Fejér Megyei Hírlap, 1992. október (48. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ■ 1992. OKTÓBER 1. CSÜTÖRTÖK Suzuki, Ford, GM Szakszervezet a hazai „multik”-nál Az utóbbi években a kelet-európai országokba soha nem látott mértékű tőke áramlik be. Az ok egyszerű: az olcsó munkaerő, a kedvező adózás és a hatalmas felvevőpiac vonzza a nyugati befektetőket. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy miközben az USA-ban vagy Nyugat-Európában gyárakat zárnak be, Keleten ugyanazok a cégek újakat nyitnak! Ez a folyamat a nyugati érdekvédelmi szervezeteknek is feltűnt, ezért úgy döntöttek: szorosabbra fűzik kapcsolataikat a keleti régió szakszervezeteivel. Az elmúlt két évben világossá vált, hogy a munkavállalók számára a legveszélyesebb az agresszívan terjeszkedő multinacionális autóipari vállalatok térhódítása. A velük szembeni fellépés összehangolása érdekében szeptember 16-18. között a Vas- és Fémipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége konferenciára hívta tagszervezeteit, amelynek helyszíne Budapest volt. A 15 országból - többek között az USA- ból, Kanadából, Japánból és Ausztráliából - jött szakszervezetek között hazánkat a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége képviselte. - Milyen közös stratégiát alakítottak ki a résztvevők? - kérdezem Fogarasi Lászlót, a vasasszakszervezet szóvivőjét. - Megállapodtunk abban, hogy egy-egy multinacionális cég különböző országokban működő vállalatainál azonos követelményeket támasztunk a munkaadókkal szemben. Elsősorban a bérekre, a munkaidőre, a munka- és szociális körülményekre gondoltunk. Ugyanakkor a beruházásoknál számon kérjük a környezetvédelmi előírások betartását, a lakosságot az eddigieknél részletesebben tájékoztatjuk egyes cégek terjeszkedési szándékáról, s annak szociális, gazdasági és környezeti kihatásairól. Mindehhez persze, erős szakszervezetekre van szükség, amelyek hatékonyan képviselik a dolgozók, s rajtuk keresztül az adott országok érdekeit. A munkaadók hogyan viszonyulnak a szakszervezetekhez? - Mindenhol elismerik és tárgyalópartnernek tekintik őket. Ennek eredményeként Nyugaton már sokfelé hivatalos megállapodás van érvényben a 36 órás munkahétről, a minimálbérekről, a túlmunka díjazásáról, a szociális juttatásokról. Pl. sikerült kivívni a 13., sőt helyenként a 14. havi fizetést, valamint, hogy a munkáltató fizesse a dolgozók nyaralását! - Magyarországon három multinacionális autó-, illetve alkatrészgyártó cég van jelen: a Suzuki, a Ford és a General Motors. Létezik már ezekben is szakszervezet? - A Suzukinál és a Fordnál igen. Képviselőik részt is vettek a tanácskozáson. A GM-nél még nem alakult meg és sajnos, a cég vezetőit is hiába vártuk. Mivel azonban a GM-nél világszerte jól működik az érdekképviselet, nincs okunk feltételezni, hogy akadályokat gördítenének a szakszervezet megalakulása elé! Ez annál is inkább lehetetlen lenne, mert hamarosan létrehozzák az úgynevezett Európai Üzemi Tanácsot, amelyben valamennyi GM-érdekeltségű gyár képviselteti magát 2-3 taggal. A tanács közvetlenül a konszern vezetőivel folytat majd tárgyalásokat a vitás kérdésekben. (domi) Elkészült az ország hosszú időre visszatekintve legnagyobb beruházása, a Magyar Suzuki Rt. esztergomi autógyára. A 18 milliárd forintos magyar-japán vállalkozás néhány hét múlva megkezdi a Suzuki Swift gépkocsik sorozatgyártását .A Magyar Honvédség közreműködésével készítette az MTI FOTÓ: Hámor Szabolcs) JÖN AZ ADIDAS! Ismét fúrnak-faragnak a Fehérvár Áruházban, a főbejárat melletti területet paravánok kerítik el, az ivóleves dobozoknak, befőtteknek, csokiknak se híre, se hamva. A miértről Pénzes Judit kereskedelmi igazgatóhelyettest kérdeztem. - Adidas márkabolt nyílik ezen a helyen, azért voltunk kénytelenek felszámolni az egyébként igen kedvelt „zsibvásárt”. - Miben fog különbözni az új üzlet az emeleti, meglévőtől? - Jóval nagyobb lesz a területe, és nem csak kínálatában, hanem berendezésében, megjelenésében is megfelel majd az Adidas saját tulajdonú boltjainak! - Ezentúl tehát Váci utcai környezetben, és végre ugyanolyan választékból vásárolhatunk? - így van. Ez vagy kilencvenféle cipőt, ötven-hatvan féle szabadidőruhát, rengeteg fajta táskát, eddig nálunk hiába keresett