Fejér Megyei Hírlap, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-03 / 1. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1985. JANUÁR 3. CSOTÖRTÖK Gazdaság- és társadalompolitika Újévtől hatályos jogszabályok Előtérben álló társadalompolitikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket a múlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki öszszeállításában , sorrendben a törvény szintű joganyagot, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszintű rendeleteket tekintve át — Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa: Az országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. A törvény általános formában tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ideértve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szankcionálás lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására, vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállalatok önállóbban, függetlenebbül gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt, új vállalatvezetési formákat hozott létre. Eszerint január 1-től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése általános vezetésével fog működni. A változtatások alapvetően azt szolgálják, hogy a vállalatok túlnyomó többségét magában foglaló versenyszférában — az új vezetési formák kialakításával — különváljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi válalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államiigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Január 1-től lépett hatályba az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, valamint az Április Negyedike Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett a száma azoknak az érdemrendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett kiemelkedő érdemek elismerésére adományozhat. Felemelte az Elnöki Tanács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó egyszeri pénzjutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendje 12 000, az Április Negyedike Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. Törvényerejű rendelet született a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájárulásról szóló, 1967- ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen kiszélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi jogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájává válik a lakosság részvételének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglévő intézmények működtetésére és felújításra használhatják fel. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét. Ezért módosította az Elnöki Tanács a Büntető Törvénykönyvet úgy, hogy a főbüntetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorított javító-nevelő munka bevezetésével. Ez a büntetés az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró munkára kötelezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt munkahelyen dolgozni, helységben tartózkodni, szálláson lakni és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetén három év. A dologtalan életmódot folytatók elleni hathatósabb fellépés érdekében a Btk módosításakor bővítették a közveszélyes munkakerülés törvényi fogalmát, tényállását: a tartós idejű munkakerülés akkor is bűncselekmény, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért büntetve. A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1- től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakásépítés, illetve -vásárlás esetén az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy állami tulajdonban levő ingatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben dolgozóik részére munkáltatói támogatást a vállalatok, intézmények. Emellett január 1-től a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, ingatlanvásárlásra. Kamata 100 000 forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10, 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő és 320 000 forintig terjedő kedvezményes kölcsönt lehet felvenni emeletráépítésre és tetőtér-beépítésre. Az ifjúsági takarékbetét után kapható külön kölcsön legnagyobb összege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján — módosította azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyermekek négyéves koruktól 14 éves korukig, illetőleg általános iskolai tanulmányuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűnéséig , az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okból nem dolgozó fiatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A távolsági menetrendszerinti autóbuszközlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézményben és a szociális intézményekben bentlakó, továbbá a rendszeresen bejáró, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondozottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgalmú vasutak és a Volán menetrendszerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1-től. (MTI) Friss információkkal a hétvégéről Napilapok: vasárnap helyett hétfőn Az utóbbi egy-másfél évtizedben átalakult hazánk, benne Fejér megye lakosságának életmódja, munkarendje, szabad idejének felhasználása. A városok, a nagyobb települések lakosságának jelentős része kora tavasztól késő őszig hétvégére általában elhagyja lakóhelyét, a telkén tevékenykedik, kirándul, utazik