Fejér Megyei Hírlap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

N­­ VILÁGPANORÁMA SZÁMÍTÓGÉP A LAKÁSBAN HÉTVÉGI MELLÉKLET EGY MAGYAR FESTŐ ANGLIÁBAN ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A székesfehérvári Könnyűfémmű új beruházása a termékválaszték bővítését és a termékek minőségének további javítását szolgálja. A BNV-n bemutatott termékek egy része az új beren­dezéseken készült MAT a BNV-n Piacszűkítés és választékbővítés Idén ismét a HUNGALU-stúdió művészei szervezték meg a MAT kiállítását, amely a korábbi évekhez képest impozánsra sikerült. Ez alkalommal az új beruházások, termékek és a MAT fejlesztései állnak a bemutató középpontjában. Különös hangsúlyt kapott az export, amelynek jelentőségét növeli a székesfehérvári Könnyűfémmű mintegy 7 milliárd forintos ka­pacitás- és termékválaszték-bővítő rekonstrukciója. Elsősorban az alumínium­­ipari kereskedelemről, a MAT exportjáról és külföldi kapcsolatairól esett szó a teg­napi sajtótájékoztatón. Szend­­rőy Lóránt, a MAT kereske­delmi igazgatója bevezetőjé­ben szólt a tröszt jelenlegi helyzetéről. Az alumínium vi­lágpiaci recessziója, mely még 1980-ban kezdődött, áthúzó­dott erre az évre is. Export­­forgalmuk értéke az árak esése miatt tavaly 30 száza­lékkal csökkent, a tröszt nye­resége pedig 1981 végén mint­egy fele volt a 80. évinek. A nehéz gazdasági hely­zetben minden vonalon, így az anyag- és energiafelhasz­nálásban az élőmunka haté­konyságával fokozni kell a gazdaságosságot. Az értékesí­tésben pedig a termelőkapa­citások gazdaságos kihaszná­lásáért követ el mindent a tröszt. Alapozó vizsgálatok folytak a termékszerkezet to­vábbi fejlesztésére és a piaci szervezet ütőképességének fo­kozására. Külkereskedelmét már egy éve két vállalat bonyolítja: anyagi termékeit az ALU­­TERV, a szellemieket pedig az ALUTERV FKI forgalmaz­za. Az alumínium világpiaci árait tudomásul kell venni. Versenyben maradni cél­gyártmányok kikészítettségé­­nek fokozásával és a válasz­ték bővítésével lehet. Jövőre 60 százalékkal kívánják nö­velni a félgyártmányok ex­portját. Ezért a MAT a szak­külkereskedelmi vállalatoktól több mint negyven ország­ban mintegy 70 üzleti kap­csolatot vett át. Kialakította külföldi értékesítő-hálózatát. Több alumíniumipari ter­méket kooperálva exportál­nak, így például magyar vál­lalatok építő- és szerelő­munkáihoz épületburkolatot szállítanak. A MAT szűkíti piacainak számát, jelenleg négy-öt területre koncent­rálnak. Főleg olyan országo­kat választottak, ahol nincs számottevő alumíniumterme­lés vagy szűk a kínált termé­kek választéka. Szűkülő pia­cain mélyülnek a kapcsola­tok, így például Ausztriában, a raushofeni alumínium­kombináttal szoros az áru­szállító műszaki kapcsolat. E kombinát timföldszükségleté­nek több mint 50 százalékát a MAT szállítja. Ami a KÖFÉM fejlesztését illeti, kapacitása az alumí­nium világpiacának élénkü­lésével párhuzamosan fut fel. Pillanatnyilag a MAT elhatá­rozásától függ, mennyi ter­méket ad el, illetve gyártat vállalataival, ez a KÖFÉM új berendezéseivel kapcsolatban különösen érvényes. k.­é. Mezőgazdasági fiatalok találkozója Tegnap ünnepélyes meg­nyitóval kezdődött a mező­­gazdaságban dolgozó fiatalok országos találkozója, amely­nek megyénk és a szomszédos Veszprém ad otthont három napon át. Délután az ifjú gé­pifejők a gyakorlati verseny egyik színhelyén, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát si­­natelepi tehenészeti telepén tettek látogatást. A telep meg­tekintése után a sinatelepi fe­jőiskolában álltak rajthoz a gépszerelési verseny résztve­vői. Az öntöző szakmunkások politikai versenye is lezajlott, csakúgy mint az ifjú tejfeldol­gozó és tejtermékgyártó szak- és betanított munkások elmé­leti