dresszeket, köpenyeket, egyéb sportruházatot jelent. De, hogy egész pontosan mit, azt mindenki megláthatja a nyitás napján! - Mikor lesz ez? - Október 12-én, és erre az alkalomra idevárjuk az Adidas F Hungary Kft. vezetőit és a megyei egyesületek, sportklubok elnökeit is. No, és persze mindenki mást is, aki szeretne sportosan, kényelmesen öltözködni, járni! Rajtunk mostantól nem múlik! - déef - A kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt héten a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 5 millió 485 ezer forint árfolyamértékű kárpótlási jegy adásvételében működött közre. Ebben az időszakban a kárpótlási jegyek súlyozott átlagára, a névértékük 75,95 százaléka volt - tájékoztatta a BÉB Rt. illetékese hétfőn az MTI-t. Egyre bizonyosabbnak látszik, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama a bizományosi adásvételben tartósan a 75 százalék körül marad. A BÉB illetékesei a közelmúltban arról tájékoztattak, hogy viszonylag nagy mennyiségű eladási megbízással rendelkeznek, de az eladni kívánók többsége ragaszkodik a 75 százalék körüli, illetve még az ennél magasabb árfolyamhoz. Ugyanakkor a vételi szándékkal jelentkezők sokkal visszafogottabbak és nagyobb csomagokat csak jóval alacsonyabb árfolyamon vennének. Az elkövetkező hetekben az OTP és az Omker papírjait lehet majd kárpótlási jegy ellenében megszerezni, ami valószínűleg fellendíti majd a keresletet is és az árfolyamokra is emelő hatással lehet. (MTI) 3. OLDAL ELHUNYTAK VALAHOL OROSZORSZÁGBAN Lapunk, az Új Magyarország című országos napilap alapján közli a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között 1991 decemberében megkötött államközi alapszerződés alapján, a Moszkvai Központi Levéltárból immár folyamatosan érkező, lefordított és valószínűleg helyesen rekonstruált azon, bizonyítottan Fejér megyei születésűek névsorát, amely a háború alatt és után hadifogolyként a GULAG börtöneiben, valamint a kényszermunkatáborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza. A névsorban található rövidítések a következők: hdf (hadifogoly), km (kényszermunkás, málenkij robotra elhurcolt). Amennyiben bárki a hozzátartozóját, rokonát vélné a névsorban felfedezni, kérjük forduljon a Magyar Vöröskereszt lakhely szerinti, megyeszékhelyen működő szervezetéhez, ott kapja meg azt a keresőlapot, amelyet kitöltve, ugyanoda kell benyújtania. Szüléve, helye Fogság Név vagy lakóhelye Rangja Elhunyt jellege MATUSEK JÁNOS 1917. Kisapostag szakaszv. 1945.01. 14. hdf MURMAN SÁNDOR 1914. Dég őrm. 1947.09.08. hdf MILLE JÓZSEF 1921. Sárbogárd honvéd 1947.03.15. hdf MÓRIC ISTVÁN 1911. Szabadbattyán őrvez. 1945.02. 14. hdf MÓRT SÁNDOR 1908. Sárszentmiklós szakaszv. 1945.09.18. hdf MÜLLER JÓZSEF 1916. Bodajk őrvez. 1946.02.26. hdf MÜLLER JÓZSEF 1912. Fehérvárcsurgó honvéd 1945.07.11. hdf MÁRKUS JÓZSEF 1904. Sárszentmihály term. 1946.07.21. hdf MARONYI LÁSZLÓ 1923. Bicske tizedes 1945.05. 18. hdf MOLNÁR FERENC 1920. Mór alhdgy. 1946.04.15. hdf MOLNÁR ISTVÁN 1909. Alsószentiván őrvez. 1945.12.02. hdf MOLNÁR LÁSZLÓ Csősz?, Csór? honvéd 1945. 11. 10. hdf Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Mit kezdhetnek a szövetkezetek a kárpótlási jeggyel? A kárpótlási törvény pontosan rögzíti, hogy az állami tulajdon megvásárlása során mikor, milyen mértékben lehet felhasználni a kárpótlási jegyet, így például a földvásárláson kívül a gazdasági társasággá alakuló vállalatok mérleg szerinti vagyonának, illetve a közvetlen értékesítésre kerülő állami tulajdonú vagyontárgyak értékének legalább a 10 százalékáig kell ellenértékként elfogadni kárpótlási jegyet. Az Állami Vagyonügynökség meghatározhat 10 százaléknál nagyobb mértéket is, bármikor, bármilyen vagyontárgy értékesítése esetén, hiszen az állam elsődleges célja éppen az, hogy a kárpótlási jegyek támasztotta kereslet mielőbb „kimerüljön”. E cél érdekében a 10, vagy a 20 százalékos „törvényes” mérték fölött akár 60-80 százalékban is elfogadhat kárpótlási jegyet cserébe az értékesített állami vagyonért. Erre ma még nincs kialakult gyakorlat, a döntés minden esetben az ÁVÜ igazgatótanácsának hatáskörébe tartozik. De igaz az ellenkezője is: előfordulhat, hogy az ÁVÜ a 10 százalékot sem engedélyezi. Erre például akkor kerülhet sor, ha