Fejér Megyei Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
EFIFA MEGYEI HÍRLAP , 1980 DECEMBER 2. „Üzlet” lesz? Új rendelet lép életbe a vendéglátóiparban 1981. január elsejétől. Már sokat hallottunk róla, és alig akad ember, akinek ne lenne valamilyen megjegyzése e témával kapcsolatban. Miről is van szó? Napjainkban kétféle elszámolással üzemelnek a vendéglátóipar egységei: szoros és szabadkaszszás e módszerek pontos elnevezése. Még a laikus is sejti e kifejezések tartalmát. Szoros elszámolású, illetve elszámoltatású éttermek, büfék, cukrászdák, presszók pénztárgéppel dolgoznak és naponta feladják vállalatuk számlájára mindenkori bevételt. A köztudatban a szabadkasszás üzletek mozgatják meg elsősorban a kedélyeket. Ezek, az utca elnevezése szerint gebines üzletek leltárral számolnak el. Erről az üzlettípusról keringenek legendák, mármint a vezetők és ott dolgozók jövedelméről. Azért csak legendák, mondhatnánk csípősen, mert a gébinesek zsebébe vándorló pénz mennyiségéről senkinek sincs pontos adata. Ez szóbeszéd. Tény, hogy vannak jó boltok, ahol rátermettséggel, sok munkával, jól keresnek a vendéglátósok. Azt viszont kevesen tudják, hogy a szeszmentes iskolai és munkahelyi büfék többségükben szintén szabadkaszszás, azaz gebines üzletek. Ez már félig a múlt. Január elsejétől működhetnek magánkereskedők, magánvendéglősök. Azokat a kisboltokat, egységeket adják oda a vállalkozó kedvűeknek, amelyekbe nem találtak munkaerőt, de a lakosság ellátása miatt mégsem célszerű a bezárásuk. Nem is ez az üzemeltetési forma most az érdekes, hanem az úgynevezett bizományosi szerződéssel működő vendéglátóipari egységek. Erről beszélgettek a Duna vidéki Vendéglátó Vállalat gazdasági vezetői a vállalat szabadkasszás üzletvezetőivel a múlt hét végén. Halász József, a vállalat igazgatója néhány számmal érzékeltette a vendéglátást megváltoztató rendelet mértékét. Ma körülbelül 18 400 vendéglátó üzlet működik az országban. Az első lépésben ezek közül mintegy négyezer üzletet adnak bizományba. A Duna vidéki Vendéglátó Vállalat elsőként szezonüzleteit adja ki, majd 1981 végéig a munkahelyi büféket. Csak 1982- ben kötnek fokozatosan szerződést az összes szabadkaszszás üzletre. Száki János, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese vitaindítójában a rendelet főbb vonalait vázolta. Kevesen tudják, hogy bizományosi szerződést az köthet, akinek vendéglátóipari szakképesítése van. Többen gondolják — és pénze. Valóban, mihez kell pénz e szerződéskötés létrejöttéhez? Elsősorban az üzlet eddigi forgalmából képződő nyereséget fel kell ajánlani a vállalatnak. Itt, amennyiben többen pályáznak egy üzletre, az van előnyös helyzetben, aki nagyobb forgalmat ígér. Szükséges még pénz az üzlet fogyóeszközeihez. Ezeket ugyan bérbe adja a vállalat, de olyan magas díjért, hogy érdemesebb megvenni. Szükséges még — talán erre a legtöbb — némi készpénz a forgalmazandó áru beszerzésére. Mindenkor készpénzzel kell fizetniük az üzletvezetőknek a megrendelt áruért. Aztán vannak kisebb tételek, mint például karbantartás, energiaköltség ... Milyen üzlet vehető bizományba? Csak a legfeljebb hat személyt foglalkoztatóak. Ha melegkonyhás egységről van szó, akkor a létszám tizenkét fő lehet. Legalábbis ennyi dolgozó kaphat a bizományosi szerződést követően továbbra is fizetést a vállalatától. Ha marad a dolgozók munkaviszonya, akkor mi változik e szerződéssel? Minden. Az üzletvezető munkaviszonya a bizományosi szerződés ideje alatt szünetel, azaz a maga gazdája. Rajta múlik, hogy végül is hány emberrel dolgozik, milyen lesz a bolt, kik lesznek a vendégei, mivel csalogatja őket oda és mivel tartja ott őket. Számára az sem lesz közömbös, hogyan gazdálkodik eszközeivel, hány poharat, tányért törnek el, hány hamutartót visznek el emlékbe. Minden a zsebére megy. Száki János elmondta, hogy kauciót az elismert és jó szakemberektől nem fog kérni a vállalat. Továbbra is a vállalat cégtáblája lesz az étteremben, büfékben, így a vállalat érdeke