Fejér Megyei Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
Tihanyi Zsuzsa kerámiái Fiatal keramikus. Tihanyi Zsuzsa munkáit mutatjuk be. Változatos megoldásokkal formált vázát, tányért, gyertyatartót, tálat, használati és dísztárgyakat. Mértéktartó mázai harmonikusan illeszkednek. Funkcionális tárgyai jól használhatók, ízlésesek, jó formaérzékkel tervezettek. Kedvesek kislánya számára készített állatfigurái. Szép formájuk repesztett vázái, kecsesek, ötletesek gyertyatartói. Dísztányérjaira falevelet, csipkét éget, virágot, arcot mintáz. Klasszikus elemeket használ fel máznélküli italhűtő edényéhez. Tihanyi Zsuzsa — aki gyerekkora óta keramikus akart lenni — még csak most indult a pályán. Néhány kiállításon már láthatta a közönség munkáit. Bécsi tanulmányútja után tavaszi kiállításra készül. Nádasdy Kálmán emlékezete „Nádasdy mindig adott, mindig osztogatta a kincseit, és nagyon sok kincse volt. Benne egyesült a XX. századi magyar kultúra különleges gazdagsága, Ady Endre költészete, Bartók és Kodály zenéje, pedagógiája, a magyar kabaré, a dalművészet, az operettirodalom ihletése, a zenés és prózai világirodalom teljessége fért el tudásában, és kelt életre prosperói magatartásával” — írta 1983. augusztusában Lengyel György az Új Tükörben, Nádasdy Kálmánra emlékezve. November 27-én lenne 80 éves, ha négy esztendeje nem ragadta volna el a hirtelen halál. Hat évtizedes páratlanul gazdag életpálya zárult le azon az áprilisi napon. A középiskola elvégzése után, 1922—25 között az Operaházban volt rendezőasszisztens. 1925—32-ig zeneszerzést tanult, 1928 és 1932 között Kodály Zoltán tanítványa. 1933-tól az Operaház rendezője, majd főrendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola zenei rendezői főtanszakának vezetője, majd az iskola főigazgatója, a Színházi és Filmművészeti Szövetség elnöke volt. Háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész. Évszámok, adatok, mögöttük a sokoldalú, szenvedélyesen dolgozó, nagy tudású ember. Hogyan is írt róla 75. születésnapja alkalmából Bessenyei Ferenc? „Akihez közülünk olyan kegyes volt a sors, hogy ennek az üstökösnek a fénycsóvájába kerülhetett, az magán hordja a jegyeit, amíg él. Ő az utolsó polihisztor, akiben együtt a zene, a cselekvés.” Nevéhez kiváló operarendezések fűződnek, mint az 1934- es Don Carlos, az 1937-es Tosca és Turandot, a felszabadulás után az Othello, Mejtusz Ifjú Gárdája. Híre túljutott a határokon, a milánói Scalába, a velencei La Fenicébe, a bécsi Staatsoperbe hívták a Turandotot, a Bohéméletet, a Faustot színpadra állítani. A felszabadulás után a prózai színház felé is fordult érdeklődése. Megrendezte a Nemzetiben a III. Richardot és az Othellót, a Madáchban a Rokonokat, az Operett Színházban a Szabad szelet. Munkáinak méltatásaiban visszatérő jelzők: a színpadi titkok beavatottja, zsonglőrje, varázslója, virtuóz játékmestere — ahogy a nekrológjában a Népszabadság idézte. A filmművészet is izgatta alkotói fantáziáját. Nevéhez fűződik az első magyar zenés film, a Gül Baba rendezése 1938-ban, továbbá az első színes filmé, a Lúdas Matyié 1949-ben. 1965-ben nyugdíjba ment, de tovább tanított. Hetvenötödik születésnapján Major Tamás köszöntötte a Rádióban, Sándor Judit a Muzsika című lapban. A többi között ezt írta: „Semmitől nem irtózott úgy, mint a közönytől, semmi sem dühítette úgy, mint a langymeleg középszer, semmire sem áldozott annyi időt, energiát, mint arra, hogy a rutin-attitűdből kirázza munkatársait, és megteremtse, s fenn is tartsa azt az izgalmasan feszült atmoszférát a színpadon, ami nélkül nem tudott dolgozni.” Erdős