a tulajdont külföldi befektető szerzi meg és nem akarják, hogy vegyes tulajdon jöjjön létre. A kárpótlási jegyek birtokába jutó szövetkezetek ugyanúgy használhatják fel a jegyeket, mint bárki más. Az állami tulajdon privatizálása során a szövetkezetek birtokában lévő kárpótlási jegyek visszajutnak az államhoz s ezzel bezárul az értékpapír útja, azonnal megsemmisítik. A szövetkezetek privatizációban való részvételét segíti a törvénynek az a passzusa, amely előírja, hogy az állami élelmiszeripari vállalatok értékesítésekor legalább a vagyon 20 százalékának fejében kell elfogadni a kárpótlási jegyeket, sőt az is elképzelhető, hogy ez az érték növekszik, mi több, az egész vagyont odaadhatják kárpótlási jegyért. Amennyiben gazdasági, stratégiai, pénzügyi szempontból indokolt, hogy az adott vagyontárgyat egyetlen tulajdonosnak adják el (mert a vevő komoly pénzügyi, vagy szakmai befektető, netán csak az állammal, vagy még azzal sem kíván társulni és teljes egészében szeretné megvenni ay eladásra kínált állami vagyontárgyat), akkor az Állami Vagyonügynökség a törvényben meghatározott legkisebb mértéktől is eltekinthet. Nem minden állami tulajdonú vagyontárgy értékesítése esetén fogadják majd el a kárpótlási jegyeket. A rendelkezések szerint csak akkor nem alkalmazzák a törvényben előírt legkisebb mérték szabályát, amikor az adott vagyontárgyat egyetlen tulajdonosnak adják el. (újvári) Agrárgazdaság Javuló pozíció? Jövőre várhatóan megáll az élelmiszergazdaság termelésének nagymértékű visszaesése, a csökkenés már csak 1 százalékos lesz. Az ágazat jövedelemtermelése, pedig már emelkedni fog, 2-3 százalékkal meghaladja az előző évit - állapítja meg a kormányzat 1993-94. évi gazdaságpolitikai feladatairól szóló pénzügyminisztériumi előterjesztés. Mindez az élelmiszeripari termelés változatlan nagysága és a mezőgazdaság termelésének 1-2 százalékos csökkenésének következtében alakul ki - mutat rá az elemzés. A mezőgazdaságban a kiegészítő tevékenység aránya tovább mérséklődik, mintegy 10 százalékkal. A mezőgazdasági termékek előállítása összességében kis mértékben, 1-2 százalékkal növekszik. Az élelmiszergazdaság exportja az idei szint körül, illetve annál némileg alacsonyabb szinten alakulhat az előrejelzések szerint. Folytatódik az élelmiszergazdaságban a tulajdoni átalakulás is, amelyet a kormány a jogszabályi feltételek megteremtésén túl tőkével és információval kíván segíteni. Visszavették az elbocsátott dolgozókat Megismétlődik a szénmizéria? Ismét teljes kapacitással termel a Dorogi Szénbányák Rt. tokodi brikettgyára, ahol még a tavasszal beszüntették a munkát a kereslet hiánya miatt. Akkor 400 dolgozónak felmondott az rt., azzal az ígérettel, hogy valamennyiüket visszaveszi, ha megélénkül a szénpiac. A hosszú kényszerszünet után újra dolgoznak az átmeneti időre elküldött brikettgyári munkások, akik kiesett jövedelmük pótlására most munkavállalói jutalomban részesültek. Nemcsak Dorogon, hanem Komárom-Esztergom megye másik két szénmedencéjében, Tatabányán és Oroszlányban is alaposan megnőtt a tüzelőanyagok iránti kereslet. A bányavezetők szerint az idei télen megismétlődhet a tavalyi szénmizéria. Oroszlányban szinte kritikus a helyzet. Itt rendszerint 100 gépkocsi sorakozik a szénkiadó osztályozónál, 2-3 napot is várni kell a legkeresettebb tüzelőre, a diószénre. Hosszú kocsisorok állnak Tatabányán is. A torlódást egyebek között az okozza, hogy a vásárlók újabban a közúti szállítást helyezik előnybe a vasúti, vagonos szállítással szemben. A privatizáció hatására sok kis tüzéptelep alakult az országban, s ezek is gépkocsis fuvarozásra rendezkedtek be. Az Alföldről, az ország távoli vidékeiről is érkeznek teherautóval a szénvásárlók. A bányavállalatok viszont nincsenek erre felkészülve. A tatabányai és a tokodi brikettgyárban három műszakban és vasárnap is termelnek, Tokodon az éjszakai órákban sem szünetel a brikett kiadása. A Dorogi Szénbányák Rt. vezetői most azt fontolgatják, hogy a tavaly leállított másik két brikettgyáruk egyikében is újraindítják a termelést. Tatabányán az ellátás javítása várható attól, hogy a FÁK államaiból ismét folyamatosan érkezik jó minőségű szén, aminek ellenértékeként környezetvédelmi berendezéseket exportál a vállalat. (MTI)