosy János, Juhász Lajosné, Kaszás Istvánná, Ke­lemen Sándorné, Koppány Mátyásné, Köhler Imréné, Ma­jor Lajos, Nagy Elek, Nemes Ferenc, Lampert Jenő, Ragó Ferenc, Rózsa László, Soós Istvánné, Stefán Henrik, Lurdy Miklós, Szalai Lajosné, Szendrei Ferenc, Ódor Sán­dorné, Ötvös István, Tamás Lajos, dr. Tilinger István, Varga Jánosné. A megyei munkaügyi bíró­ság népi ülnökei: Aradvári Ferenc, Bajó István, Burá­nyi György, Blank László, Bognár Lászlóné, Borbély Mária, Bus Gyula, Csik And­rás, Cser Palkovics Ferenc, Csordás Mihályné, Dajbukát József, Deutsch Dezső, Egri Sándor, Elbert Ferenc, Fá­bián Judit, Faragó Sándor, Fazekas Lajos, Fertő Imre, Fuják Ferenc, Gubó István, Gurubi Ferenc, Herczeg Pé­terné, Horváth Ferenc, Ju­hász Lászlóné, Juhász Sándor, Karsai Ilona, Kató Lajos, Kiss Lajos, Kléber Pál­­né, Kocsis Antalné, Ko­vács Ferenc, Kovács Gyu­la, Kovács János, Krár Jó­zsef, Krausz István, Kubik József Link Márta, Major Er­nő, Nagyné Jávor Alojzia, Németh Pál, Nochta István, Őryné Almási Júlia, Paál Gyula, dr. Perjés Kornélné, Pluchár László, Réfi Oszkó József, Róth Ferencné, Simon Károly, Szabó Bálint, Szente Lajosné, Szentgyörgyi Sán­dor, Szilárd Anna, Szloboda Antal, Tóth László, Tóth Szabó Sándorné, Töpper Pál, Zaholai Géza, Zóka Lajos, Varga István, Vass György. A megválasztott népi ülnö­kök délután a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt esküt tettek. F. F. — N. E. Az átvételnél a minőség dönt Országszerte 148 malom várja az idei termést, — s amint a Gabonatrösztnél el­mondták — valamennyiben felkészültek a kenyérnek való fogadására. Megújították a gépsorokat, a törökszentmik­lósi és a 100 éves békéscsa­bai István-malomban, a fe­rencvárosi és a selypi üzem­nél pedig nagyszabású kapa­citásbővítést hajtottak végre. Az első búzaszállítmányokra július 8—10-e körül számíta­nak, s előreláthatóan Békés, Csongrád, Pest és Baranya megye malmaiban indul leg­hamarabb a munka. Az átvételnél — az idén először mindenütt — a ga­bona minősége lesz a döntő, ötszáz községben, települé­sen 960 átvevőhelyen napi 300 ezer tonna termény mi­nőség szerinti átvételére ké­szültek fel. A búza béltartal­ma, s egyéb tulajdonságai alapján első, második vagy harmadik kategóriába sorol­ják a beérkező gabonát. Az első kategóriába az úgyneve­zett javított vagy különleges minőségű búza kerül, ennek — 100 kilogrammonként — 325 forint az átvételi ára. A második kategóriába az ét­kezési vagy szokványbúza tar­tozik — ebből sütik a ke­nyeret — s 310 forint az ára. Végül a harmadik csoportot — 280 forintos áron — a ta­karmánybúzának tartják fenn. A jó gazdász a szívével érzi... Mindenfajta­ protokoll, nyomtatott meghívó nélkül baráti határjárásra invitáltak néhány szomszédos tsz veze­tőit, KSZE partnergazdaságo­kat a pusztaegresi Hunyadi Termelőszövetkezet szakem­berei. Jöttek Szabadbattyán­­ból, Sárkeresztúrról, Sárbo­­gárdról és Abáról, Lajosko­­máromból csodálni azt a ha­tárt, amely ekkora bőséget gabonából eddig még sosem mutatott. A vendégek közt ott volt dr. Lakatos Csaba, a KSZE termelési rendszer igazgatója, s Martonvásárról Biacsi Imre, a Mezőgazdasá­gi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója. Kilenckor autóba ültünk, s Reng István elnök és Csik­­érdi Miklós elnökhelyettes házigazdák vezetésével meg­közelítettük a kéthektáros parcellákból álló OMFI búza­kísérleteket. Bacs és Égett — két egykori tanyát hívtak így — nemrég szikkadt fel a haj­nali eső, fél tízkor már por­zott az út. Begyalogoltunk a Martonvásári 4-es táblába öt-tíz métert, s tenyerünkre morzsoltuk a telt kalászok szemeiből. — Itt napraforgó volt