és kevésbé van ideje újságolvasásra. E változásokhoz a tömegtájékoztatásnak is igazodnia kell, hogy a lakosság információs igényét a megváltozott életmód, s az átalakuló hétvégi olvasói szokások közepette is maradéktalanul kielégíthesse. A növekvő szabadidő tartalmasabb kihasználásának elősegítése céljából, a tömegtájékoztatás a hétvégi két szabadnapra igyekszik több információt, olvasni valót adni az embereknek. A hét végére jelenik meg több hetilap és a napilapok szombati számai is nagyobb terjedelemben készülnek. Mindezt az olvasók többsége nagyra értékeli, jól hasznosítja a bőségesebb információt, a hétvégi kül- és belpolitikai összefoglalókat, hírmagyarázatokat, szívesen veszi a több szépprózát, verset, tárcát is. Olvasói levelek, vélemények jelzik, hogy a Fejér megyei Hírlap hétvégi melléklete is nagyon kedvelt, szívesen olvasott. A hétközi és a szombati növekvő információbőség mellett viszont egyre inkább kiütközött, hogy a hétfő a tömegtájékoztatásban a leginkább ellátatlan nappá vált, az Esti Hírlapon kívül egyetlen más napilap sem jelent meg, a tv sem sugárzott műsort. Tehát ezen a napon, a hét első munkanapján — amikor már mindenki otthon, illetve a munkahelyén van — tudtuk legkevésbé kielégíteni a társadalom tájékozódási igényeit. Az intézkedés, hogy e héttől vasárnap helyett hétfőn jelennek meg a napilapok, köztük a Fejér megyei Hírlap is, megszünteti ezt a kedvezőtlen helyzetet. Két teljes nap híranyaga áll a szerkesztőségek rendelkezésére. Lapunk is a megyében történtekről, minden hétvégi társadalmi rendezvényről, kulturális és sporteseményről, a világpolitika történéseiről, az eddiginél részletesebben tájékoztathatja olvasóit — már hétfőn reggel. A frissebb híradással szeretnénk mielőbb megkedveltetni olvasóinkkal a hétfői lapot, jobban igazodni az új olvasói szokásokhoz. Törekvésünk lényege: akkor jelenni meg friss tartalommal, amikor az emberek túlnyomó többsége kézbe tudja és akarja is venni az újságot, továbbá a tv szünnapján lenni ott az utcán és az előfizetők asztalán. (A Fejér megyei Hírlap mostantól a hétfői számában közli a heti tévé- és rádióműsort is.) Az intézkedés a tájékoztatásra fordítható anyagi és szellemi erőforrások lényegesen jobb, ésszerűbb hasznosításának feltételeit teremti meg: könnyít a posta terjesztési gondjain, remélhetőleg csökkenti a kézbesítés hibáiból adódó lakossági panaszokat. Nem marad azonban nyomtatott sajtó nélkül vasárnap sem az ország. Január 6-tól a Hétfői Hírek új névvel, Vasárnapi Hírek címmel, vasárnap reggel kerül majd a városok, nagyobb települések utcáira, s a lappal együtt a Népsport is, amelynek megjelenési rendje nem változik. Az intézkedés végrehajtása a szerkesztőségekben és az érintett nyomdákban vasárnapi munkát tesz szükségessé. Mintegy kétezer újságíró és nyomdász vasárnap is dolgozik, viszont több mint tízezer postai dolgozó mentesül a vasárnapi munka alól. A Béke és Szocializmus legújabb száma A lengyel munkások túlnyomó többsége elismeri a szocializmus elveit és eszményeit. Az új rendszer iránti hűségüket nem ingatták meg a megismétlődött válságok sem. A dolgozók megmozdulásai nem a szocializmus, hanem a torzulások ellen irányultak. Tadeusz Porebski, a LEMP PB tagja, a KB titkára arról ír, mit tesz a párt a munkásosztály élcsapatszerepének erősítéséért. A Grúz SZSZK-ban jelenleg 30 különböző gazdasági kísérlet folyik. Ezek tapasztalatait összegzi Eduard Sevardnadze, az SZKP PB póttagja, Grúzia KB PB első titkára. Jorge del Prado, a Perui KP főtitkára méltatja José Marti Marateguinak, a pártalapítónak elméleti tevékenységét és munkásságát a kiemelkedő forradalmár születésének 90. évfordulója alkalmából. A Dominikai Köztársaságban az idén ismét heves összecsapások voltak a tüntető dolgozók és a katonai, rendőri erők között. Narciso Isa Conde, a Dominikai EP főtitkára feltárja a társadalmi robbanás okait. Alfred Nzo, a dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt főtitkára áttekintést ad a fajüldöző rendszer ellen folytatott forradalmi harcról. Norvégia Kommunista Pártja 1984 tavaszán Oslóban megtartotta XVIII. kongresszusát. Hans Kleven, a párt elnöke beszámol a tanácskozás munkájáról. Donisz Hrisztofinisz, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) PB tagja áttekinti Ciprus felosztásának 10 éves történetét, az imperializmus stratégiai céljait. Mahmud Ben Taleb, az Algériai Szocialista Élcsapat Párt PB tagja ,megvilágítja az imperializmusnak a Földközi-tenger térségére vonatkozó stratégiai elgondolásait. Victor Perle, az Egyesült Államok Kommunista Pártja KB tagja, a párt országos gazdasági bizottságának elnöke az amerikai gazdaság helyzetét elemzi. Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője a pártmunka hatékonyságának fokozásáról, színvonalának emeléséről ír. A szerkesztőség ezzel a cikkel folytatja a pártmunka eredményességének feltételeivel és kritériumaival összefüggő kérdések megvitatását. 3. OLDAL SZOFTVER ÁRUHÁZ BUDAPESTEN. A Skála Budapest Nagyáruház második emeletén a közelmúltban nyílt meg az ország első szoftver áruháza. A Commodore 64 mintájú személyi számítógépre elkészített programokat a gazdálkodó szervek kitűnően hasznosíthatják a közlekedésszervezésben és az anyagnyilvántartásban