és gyakorlati vetélkedője Veszprémben. A három nap alatt minden este kulturális program várja a résztvevőket több helyszí­nen, és megrendezik a Leg­erősebb, legügyesebb sportve­télkedő országos döntőjét. FEJÉR MEGYEII " " wEi | VHI Jf. Szombat,­­ Ék | 1982. május 22. jj| ■ 1É ígÉigÉI XXXVIII. évfolyam, B ^ 118. szám ■ i I. m ■ . ■ ■ Ára: 1,80 Ft Konverter acélmű Az utolsó kísérlet jelentős állomásához ér­kezett pénteken a dunaúj­városi konverteres acélmű­beruházás második ütemé­ben épülő kettes konverter szerelése. A héten lezajlott sikeres egyedi próbaforgatá­sok után tegnap az üzem valamennyi együttesen moz­gó berendezését, magát a konvertertégelyt, az acélüsz­­szállító kocsit, a salakosz­­szállító kocsit, az oxigén­­ládzsa mozgató berendezést, a hézaganyagrendszert és az ötvözőanyagadagolót a maj­dani üzemi funkcióknak megfelelő összehangoltság­ban is kipróbálták a gépé­szeti és villamos berendezé­seket szerelő szakemberek. A készre szerelt mechaniz­mus — kisebb kiigazítások­tól eltekintve — jól vizsgá­zott. A jövő héten megkez­dődik a szerelés utolsó fázi­sa, a konvertertest belső tűzálló falazatának építése. Gyárlátogatás Moszkvában Moszkva egyik legkorsze­rűbb üzemébe, a színes tele­víziós képcsöveket készítő Chromatron gyárba látoga­tott pénteken a Komszomol XIX. kongresszusán részt vevő KISZ-küldöttség. Fejti Györgyöt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát és a delegáció tag­jait az üzem szakmai veze­tői, párt- és Komszomol-bi­­zottságának képviselői, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság vezetőségének tagjai köszöntötték. Részletes tájé­koztatást adtak a vállalat te­vékenységéről, elmondták, hogy a gyár termékeinek mintegy 30 százalékát expor­tálja, összesen 47 országba. Jelentős vásárlói közé tarto­zik Magyarország is, a Tungsram válalattal pedig szoros termelési együttmű­ködést alakítottak ki. A delegáció tagjaként Moszkvában tartózkodó Far­kas Bertalant, az első ma­gyar űrhajóst régi ismerős­ként, munkatársként köszön­tötték az üzem dolgozói. A Chromatron gyár anyaválla­latának, a Vákuumtechnikai Berendezéseket Gyártó Egye­sülésnek egyik brigádja még űrrepülése idején választotta tagjai sorába a magyar űr­hajóst, majd később nevét is felvette. Kiváló kitüntetés Gazdaságos termelés — növekvő nyereség A Móri Állami Gazdaság dolgozói a járási székhely művelődési központjában tartották ünnepi termelési tanácskozásukat, ahol átvet­ték a Kiváló Vállalat cím el­nyeréséről szóló okiratot. Az ünnepségen megjelent Laka­tos Tibor MÉM miniszterhe­lyettes, Lovrck Károly­né, az SZMT titkára, Balatincz Já­nosné, az MSZMP Móri Já­rási Bizottságának első tit­kára, dr. Klenczner András, az ÁG-ok Országos Központ­jának vezérigazgatója. Az ünnepi vállalati tanács­kozáson Heim Ferenc szb­­titkár elnökölt, köszöntötte a megjelenteket, majd Velez Zoltán igazgató ismertette eredményeiket. A Móri Álla­mi Gazdaság a változó köz­­gazdasági szabályozók, költ­ség- és adónövekedés ellené­re az 1980. évi 26,4 millió fo­rint kiemelkedő nyereséget, amiért akkor elismerő okle­vélben részesültek, 1981-ben 39,6 millióra tudták növelni. Az 1979. évhez mérten a ter­melési értéket 50,4, az árbe­vételt 151, a nyereséget 241,2 százalékkal emelték. Az egy dolgozóra jutó jövedelem ösz­­szege 46 244 forintról 53 727 forintra emelkedett. A jó hírű bortermelő álla­mi mezőgazdasági nagyüzem igen komoly exportot is tel­jesít minden évben. Nemcsak a szocialista országokban, ha­nem mind szélesebb körben Nyugat-Európában is növek­szik a móri borok iránti ér­deklődés. Szörpüzemük ter­mékei is kedveltek, az igény a hazai piac mellett külföl­dön is megnövekedett. A gaz­daság éppen ezért következe­tesen teljesíti az árualapok