Fejér Megyei Hírlap, 1993. december (49. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-31 / 305. szám
Demokratikusabb lett a világ , de nem szabadabb Furcsa, ellentmondásos képet mutatott a világ 1993-ban: miközben a demokratikus berendezkedésű országok száma gyarapodott, hasonlóképpen nőtt — ráadásul veszedelmes mértékben — az elnyomás, az erőszak és az állami ellenőrzés a világ számos országában. A mind szélesebb körben megtagadott vagy megtépázott szabadságjogok miatt 1993-ban csaknem háromszázmillióval csökkent azoknak az embereknek a száma, akik szabad társadalmakban élnek, miközben félmilliárddal növekedett azoké, akik olyan országok állampolgárai, ahol semmibe veszik az alapvető emberi jogokat—állapította meg a Freedom House éves jelentésében. A New York-i székhelyű szervezet csaknem negyedszázada vizsgálja és elemzi az emberiség „szabadságfokának” az alakulását. Tekintetbe veszi egyebek között a politikai, emberi és polgári jogok érvényesülését, a szociális, társadalmi és gazdasági állapotok minőségét, a sajtó, a szakszervezetek, az egyházak és a társadalmi szervezetek helyzetét. Az MTI-hez eljutott jelentése szerint 1976 óta nem süllyedt olyan alacsonyra a „szabad” országokban élők aránya, mint 1993-ban: az emberiségnek csupán 19 százaléka élvezheti teljes mértékben az alapvető szabadságjogokat, miközben 41 százaléka „nem szabad”, 40 százaléka pedig csak „részben szabad” államokban él. Miközben a demokratikusnak minősíthető országok száma 99-ről 107-re nőtt, negyvenkét államban visszaesett a szabadságjogok érvényesülésének szintje — az egymással látszólag ütköző társadalmi irányzatnak az eredőjeként a Freedom House hetvenkét országot minősített szabadnak, hatvanhármat csak részben szabadnak, ötvenötöt pedig nem szabadnak. (Az utóbbi kategória 1992-hez viszonyítva tizenhét állammal bővült.) Az ellentmondást a szervezet azzal a megállapítással oldja fel, hogy noha a demokratikus államberendezkedés elterjedése és megszilárdulása — különösen Kelet-Európában — örvendetes jelenség, ám a politikai átalakulás során még nem sikerült megteremteni azt a stabil szociális, etnikai és gazdasági környezetet, amelyben maradéktalanul érvényesülhetnek az alapvető szabadságjogok (vagy más szóval: az államot már demokratikusan gondolkodó, társadalmilag mozgékony és elkötelezett polgárság működteti). Súlyos visszaélések történtek Afrika, Ázsia és Latin-Amerika számos — a politikai felépítményt tekintve demokratikusnak nevezhető — államában is. — A demokratikus megújhodást sajnálatos módon visszavetették az etnikai és vallási feszültségek, a véres konfliktusok és a szélsőséges irányzatok felerősödésének megnyilvánulásai — áll a Freedom House jelentésében. A szabadságjogok betartásának mértéke legdurvábban a darabjaira hulló, több nemzetiségű államokban zuhant, például Jugoszláviában és Közép- Ázsiában. A válságokkal terhes helyzetért a Freedom House ugyanakkor kemény bírálatban részesítette a szabad országok közösségét, mert „képtelennek bizonyult előmozdítani a demokráciára, a szabad piacra és az emberi jogokra épülő új nemzetközi rend kiépítését”. Szemére vetette a Nyugatnak azt is, hogy elmaradt azzal a jogosan elvárható támogatással, amelylyel talán elejét lehetett volna venni a különböző társadalmi gyökerű konfliktusoknak (Bosznia, Szomália, Haiti). A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a diktatórikus rezsimek — éppen a világ „engedékenységét” kihasználva — mind szorosabb együttműködést valósítanak meg egymás között, kezdve a katonai kooperációtól a szankciók kijátszásán át a terrorizmus tevőleges támogatásáig. A Freedom House a górcső alá vett társadalmi jelenségek tükrében veszélyes irányzatot lát kibontakozni. A megosztottság régi