Márta Másként írunk ezután? Beszélgetés Fábián Pál egyetemi tanárral A helyesírás — latinosan mondva az ortográfia — egy nyelv szavainak írását, elválasztását, az írásjelek használatát stb. szabályozza, mégpedig úgy, hogy a történelmi előzményeket is figyelembe veszi. Ami a magyar írás központi „megregulázását” illeti, az nem nagyon régi időre, egészen pontosan az 1832. évre nyúlik vissza, amikor is a Magyar Tudós Társaság — a Magyar Tudományos Akadémia elődje — rendszerbe foglalta, miképpen kerüljenek papírra a megörökítendő mondatok. Idő múltával természetesen ez az előírásgyűjtemény is módosult. Az 1954. évben már a 10. kiadása jelent meg a magyar helyesírás szabályainak. Azóta új kiadás nem jelent meg, csak a 10.-nek újabb és újabb változatlan lenyomatai, összesen 23, kb. kétmillió példányban. Az MTA Helyesírási Bizottsága most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megalkossa a legújabb, immár a 11. kiadását a magyar helyesírás szabályainak. — Miért éppen most vált időszerűvé a helyesírási szabályzat 11. kiadásának megjelentetése? Kérdésünkre dr. Fábián Pál egyetemi tanár, az MTA Helyesírási Bizottságának társelnöke válaszol. — Egy ilyen újabb iránymutatás mindig akkor szokott megfogalmazódni, ha anyanyelvünk állapota, nyelvtudományunk fejlettsége, illetőleg a közönség óhaja elvárja. Ez a hármas kívánalom most egyszerre jelentkezett, ezért hát nem halaszthattuk tovább A magyar helyesírás szabályainak újbóli megjelentetését. — Kérem, foglalja össze, hogyan módosult a magyar nyelv állapota a szabályzat legutóbbi kiadása óta. — Az 1954-es szabályzat szójegyzéke, joggal mondhatni, szinte teljesen elavult. A számítógépek használatával, a televíziózás, az űrkutatás rohamos gyorsaságú elterjedésével stb. rengeteg olyan új szó, szóösszetétel került bele nyelvünkbe, amely korábban ismeretlen volt. Ezeket természetesen össze kellett gyűjtenünk, hogy beépíthessük őket példatárunkba. Gazdasági életünk megint csak számos, eleddig nem használt kifejezést hozott divatba. A szórakoztató ipar szintén, amelyben — hogy egy példát is említsek — manapság oly népszerű „intézmény”, a diszkó. — Nyelvtudományunk hogyan és miben lépett előre? — Fontos eseményként említhetem meg, hogy elkészült a Magyar Tudományos Akadémia új nyelvtana, megjelent a nagy értelmező szótár és 1954 óta számos új kutatási módszer, irányzat jelentkezett; ezek időtálló eredményeit természetesen szintén figyelembe vettük az új szabályzat megszövegezésekor. — A közönség igényei miért nőttek meg? — Egyre több azoknak a száma, akik szabatosan akarnak írni, s ehhez jól kidolgozott, összecsiszolt szabályrendszerre van szükségük. Tudni kell egyebek között azt, hogyan írjuk helyesen az intézmények neveit (ezek, mint köztudomású, igencsak megszaporodtak), s ugyanígy kell a tüzetes eligazítás a földrajzi nevek írásához, hiszen azok megintcsak igen változatosan alakultak. — Milyen munkálatok előzték meg a 11. kiadást? — 1973-tól 1979-ig tartott az előkészítő szakasz. A Helyesírási Bizottság ez alatt a hat év alatt minden kérdéskört megvizsgált, és a közönségtől beérkezett számos észrevételt is mérlegelte. A szabályzat és a szójegyzék szerkesztését 1981 tavaszán kezdtük meg. Ez a nagy munka ért most véget, amikor a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1984. április 24-én megadta az engedélyt a 11. kiadás közrebocsátására. — Mindezek után nyilván jogos a kérdés: milyen újdonságokkal szolgál majd helyesírási szabályzatunk legfrissebb kiadása? — Úgy szoktam mondani, hogy az az újdonsága, hogy nincs újdonsága! Ellentétben a régebbi szabályzatokkal, amelyek