növelését szolgáló bogyós gyümölcsök fokozottabb tele­pítését. Továbbra is cél a belföldi piac választékának bővítése. A gazdaság élvezi export­törekvéseinek teljesítéséhez az ÁGKER KFT és a Mon­­impex támogatását. Ezzel együtt keresik továbbra is az értékesítés jobb lehetőségeit, a termelés export irányú fej­lesztésével együtt. Beszámolt az igazgató ar­ról is, hogy mennyit költöt­tek szociális célokra. A teljes összeg 1981-ben meghaladta a 6,7 milliót. Lakásépítésre 1,9 millió forintot kölcsönöz­tek kamatmentesen az épít­kező állami gazdasági dolgo­zóknak. Ezen túl Tímárpusz­tán 4, Árkipusztán 7 új la­kást építettek, Mór nagyköz­ségben négy lakást felújítot­tak, komfortosítottak. Az igazgató beszámolója után Lakatos Tibor minisz­terhelyettes köszöntötte a vállalati ünnepséget és átadta Velez Zoltán igazgatónak a Kiváló Vállalat kitüntetést. MÉM Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült Bozóki István főágazatvezető, Pa­gonyi Bertalanná szörpüzemi dolgozó, Hungler Mártonná szőlészeti munkás. Tizenket­­ten Kiváló Dolgozó kitünte­tésben részesültek, huszonhe­ten jutalmat kaptak. (pdf) Rangos helyen a megye állattenyésztése Tavalyi kiemelkedő mun­kája alapján a Fejér megyei Takarmányozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség el­nyerte a Kiváló Intézet meg­tisztelő címet, melyet a MÉM és a MEDOSZ központ ado­­mányozott. Ebből az alka­lomból rendeztek tegnap dél­után ünnepséget Székesfe­hérváron, az Alba Regia Ál­lami Építőipari Vállalat mun­kásszállójában, ahol Csuti Károly, a METÁF igazgatója számolt be az intézmény eredményeiről. Az igazgató elmondta, hogy Fejér megye állatte­nyésztése hosszú évek óta rangos helyen szerepel az országos értékelésekben. A nagyüzemek megerősödése után, különösen az V. ötéves terv során szembetűnő tar­talmi változásoknak lehet­tünk tanúi az állománynö­velésben, a tartástechnolá­­ban és a genetikában egy­aránt. A takarmánygazdál­kodásban is megindult ez a pozitív folyamat, de ezen a téren csak a néhány utóbbi évben lehettünk részesei az erőteljesebb minőségi javu­lásnak. Az állattenyésztés fejlesz­tésével kapcsolatban tizen­nyolc éves múltra tekinthet vissza ez az intézmény. Alapvető feladata volt a METÁF-nak a tenyésztés­szervezésben, a tenyésztés­politikai feladatok érvénye­sítésében, valamint minden állatfaj esetében a fajtafenn­tartó nemesítésben, s a törzs­tenyésztői munkában. A legszembetűnőbb előre­haladás a szarvasmarha-te­nyésztésben történt, melynek alapjait közismerten a tíz évvel ezelőtt meghirdetett kormányprogram tette le. Megyénkben az V. ötéves tervben nyolcezerrel nőtt a tehénállomány, ezen belül a mezőgazdasági nagyüzemek­ben harminc százalékkal, mely messze meghaladta az országos növekedési ütemet. A növekedés tavaly sem tor­pant meg, mivel 1981-ben 700-zal nőtt a megye tehén­­állománya. Ugyanakkor a szakosítási programnak meg­felelően tervezték a tejelő ál­lomány fajtaátalakító keresz­tezését is. A megye tejelő állománya tavaly év végén 87 százalékban intenzív faj­tából tevődött össze, 1975-ben az egy tehénre jutó éves ter­melés 2930 liter volt, tavaly meghaladta a 4680 litert. Nem véletlen tehát, hogy tejtermelésben országos el­sők vagyunk. Hasonló szép eredményeket értünk el sertés-, vágómar­ha- és juhtenyésztés terén is, habár itt nem dicsekedhe­tünk országos élvonallal. A Kiváló Intézmény címet igazoló oklevelet dr. Csomós Zoltán, a MÉM főosztályve­zető-helyettese adta át mélta­tó szavak kíséretében az igazgatónak. Kiváló Munká­ért miniszteri kitüntetésben részesült Kovács István igaz­gatóhelyettes és Fa István osztályvezető-helyettes. Ez­után dr. Bíró István, az ATAF igazgatója főigazgatói dicséreteket és pénzjutalma­kat osztott ki. G. G.

Next