frontvonalai helyébe újabbak lépnek, és ha nem kapunk észbe, a világ ismét két részre szakad. Az egyik póluson lesznek a demokratikus/szabad országok, a másikon a szabadságjogokat eltaposó diktatúrák. Elég csak arra gondolni, hogy a szabadságfok tekintetében ma mélyebb a szakadék a Cseh Köztársaság és Üzbegisztán között, mint amilyen néhány éve az Egyesült Államok és a peresztrojkát átélő Szovjetunió között feszült — vélekedett jelentésében a szervezet. A legrosszabb helyzetű országok, illetve területek közé sorolta Afganisztánt, Kínát, Kubát, Haitit, Irakot, Észak- Koreát, Szomáliát, Szudánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt, Vietnamot. Közép- és Kelet-Európát illetően a jelentés külön kiemelte a Cseh Köztársaságot, Észtországot és Magyarországot, mint ahol jelentős előrehaladás történt a demokratikus szabadságjogok megszilárdítása terén. A Freedom House Magyarországot a szabad államok közé sorolta, olyan országok társaságába, mint Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Németország és Szlovénia. Szabad országként, de eggyel rosszabb kategóriában szerepel Bulgária, Olaszország, Japán, Izrael és Lengyelország. Csak részben szabad Oroszország, Szlovákia, Románia, Albánia és Ukrajna. Jugoszlávia (Szerbia- Montenegro) és Bosznia a nem szabad államok között kap említést. A vásárlóerőt is figyelembe vevő számítás alapján a szervezet 6116 dollárra becsülte Magyarország egy főre jutó hazai össztermékét, a várható élettartamra pedig 70,9 évet adott meg. Rácz Péter A Dunántúli Regionális Vízművek sajtótájékozatója VÍZDÍJEMELÉS FEBRUÁRBAN Várhatóan februárban állapítják meg az új víz- és csatornadíjakat a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban, s valószínű, hogy sok helyütt a tarifák jelentősen emelkednek a korábbihoz képest. A többi között így lesz ez a Dunántúli Regionális Vízművekhez tartozó településeken — tudták meg az újságírók csütörtökön a DRV siófoki sajtótájékoztatóján. Topschail József, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy az emelkedés csak igen kismértékben írható az infláció és a működtetési költségek növekedésének rovására. Sokkal inkább a szervezeti átalakulás okozza a tarifaemelkedést, hiszen a DRV-hez tartozó települések felében az önkormányzatok tulajdonába kerültek a vízművek, így a díjakat január 1-jétől ott határozzák meg. A Balaton mellett a szezonális igénybevétel miatt csak 50 százalékos, vagyis messze az országos átlag alatti a vízművek éves kihasználtsága, de mivel ezekre a berendezésekre, csatornahálózatokra igen nagy szükség van, a kormányzatnak nemcsak a beruházásoknál , hanem a működtetésnél is a régió segítségére kellene sietnie. A víz- és csatornadíjemelés egyébként visszavetheti az önerős csatornázásokat is — vélik a szakemberek. A víz- és csatornaszolgáltatás termelői ára — a Dunántúli Regionális Vízművek javaslata alapján—együttesen mintegy 50 százalékkal lenne több jövőre. A csatornahasználatért országosan is a legtöbbet, köbméterenként 138 forintot kellene fizetni a térségben, de a 75 forintos vízdíjjal is az első tíz között lennének. A költségvetés a korábbiakhoz hasonlóan, jövőre is országosan másfél milliárd forintot irányoz elő a magas fogyasztói árak kompenzálására, de ez a DRV szerint kevés. Amennyiben ebből a pénzből az elképzeléseik szerinti, csaknem 600 millió forintot megkapnák, akkor az emelkedés mértéke 29 százalékra mérséklődne. Ebben az esetben a DRV számításai szerint a lakosságnak februártól 104 forintot kellene fizetnie ebben a régióban a víz- és csatornaszolgáltatásért. Topschail József úgy véli: el kell dönteni azt is, hogy Magyarországon alanyi jogon jár-e a tiszta víz, s ha igen, akkor milyen mértékben. TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 