is, hogy jól menjen a bolt, kedvelt legyen a vendégek körében. Ellenőrzéssel a színvonalra is ügyelni fognak. Mit vár a Duna vidéki Vendéglátó gazdasági vezetése ettől a rendelettől? Országos szinten bizonyára nagy lesz a mozgás az első időszakban. A Duna vidéki óvatosan, csak fokozatosan adja ki üzleteit, reméli, addig mások kárából tanulhat. Ami ennél fontosabb, az üzletek fellendülését várja. Úgy gondolják, a készletekkel való gazdálkodás jobb, feszesebb lesz. Takarékosak lesznek az üzletvezetők. Még ha nem is ők maguk vásárolják meg a fogyóeszközöket, hanem bérlik azokat, akkor is csak a legszükségesebbeket igényelik majd. Ebben a rendszerben bizonyára nem fordul elő olyan eset, mint legutóbb, hogy több mint tízéves, újonnan becsomagolt, eddig még nem használt, nagy értékű fogyóeszközöket leltek fel leltározás alkalmával az egyik étterem raktárában. Remélik, hogy az üzletek ételes italkínálata valóban a vendégek igényeihez, szokásaihoz igazodik. Úgy gondolják a gazdasági vezetők, igazi vendéglátás terjed el ismét. Egyelőre még sok a tisztázatlan részlet az új rendelet végrehajtási formájáról. Sok a kérdésük az üzletvezetőknek. Leginkább lehetőségeik izgatják őket. Nehezen tudják még elképzelni a teljes önállóságot, amely most a költséggazdálkodásra is érvényes lesz. Beszélgetésüket, kérdéseiket hallgatva az a benyomásom, hogy egyelőre még nem számolnak minden költségtényezővel. Egyetlen egy üzletvezető érdeklődött az energiaárak felől. Azt már mindannyian érzik, hogy nem az fog megélni az új rendelet gyakorlatában, akinek sok pénze van. Itt most a rátermettség, a hozzáértés lesz a főszereplő. Egy biztos: igazán a vendégek járnak jól. Számítanak arra, hogy saját vendéglőjéért mindent megtesz majd a vezető, hisz csak úgy tud boldogulni, ha mindig tele lesz az üzlete, ha gyorsan forog a most takarékban alvó pénze. Ez utóbbi pedig már a népgazdaságnak is hasznos. K. É. Üveg kontra műanyag Forintos ötlet Melegüzemi berendezéseket a magas hőtől óvandó hűteni kell. Különösen nagy figyelmet igényel ez a tevékenység a vaskohászatban, ahol a folyékony vas és acél rendkívül magas hőfoka erősen igénybe veszi a termelőberendezéseket. A Dunai Vasműben tizenöt Dávid-rendszerű hűtőtorony gondoskodik a melegüzemek berendezéseinek hűtése során felmelegedett hűtővíz lehűtéséről, újra felhasználhatóvá tételéről. E tornyok végsőkig leegyszerűsített elve, hogy a felmelegedett vizet üvegtáblákon vezetik végig. Egy-egy torony ezer darab négy négyzetméteres üvegtáblát rejt. Noha az üvegtáblák jól megfelelnek a hűtés céljainak, a karbantartóknak állandó gondot okozott, hogy az üveg nem bírta a terhelést, különösen a téli időszakban — amikor a külső hőmérséklet miatt nagyobb a hőmérsékletingadozás — sok üveglap törött el, szorult cserére. A hűtőtornyok üzemeltetője, az energiagazdálkodó és szolgáltató gyáregység évente mintegy 2500 négyzetméternyi üvegtáblát kényszerült — és egyenlőre kényszerül — cserélni, amelynek csupán beszerzési költsége csaknem félmillió forint. Az üvegtáblák érzékenységét ennek ellenére a hasonló hűtőtornyokat alkalmazó Péti Nitrogénművek dolgozói sokallták meg és külföldi ötlet alapján műanyag lemezekkel pótolták azokat. Sikerrel. Az eredmény alapján megkezdődhetett a műanyag lemezek hazai gyártása is. Az újonnan épülő hűtőtornyok — így a konverteres acélmű segédüzemeként létesült oxigéngyáré is — már műanyag lemezekkel épülnek. De mi legyen a régiekkel? Az oxigéngyárnál másfél éve sikeresen üzemelő műanyaglemezes hűtőtornyok tapasztalatainak birtokában az energiagazdálkodó gyáregység szakemberei úgy döntöttek, hogy valamennyi torony üveglemezeit le kell cserélni műanyagra. Az átalakítás költsége tornyonként 2 millió forintot igényel, cserébe azonban jobb hatásfokot ígér , mivel a vékonyabb műanyag lemezekből a vastagabb üveg helyére több építhető be, így növekszik a hűtőfelület, és csökken a karbantartás igénye is, hiszen a műanyag élettartama többszöröse az üvegének. Az átállás tulajdonképpen beruházást