Fejér Megyei Hírlap, 1984. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1984. JANUÁR 6. PÉNTEK Felsőoktatási intézmények Jelentkezési határidő: március 1. A Művelődési Minisztérium a korábbi évekhez képest előbbre hozta a jelentkezés határidejét a felsőoktatási intézményekbe: a diákoknak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, onnan pedig március 15-ig küldik el azokat az egyetemekre és a főiskolákra. Az esti levelező oktatásnál a jelentkezési határidő minden intézményben március 30-a A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „Jelentkezési lap” és a „Jelentkezési adatlap”. Mind a kettő már beszerezhető a budapesti (XIII. kerület Hegedűs Gyula utca 27.), illetve a megyei nyomtatványboltokban. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, az 1983-ban, vagy korábban érettségizetteknek tetteknek) a hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez szükséges igazolást a jelentkezők kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi alkalmasságról szóló rovatot kizárólag az erre kijelölt intézmény töltheti ki. Budapesten a Szakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézete, (VII. kerület Kertész utca 32.), vidéken pedig a szakorvosi rendelőintézetek munkaalkalmasságot véleményező orvosa. Ha a jelentkező a középiskolát 1982-ben, vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőoktatási intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött és az előírt, mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fogadják el. Január 15-től már kapható lesz Budapest néhány nagyobb könyvüzletében, a következő napokban pedig országszerte az 1984. évi felvételi tájékoztató, amely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatási intézmények kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egyetemi, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg a fiatalokat. Amit a felsőoktatási intézménybe pályázóknak jó tudni: a tavaly életbe lépett 120 pontos felvételi rendnek szellemében több szak, kar eleve megközelíthetetlen a középiskolából hozott 50—60 pont nélkül. Ahhoz pedig, hogy az orvosi, állatorvosi karra, vagy a bölcsészkarok egyikmásik szakára, illetve a BME építészmérnöki karára valaki bekerüljön, összesen 105—110 pont szükséges. Fontos tudnivaló, hogy a középiskolából vitt pontoknál nincs minimális alsó határ. Kevés ponttal is megkísérelheti valaki a jelentkezést, de ahhoz, hogy legalább a fellebbezés jogát megszerezze a vizsgázó, a négy felvételi vizsgával legkevesebb 30 pontot szereznie kell. Eddig az írásbeli két vizsga 0-ás dolgozatai után írem szóbelizhetett a jelentkező; az idén, ha az egyik dolgozata 0-ás, a másik eléri az 5 pontot, megkapja a jelölt a szóbelizés jogát. A jelentkező ugyanarra a tanévre csak egy hazai felsőoktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat a Művészeti Főiskolákra, a Testnevelési Főiskola tanári karára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, illetőleg — a tájékoztatóban részletesen ismertetett szabályok szerint — kérheti átirányítását más felsőfokú intézetbe. (MTI) Történeti értékű iratok Levéltári helyzetkép A történeti értékű iratokban rejlő ismereteket és történelmi tapasztalatokat e források tudományos igényű publikálásával teszik hozzáférhetővé a levéltárak, melyeknek helyzetét a közelmúltban az országgyűlés kulturális bizottsága is áttekintette. Az utóbbi években mind jobban kibontakozott a levéltárak közrművelődési és helytörténetírói tevékenysége is, csaknem háromszázra rúg az 1968 óta általuk megjelentetett helytörténeti tanulmányok, forrásközlések, valamint a történeti ismeretterjesztést és az iskolai oktatást szolgáló kiadványok, történeti olvasókönyvek száma. A tudományos és közművelődési tevékenység fellendülésével a történeti értékű dokumentumokat őrző intézmények kilépnek korábbi elszigeteltségükből, s egyre eredményesebben kapcsolódnak az országos tudományos munkamegosztásba. Ahhoz, hogy levéltáraink anyaga hűen tükrözze a társadalom egészének életét, az elmúlt századokból fennmaradt dokumentumok biztonságos megőrzésére, valamint a napjainkban keletkező történeti értékű iratok védelmére van szükség. Mindezt azonban — a tárolási gondok mellett — nehezíti az is, hogy az intézményeknek, vállalatoknak csak addig van szükségük az iratokra, amíg azok a napi feladataik ellátását segítik. Ezt követően mielőbb igyekeznek megszabadulni