ta­valy — mutatta Csilléry Mik­lós, és a szánkba tettünk né­hány búzaszemet, a leendő kenyérnek valóból. Igen, tudjuk, az egresi ha­tár a mezőföldi talajok egyik legjobbja, mégis alig leple­zett irigykedéssel nézik a legtöbben a sűrű, még zöldel­lő búzát. — Ez a tábla kiadja a het­ven mázsát — jegyzi meg valaki kicsit odébb. — Bár a próféta szólna be­lőled — vágja rá az elnök­­helyettes. Egészséges a növény, liszt­harmat nem igen pusztított, jó volt a növényvédelem. Egy gabonaszipolyt emel le hosz­­szas keresés után az egyik kalászról Perczel Mihály, a KSZE igazgatóhelyettese. Odébb takarmánybúzát né­zünk, ugyancsak szép a sze­gedi GK fajta. Többen, szak­emberek arról beszélnek, hogy kár volt „kiirtani” a Li­­bellulát, korai, szárazságtűrő és bőtermő fajta, vetőmag­előállítás nincs már belőle az idén, csak mutatóba maradt egy-két tábla. — Mi a terület nyolcvan százalékán Mv—4-est vetet­tünk, s kíváncsiak vagyunk mennyire éri majd meg anyagilag a minőségi gabona­átvételnél — mondja Semjén István főmezőgazdász Sza­­badbattyánból. Pusztaegresen a 820 hektár búzából van Mv—4-es, GK Tiszatáj, Jubilejnája, Rana, s Mv—8-as, GK Szeged és ke­vés Libellula. Odébb, Ödönpuszta mellett ugyancsak a búzába gázo­lunk. — Nehogy letiporj­átik a termés felét — aggódik az elnök, majd Tury Miklós üzemgazdász elmeséli az alábbi igaz történetet: — Svájcban jártam nem­rég, s nézelődés közben be­gyalogoltam egy legelőre, hogy lefényképezhessem megfelelő szögből az alpesi tájat. Maszek farm volt ter­mészetesen. Látom ám, hogy hadonászva közeledik a gaz­da, megfogja a karom, s vagy húsz méterrel odébb bevezet egy már letaposott ösvényen. Akár kicsinyesség­nek nevezzük, akár nem, mégis figyelemre méltó, hogy ott még a fűre is vigyáznak. Melegszik az idő, néhol már vibrál a levegő. Kifogy­hatatlan a szakmai kérdések sora: „mivel kezeltétek?”, „mennyit vetettetek hektá­ronként?”, „ mi volt az elő­­vetemény?”, „mennyi vizet kapott?”. Gyomot alig látni, erőteljes az érés, de az aratás nem kez­dődhet július 10—12. előtt. Valaki a markát tartja, pergeti a búzát, s azt mondja, hogy jó lesz az ezermagsúly. A jó gazdász nem a tenye­rével, hanem a szívével érzi ilyenkor, Péter­ Pál előtt az ilyesmit. Gabnai Gábor Derékig a Martonvásári 4-esben „Jó lesz az ezermagsúly..Fotó: criority Antal Több új otthon épül Számolhatunk azzal, hogy az V. ötéves tervben előirány­zott 430—440 ezer lakásnál több 450—455 ezer új otthon épül fel az év­ végéig, — állapította meg Szabó János építésügyi­ és városfejlesztési minisztériumi államtitkár az ágazat vállalati és szövetkezeti gazdasági párt- és tömegszervezeti vezetőinek hétfőn tartott országos tanácskozásán. A tervidőszakban a tervezetthez közeli szinten teljesülnek a lakóépületek fel­újítására, korszerűsítésére és karbantartására előirányzott fel­adatok is. Mintegy 75 ezer állami tulajdonban lévő lakást újítanak fel, s több mint 20 ezret korszerűsítenek az év vé­géig. Ezzel a felújított lakások aránya a tervidőszak végén eléri, a 72 százalékot. A tanácskozáson megjelent Ábrahám Kálmán építésügyi- és városfejlesztési miniszter és Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese is. (MTI) Útjelzési kísérletek Érdekes útjelzési kísérletek kezdődtek Sopron közelében, a 84-es és 85-ös számú főútvona­lak találkozásánál. Az útmenti vezető korlátokat mintegy 200 méter hosszúságban mindkét ol­dalon élénksárgára festették. A KPM Győri Közúti Igazgatóságá­nak szakemberei arra kíván­csiak, hogy az új szín hogyan segíti a közlekedést, hogyan je­lenik meg a tájban és miként barátkoznak meg vele a gépko­csivezetők. 1. OLDAL

Next