sem igényel, mert a gyáregység a rendelkezésére álló karbantartási és felújítási keretéből évente két-két torony korszerűsítését el tudja végezni. Noha eddig mindössze három toronyba került műanyag lemez, az energiagazdálkodó és szolgáltató gyáregység illetékesei már újabb megoldáson törik a fejüket. Ha a sík lemez helyére hullámlemezt építenének be, úgy tovább növekszik a hűtőfelület — ezzel a hűtés hatásfoka — és mivel a lemez is merevebb lesz, kevesebb rögzítést igényel, ez pedig megkönnyíti a cserét, a karbantartást. Az úttörő elképzelés jelenleg egy toronyban, kísérleti jelleggel a gyakorlatban vizsgázik. Kedvező tapasztalatok esetén valószínű a sík műanyag lemeznél olcsóbb hullámlemezes megoldást fejleszti tovább a Dunai Vasmű. J. B. Gazdaság- és társadalompolitika Nehézfémöntöde Legolcsóbb beruházás az újítás A rézalapú ötvözeteket gyártó Csepel Művek Fémműve székesfehérvári gyáregységében az idei terv szerint mintegy 13 ezer tonna öntvény és tömb jut olvasztókemencékből, öntőformákból a megrendelőhöz. Ezeket a hulladékból előállított igen értékes félkésztermékeket az ország szinte minden területén használják a feldolgozó üzemek. Fémhulladékkal dolgozni, nemesfémet olvasztani közismerten a keményebb, teljes embert kívánó munkák közé tartozik, ahol a munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka csökkentése soha nem tekinthető befejezett feladatnak. Ezen túlmenően természetesen ebben a gyáregységben is szükség van minden olyan ésszerűsítésre, amely a gazdaságosságot javítja. Sok más eszköz, módszer, intézkedés közül talán a legolcsóbb, az újítás — ebben a gyárban is megbecsült útja a bővítésnek. A szellemi erők mozgósítása, a munkáját „továbbgondoló”, ésszerűsítő ötletek sokat segítenek mind a munkakörülmények, mind pedig a termelés eredményességének javításában. Bár a nehézfémöntöde élő újítómozgalmának „számai” első pillantásra nem a legkedvezőbbek — a mintegy 360 dolgozóból álló kollektívában húsz biztos újító javasalataival lehet a leggyakrabban találkozni — az elért gazdasági eredményekhez nagy segítséget adnak. A munkakörülmények javítását, a környezetvédelmet és a gazdaságosságot szolgáló újítások közül néhányat érdemes külön is megemlíteni. A gyári termelésben ivóvizet használnak. Tekintve, hogy az ivóvíz árban világszerte egyre nagyobb tekintélyt vív ki, magának a „nyersanyag” vagy éppenséggel munkaeszközként használható áruk piacán, az ivóvíz-megtakarítást eredményező újítások jelentősége nagy. A nehézfémöntöde újítói, a Seregélyesi út menti ipari szennyvíz hasznosítására vonatkozó javaslattal ivóvizet, vagyis ivóvízkontingensre fordított fejlesztési alapot takarítottak meg. Az alkalmazott újítással a füstgázfűtés, a porleválasztás és más munkaterületen, ahol a hasznosított ipar szennyvízminőség elegendő, már nem ivóvizet használnak. A szovjet exportra gyártott, kondenzátorcső alapanyagául szolgáló sajtolási tuskót tömör rúdba öntötték és a szükséges furatot csak öntés után készítették el. Egy nemrégbevezetett újítással, amely jelentős szállítási költség- és energiamegtakarítást eredményezett, ezt a tömböt megfelelően továbbfejlesztett technológiával, furattal öntik. Nagyban könnyítik a munkát és hozzájárulnak az élőmunka-megtakarításhoz a különböző újításból származó célgépek is. Ilyen például a rúdhántoló kifejlesztése, amely az öntési kéreg eltávolításához szükséges esztergályos szakmunkát tette termelékenyebbé. Az egyszerűbb megoldás a szakmunkát tulajdonképpen betanítható munkává alakította. Ennél is jelentősebb — szolgálati szabadalmi engedélyezés alatt álló — a forgatva daraboló berendezésre tett javaslat. A kisgépesítési újítások bevezetése csekély beruházással sokszor jelentős termelésfelfutást eredményez. Az idén benyújtott újítások közül csak egyet kellett elutasítani. Az eddig hasznosításra bevezetett javaslatok kalkulált eredménye több mint hetvenezer forint. A nehézfémöntödében az újítás ügyét kissé fékezi az, hogy gyáregységről van szó. A vállalat függőség