a feleslegessé vált dokumentumoktól, tekintet nélkül arra, hogy azok értékes információkat hordoznak-e vagy sem. Az ellentmondás feloldására az 1969. évi levéltári törvény megfelelő jogi keretet ad ugyan, de a jogszabályok előírásai — a levéltárak nem megfelelő állapota és az iratkezelés hiányosságai miatt — napjainkban is csak részben valósulnak meg. Noha 1980-ban megkezdődött a budai várnegyedben működő Új Magyar Központi Levéltár raktárainak felújítása és bővítése, az azóta kialakított tárolóhelyiségek már megteltek. A Magyar Országos Levéltár raktározási gondjainak enyhítését szolgáló épületfelújítás a VII. ötéves terv idejére tolódott. A nem megfelelő tárolási körülmények miatt a feudalizmus korszakából származó források közül a tanácsi levéltárakban őrzött iratok 25, az egyházi levéltárak anyagának 20, a Magyar Országos Levéltár gyűjteményének pedig mintegy 8 százaléka restaurálásra szorul. A XX. században keletkezett iratok zömét a raktárak magas páratartalma miatt ugyancsak veszély fenyegeti. Általános gond, hogy a legtöbb levéltári dokumentumon — így a Magyar Országos Levéltár kedvező körülmények között őrzött iratain is — különböző kártevők — mikrobák, rovarok — telepedtek meg. A sérült iratok helyreállítására és mikrofilmezésére azonban igen szűkek a lehetőségek. A történeti értékű modern adathordozók — a kép- és a hangfelvételek, valamint a gépi adatfeldolgozás dokumentumai közül a mozgófilmek gyűjtéséről megfelelően gondoskodik a filmarchívum. A nagy információs értékű, számítógépen rögzített adatok archiválásának módszereit és szakmai követelményeit már kidolgozta az Új Magyar Központi Levéltár, továbbra is sürgős feladat azonban a gyűjtés és a tárolás személyi és technikai feltételeinek megteremtése, hogy a számítógépes add izzókkal nagy mennyiségű hagyományos iratot lehessen fhelyettesíteni. (MTI) Művelődéspolitika Hímzők, faragók, szövők Szakkörvezetők képzése az MMK-ban A szakkörvezetői utánpótlást különböző képzési, továbbképzési formákkal teszi lehetővé a Megyei Művelődési Központ. A folyamatos felkészítések mellett új tanfolyamok kezdődnek. A C-kategóriájú hímzőszakkör-vezetők alapozó képzésére elsősorban óvónőket, általános iskolai tanítókat, tanárokat várnak, akik az egész napos foglalkoztatásban, a szabad idő hasznos és alkotó eltöltésében segítségére kívánnak lenni a tanulóknak, az iskoláknak. Megkezdődik a C-kategóriájú fafaragó szakkörvezetői tanfolyam is. Péterfy László szobrász január 14- én 9 órakor a Münnich lakótelepen levő fafaragó-műhelyben tart szakmai felkészítést. Ennek a sorozatnak az a célja, hogy olyan vezetőket képezzenek, akik a népművészeti közösségek tagjainak képesek átadni a népművészet elméletét és gyakorlatát, akik az amatőr művészeti munkát, mint személyiség- és közösségformáló tevékenységet a művelődés különböző közösségeiben szervezni és irányítani tudják. Mindkét tanfolyamra lehet még jelentkezni a “Megyei Művelődési Központban Vojtkó Istvánnénál. A Lenin lakótelepi Cserepes közben a szövőműhely tovább folytatja munkáját. A mesterség gyakorlása közben széles körű ismeretekkel is gyarapodnak az alkotó közösség tagjai. Szombaton 9 órakor Pataki Gábor művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa lesz a vendégünk, aki a barokk korra jellemző stílusok formai és tartalmi jegyeiről beszél hallgatóságának. Meztelen a királynő Gondolkoztam a címen. Azt is mondhattam volna, hogy „Jöjj Kecskemétre, cimborám”, de ezt először is az eheti Ludas lelőtte; másodszor: nem kell Kecskemétre menni, hiszen a híres város híres színháza szerdán és csütörtökön Fehérváron mutatta be híres produkcióját; harmadszor: én a közönségtoborzó „jöjj” szócska helyett inkább a „menj” szócskát használnám, s a hová kérdésre sem a Kecskemét lenne a helyes" válasz. Mindezek ellenére maradjunk még az eredeti, „Jöjj délre” címnél, hiszen a vadnyugati sztorik mintáját követve Hernádi, Gyurkó és Jancsó valóban nem akar többet egy vad, déli történetnél: azt akarja mondani, hogy a forróvérű lányok és a nyughatatlan férfiak állandó vágya, (hogy pontosabb legyek: az, ami Mórickának mindenről eszébe jut) ez a páros tornagyakorlat jó dolog. „Love, do’nt war” — mondják a hippik „ölelj és ne ölj” — mondja a Kecskeméti Katona József Színház társulata. Még technikát is tanulhatunk: lehet ülve, állva, hanyatt és oldalt fekve, elölről, hátulról . . . csak egy