2. OLDAL, FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1993. DECEMBER 31. PÉNTEK Elismerendő a gyermek joga a családban nevelkedéshez, és hogy az őt érintő kérdésekben véleményét nyilváníthassa A családjogi törvényt módosító javaslatok (Folytatás az 1. oldalról) mint autonóm személyiség, aktívan részt vehet a sorsát érintő kérdések eldöntésében. Határozat született számos gazdasági jellegű kérdésben is, így például a kabinet módosította a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló korábbi rendelkezéseket. A döntés értelmében néhány országos jelentőségű közszolgáltató szervezet tulajdonosi jogát az Állami Vagyonügynökség Rt.-től az érintett szaktárcák vezetői veszik át, így például a regionális vízművek tulajdonosi joga a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, a geodéziai és térképészeti cégeké pedig a földművelésügyi miniszterhez kerül. Ezzel egyidejűleg a kormány döntött arról is, hogy néhány esetben indokolatlan az állami tulajdoni többség fenntartása. Ez érinti egyebek mellett a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-t, a Gödöllői Tangazdaságot, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt.-t. PÁRTOK , MOZGALMAK Várják a miniszter hívását, sztrájkot hirdettek... Az Alba-Volán Munkástanácsa, Liga-szakszervezete és ADU-szervezete csütörtökön reggel tájékoztatót szervezett a Piac téri irodaházban Volán-dolgozók részére a béremelési követelésekkel és a kilátásba helyezett sztrájkkal kapcsolatban. A tájékoztatón az említett szervezetek volános vezetőin (Komenda József, Varga Tibor, Joó István) kívül részt vett (tanácsadóként) Márton Szabolcs, a Munkástanácsok országos szövetségének munkatársa és Tökölyi Jenő, a Munkástanácsok megyei elnöke, valamint az Alba Volán felügyelő bizottságának két, a dolgozók által megválasztott tagja, Vámosi Árpád dunaújvárosi és Tóth István fehérvári üzemigazgató. Ott volt Balsay István fehérvári polgármester, és az Alba Volán mintegy ötven dolgozója. A sztrájkbizottság vezetői beszámoltak a megszakadt tárgyalásokról, amelyeket a 13. havi fizetés és a béremelés tárgyában kezdeményeztek. Tökölyi Jenő hazugsággal vádolta a vállalat vezetőit — ezt később „valótlan adatok közlésére” helyesbítette. Elhangzott, hogy amíg a sofőrök ilyen rosszul fizetettek, addig irritálja az embereket, bármekkora jutalmat is vesznek fel a vezetők. Hornyik József gépkocsivezető helytelenítette a Munkástanácsok közleményeinek hangvételét, és közölte: ne beszéljenek „a dolgozók nevében”, mert a többség nem sztrájkolt, nem is fog. Pál Lajostól, a KDDSZ szb-titkárától Márton Szabolcs megvonta a szót. A vállalat vezetése, mint Reiter Mátyás vezérigazgatótól megtudtuk, a követeléseket jogtalannak, a munkástanácsok adatait pedig tévesnek tartja: a vállalatnál egyhavi bér 65 millió forint, az éves nyereség viszont ennek felét sem éri el. Az év végéig 29 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, s az érdekvédelmi szervezetek ennek érdekében lemondtak a 13. havi fizetésről. A sztrájkbizottság (amely január 4-től sztrájkot hirdetett,) csak a tulajdonos képviselőjével, a miniszterrel hajlandó szóbaállni. A sztrájk esetén „még elégséges szolgáltatást” az önkormányzatoknak, illetve a minisztériumnak kell meghatároznia. P.J. Az Alba Volán vezetése a sztrájkról Több napilapban jelent meg tudósítás az Alba Volán Részvénytársaságnál kialakult sztrájkhangulatról, Tökölyi Jenő, a Fejér Megyei Munkástanácsok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke nyilatkozata alapján, és a december 23-án megtartott figyelmeztető sztrájkról. Ezekkel kapcsolatban a részvénytársaság vezetése a következők közzétételét kéri: Tökölyi Jenő nem volt és jelenleg sem munkavállalója az rt.