következtében a díjazásnál különböző korlátozó tényezőkkel kell számolni. Az átfutási időt csak hosszabbítja az az előírás, mely szerint a kétezer forintot meghaladó eszmei díjat kiérdemlő, vagy a 100 ezer fölött kalkulálható megtakarítást eredményező újítások engedélyezését a központ végzi. Jól szolgálják a gyáregység újítómozgalmát a szocialista munkaverseny célkitűzései. Az egy brigád, egy hasznosított újítás követelménye a brigádok közötti éremszerző versenyben mindig terem egy-két igen eredményes javaslatot. S bár fő a gazdasági eredmény, nem lényegtelen az újítók száma sem. A brigádok bekapcsolódása közelebb hozza, egyéni újítóvá teheti azokat a brigádtagokat is, akik azelőtt nem is hitték volna, hogy jó újítókká válhatnak. Áfész küldöttgyűlések A múlt hét végén Fejér megye négy fogyasztási és értékesítő szövetkezete tartotta meg az évi második küldöttgyűlését. Sárbogárdon, Móron, Agárdon és Mezőfalván számoltak be a járási illetve a Velencei-tó környéke Áfész vezetői a tagságnak a végzett munkáról, valamint az elkövetkezendő feladatokról. Közel az egymilliárdhoz A Sárbogárdi Járási Áfész november 29-én, a Béke étteremben tartott küldöttgyűlésén Sáfrány Ferenc igazgatósági elnök beszámolójából megtudtuk, hogy a szövetkezet, amely húsz község lakosságának ellátását hivatott biztosítani, kiskereskedelmi és vendéglátó üzemágának háromnegyed éves árbevétele meghaladta a 851 millió forintot. Ha ehhez hozzávesszük a termeltetéséből és felvásárlásból elért 30 millió forintos forgalmat, joggal remélhetjük, hogy a szövetkezet év végére eléri az egymilliárdos árbevételt. Ilyen eredmény még nem volt megyei áfészeink között. Szemléletváltozás és jó eredmények Nehéz öt esztendőt vészelt át a Dunaújvárosi Járási Áfész és jó volt hallani vasárnap a Mezőfalván tartott küldöttgyűlés felszólalásaiból: a tagság bízik a vezetésben, hisznek a szövetkezet jövőjében és szívesen részt vállalnak a gondok megoldásából. Kétségtelenül ez a szövetkezet van a legnehezebb helyzetben, hiszen egységeinek legtöbb része régi építésű, nem egy helyen roskadozó épületekben van. Most az utolsó évben — amióta a fiatal Szabó István személyében ügyvezető igazgatót bíztak meg a szövetkezet vezetésével — megváltozott a szemlélet, jó a szövetkezeti és munkahelyi demokrácia, a dolgozóknak megjött a munkakedve, rokonszenveznek a a vezetéssel. Ez a szemléletváltozás meg is látszik a gazdasági eredményeken. A 14 ezer főnyi tagságot az élelmiszerrel együtt 520 milliós, a vendéglátás 92 milliós és a felvásárlás 36 milliós árbevételt ért el. A nyereség 16 millió forintot tesz ki. Gazdasági eredmény a várakozáson felül Szombaton délelőtt tartotta küldöttgyűlését a Velenceitó környéke Áfész tagsága is, a VIB dísztermében. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson Kovács György, a MÉSZÖV elnöke, valamint dr. Mórócz Lajos altábornagy, a kerület országgyűlési képviselője. Az írásban előre kiadott jelentéshez Dénes László igazgatósági elnök fűzött szóbeli kiegészítést. Jelentette a tagságnak, hogy a szövetkezet 665 milliós árbevétele 13 százalékkal haladta meg a bázisidőszakét és a tervezettnél is 1,2 százalékkal magasabb. A mérleg szerinti eredmény a háromnegyed év végén 20,5 millió forint volt és a tervezettet 35 százalékkal haladta meg. Mindez — mint azt Kovács György, a MESZÖV elnöke is elmondta hozzászólásában — a dolgozók emberfeletti munkájának köszönhető, akik az üdülési szezonban szinte éjt nappallá téve végezték munkájukat. A belső ellenőrzés hatékonysága A Móri Járási Áfész szombaton tartott küldöttgyűlésén mind az elnöki szóbeli kiegészítésben, mind a kiadott írásos anyagban kiemelkedően szerepel a szövetkezeti belső ellenőrzés. A jelentés tételesen felsorolja mindazt, amit a belső ellenőrzés végzett és meg kell állapítani, a felfedett hibák bizonyítják, hogy a belső ellenőrzésnek komoly szerepe van a szövetkezet életében. A beszámoló önkritikusan megállapította: a vagyonvédelemmel kapcsolatban van még tennivaló. B. J. . OLDAL