helyesírási rendszerünket több vonatkozásban is módosították, ez a 11. kiadás a hagyományőrzés jegyében készült. Csak egyetlen komolyabb változtatást hajtottunk végre. Nevezetesen: a dz és a dzs egységes hangokat jelölő több jegyű betűk (akár a cs, az sz stb.), ezért a sorvégi elválasztáskor ezután mindig együtt maradnak. Ilyenformán: bo dza, menedzser. Eddig ugyanis — ellentétben a többi kétjegyű betűvel — a dz és a dzs magánhangzók között az előző sor végén „hagyta” az első betűjét (bod za, menedzser). Most ezt a következetlenséget kiigazítottuk. — Más módosulás? , — A 11. kiadásban figyelembe vettük a magyar nyelvben végbement fogalmi tömbösödéseket. Míg az 1954- es szabályzat szójegyzékében a bekötő út, a duzzasztó gát, az üdítő ital stb. típusú szókapcsolatok különírva szerepelnek, most ezek összeíródnak: bekötőút, duzzasztógát, üdítőital stb. Valamivel több kettős szóalakot fog helyesnek elismerni a szabályzat, egyaránt írhatjuk: arrább vagy arrébb, mienk vagy miénk, a levő vagy lévő stb. (Eddig csak az arrább, a mienk, a levő formát „ismerte el” a szójegyzék.) És még egy fontos engedmény: a már elterjedt szokás elismeréseként így is írhatjuk az úgynevezett szóösszevonásokat: Marad, és etért stb. A betűszók — például a MÁV, a SZOT — írásmódja azonban továbbra is változatlan marad. — Az új kiadás szerkezete, nyelvezete? — A szabályok rendszerezésekor arra törekedtünk, hogy könyvünk didaktikusabb, tanulhatóbb legyen. A szövegezéskor pedig az volt a célunk, hogy a szabályokat mindenki megértse, aki az általános iskola nyolcadik osztályának megfelelő műveltséget szerzett. Célunk ez volt: tanítva szabályozni! Ezért aztán a szabályokat rendre megokoljuk, magyarázatokat fűzünk hozzájuk. — Befejezésül még csak annyit, hogy A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását mikor veheti kézbe az olvasó? — A szedés, a korrektúrázás munkája véget ért, a Kossuth Nyomda szeptember végére elkészült a maga vállalt munkájával. Most már az Akadémiai Kiadó és nyomda a gazda, ott gondozzák tovább az anyagot, ott fogják kinyomni is. Remélem, 1985 első hónapjaiban (egy kis késéssel korábbi terveinkhez képest) a könyvesboltok polcain lesz a 11. kiadás. Akácz László . A Mór és Környéke Áfész 1985. január 1-től 1989. december 31-ig terjedő időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadta az alábbi egységeit: 2/K Maradékbolt, Mór, Velinszky u. 2. 5/K Élelmiszerbolt, Mór, Deák F. u. 68. 6/K Élelmiszerbolt, Mór, Széchenyi u. 9. 11/K Élelmiszerbolt, Bakonysárkány,Felsődobos 16/K Élelmiszerbolt, Fehérvárcsurgó, Dózsa u. 4. 17/K Finomfalatok bolt, Mór, Lenin tér 24/K Iparcikkbolt, Csákberény, Kossuth u. 26/K Zöldségbolt, Csákberény, Kossuth u. 31/K Élelmiszerbolt, Pusztavám, Bacsó u. 3. 35/K Zöldség-gyümölcs, Csókakő, Kossuth u. 37/K Élelmiszerbolt, Bakonycsernye, Petőfi u. 40/K Vegyes iparcikkbolt, Pusztavám 50/K Élelmiszerbolt, Magyaralmás, Fő u. 64/K Iskola-büfé, Mór, November 7. btp. 71/K Ruházati bolt, Bodajk, Petőfi Sándor u. 91/K Méter-cipőbolt, Bakonycsernye, Rákóczi u. 43/K Vegyes ruházati bolt, Pusztavám, Petőfi u. 34. 4/V Büfé, Bakonysárkány,Felsődobos 13/V Büfé, Balinka, Petőfi u. 18/V Büfé, Kincsesbánya, Strand 23/V Büfé, Agárd, József u. 24/V Italbolt, Pusztavám, Kossuth u. 100. A pályázatot 1984. december 7-én 15 óráig kell benyújtani a szövetkezet közgazdasági főosztályán, Mór, Velinszky u. 10. A versenytárgyalás 1984. december 17-én 13 órakor lesz a szövetkezet tanácstermében, Mór, Velinszky u. 21. Tájékoztatást a szövetkezet közgazdasági főosztálya ad. _______________ IGAZGATÓSÁG 14 991