nem megy (ezért azután snassz az egész, mondja az istennő): röptében! Szóval, szeretkezz és ne háborúzz, ölelj és ne ölj. Istenek és félistenek győzködik a nézőt Móricka igazáról, istennők és isteni nők próbálnak újabb és újabb érveket felsorakoztatni. Két és fél órán keresztül. Már megbocsásson Jancsó Miklós, ennyi még abból is sok. Színházból pedig, amely ezt a John Lennon által három perc alatt is előadott gondolatot semmivel nem fejeli, meg nagyon sok! Kezdődik az egész egy „örkény-egypercessel”, jobban mondva egy örkényi egypercessel. Miközben a „költő” végigvonaglika tüllfüggönyök mögött, meghallgatjuk Jancsó Miklós balesetvédelmi oktatását. Egyperces ötlet, két perc alatt túl is vagyunk rajta. S utána is van még néhány ilyen, ám ahhoz mindenképp kevés, hogy a semmiből valami teremtődjön. Hiába aggat mindenki díszeket a fára, ellopták a karácsonyfát, nincs semmi, ami tartaná a poénokat. Pedig a szerzőtrió mindent megvesz. Amikor Lüszisztráté hadonászik a pisztollyal, valaki felnyüszít, nye sztrellál. Hol van már a kezdeti szellem, hol van ez az ötlet az indító jelenethez viszonyítva? Nincs senki, aki arra vigyázna, hogy a semmire felaggatott díszek legalább egymással harmonizáljanak, hogy, ha magva nincs, legalább stílusa legyen az előadásnak. Mondhatná valaki: hát nem érted, fricska az egész? Jancsó bebizonyítja: ha néhány meztelen nő végigvonul a színpadon, akkor a közönség tódul a színházba. Mindegy, hogy mi a darab címe, mindegy, hogy mit ír a kritika, mindegy, hogy milyen az előadás. A néző ott ül, esetleg már csak pótszék jut neki a felemelt helyárért, és a színpadról kiröhögik, összecsúfolják. (Ebben az Amphytrion verzióban egy bérletes nézőbe bújik a nagy Zeusz.) És bár mindenki tudja, hogy becsapták, mindenki látja, hogy „meztelen a király”, mégis ott maradunk a második felvonásra, hátha lesz még egy meztelen királynő is. Jancsónak, Hernádinak, Gyurkónak tehát saját szempontjukból igazuk van. Ők csináltak egy kasszasikert, s én írhatok, amit akarok, egyetérthet velem mindenki, aki látta a produkciót, a következő előadásra mégis elkelnek a jegyek, boráim. Csupán halkan szeretném megjegyezni, hogy volt már ilyen a színház két és fél ezer éves történetében. Az athéni fénykort követően az itáliai Plautus, Terentius tartotta még egy darabig a színvonalat, mígnem egy előadáson valamelyik néző megelégelte, hogy őt nevelik, s követelte a színésznő lemeztelenítését. S a római piactereken, ott a forró délen, ilyen lett a színház, a meztelen keblek lát-tványa mulattatta a nézőt. De hogy, hogy nem a színháztörténetnek ezen lapjai üresek. Mintegy fél évezredig nem ismerünk egyetlen drámaírót, egyetlen rendezőt, egyetlen színdarabot sem ebből a korból. Vértes J. Andor Menjetek hát délre, cím Gólyavári esték a jogról A napokban ismét „beköltözik” az ELTE TTK népszerű gólyavárába a televízió forgatócsoportja: B. Révész György rendező és Koós Béla szerkesztő irányításával itt rögzítik a nagy sikerű Gólyavári esték című ismeretterjesztő sorozat újabb nyolc epizódját. A téma ezúttal a jog lesz; a szakterület neves tudósai azt vállalták, hogy a kamerák előtt népszerű formában, a laikusok számára is közérthetően beszélnek a jogtudományról. A sorozat nyitóadásában Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a jog és a társadalom kapcsolatával ismerteti meg a gólyavár vendégeit és a képernyő előtt ülőket. Az alkotmányok garanciái, az alkotmányosság érvényesülése a témája. Schmidt Péter egyetemi tanár előadásának, míg a bűnözés és a társadalom viszonyát Lukács Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elemzi. Bihari Mihály politológus „Az állam és a politikum a társadalomban” címmel tart előadást. A törvényhozó szervek — az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács — felépítéséről, a törvényerejű rendelésekről ad tájékoztatást a „Jogrendszerünk, jogforrásaink” című adás, amelyben Kampis György, a Minisztertanács titkárságának főosztályvezetője az előadó. A további programokban „Az állam és a jog történetisége”, „A gazdasági élet és a jog”, valamint „Szereplők és szerepek a jogi eljárásban” címmel hangzanak el ismeretterjesztő előadások Révész Tamás tanszékvezető egyetemi tanár, Szép György igazságügyi főtanácsos és Gáspárdy László egyetemi docens közreműködésével. A Gólyavári esték újabb sorozata az év második felében jelentkezik a képernyőn. 5. OLDAL