-nek, így a társaság gazdálkodási helyzetét, problémáit nem ismeri, azt nem is ítélheti meg. A sztrájkkövetelések — az éves várható eredményt is tekintve—egyrészt irreálisak, másrészt valótlan állításokat tartalmaznak. A hűségjutalom kifizetése 1993. január 1 -től folyamatos, amely az rt.-nél működő összes érdekvédelmi szervezettel 1992. december 22-én megkötött megállapodás szerint történt és történik. Az rt.-nél a bérintézkedések 1993. januárjától szintén az összes érdekvédelmi szervezet részvételével február 2-án kötött megállapodás alapján került végrehajtásra. Ezeket a megállapodásokat a sztrájkot meghirdető érdekvédelmi szervezetek vezetői is aláírták. Az rt. -nél 1993-ban az átlagbér növekedésének várható mértéke 29 százalék, az év elején tervezett 18 %-os bérfejlesztéssel szemben. Az autóbuszvezetők átlagbérnövekedése a társasági átlaggal megegyező. Az esetleges 13. havi bér kifizetését a társaság vezetése a gazdálkodási eredményektől tette függővé, így került sor novemberben egy 33 százalékos bérnek megfelelő kifizetésre, amely a vezetőkön kívül minden munkavállalót érintett. A sztrájkot meghirdetők 40 ezer forintos bruttó bérkövetelése a társaság gazdasági lehetőségeit 1994-ben is többszörösen meghaladja. Az 1994. évi helyi autóbuszközlekedés tarifájának módosításáról még nincs megállapodás a városok önkormányzataival. Félrevezető az a tájékoztatás, hogy a társaság eredménye az elsőajtós felszállás bevezetéséből adódik. Ez az intézkedés többletbevételt jelentett, de eredményt nem. Ez a helyijárat veszteségeit csökkentette. A társaság létszáma 1700 fő, ebből autóbuszvezető 607 fő. A karácsony előtti figyelmeztető sztrájkban résztvevők száma—a dolgozók nyilatkozata alapján — 29 fő volt, amely nem éri el az autóbuszvetői létszám 5 százalékát. A sajtóban megjelent adatok tévesek, csak a hangulatkeltés céljait szolgálták. A társaság vezetése úgy ítéli meg, hogy az ilyenfajta hangulatkeltés és akciók nem szolgálják az rt. és a dolgozók érdekeit. Az Alba Volán Részvénytársaság vezetése nevében: Reiter Mátyás vezérigazgató Reagálások Orbán Viktor javaslatára Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvánosságra került javaslatáról kérdezte az MTI csütörtökön a parlamenti pártok vezetőit, miszerint Göncz Árpád a jövő évi választások időpontjáról előzetesen konzultáljon valamennyi, a parlamentben képviselt párt vezetőjével. Kulin Ferenc, MDF-frakcióvezető, a párt alelnöke természetesnek tartja a Fideszvezető ezen igényét, és kijelentette: bízik abban, hogy lesz alkalom valamennyi politikai párt számára e kérdés megbeszélésére. Az MDF nyitott a konzultációk iránt, mert—mint Kulin fogalmazott —, jól felfogott érdekünk, hogy a mi véleményünket is figyelembe vegyék egy ilyen nagy fontosságú esemény időpontjának megválasztásakor”. Az MDF alelnöke nyilatkozatában feltételezte, hogy még nem alakult ki egy mindenki által megfelelőnek tartott végleges időpont, s Orbán Viktor ezért kezdeményezte a konzultációsorozatot. Az MDF szerint a május megfelelő lenne a választások első fordulójára, de pontosabb időpontot Kulin Ferenc nem kívánt megjelölni, mivel az MDF ez irányú javaslatáról még nincs végleges vezetőtestületi döntés. Surján László KDNP-elnök az MTI munkatársának nyilatkozva kijelentette: egyetért az Orbán-féle javaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köztársasági elnök ne kívánna saját magától is kezdeményezni egy ilyen konzultáció-sorozatot. Hozzátette: természetesen a döntés a köztársasági elnök joga. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök-jelöltről folytatott tárgyalássorozat alkalmával a választások időpontjáról nem váltott-e szót Göncz Árpáddal, Surján László elmondta: érdemben erről nem tárgyaltak. Mint a KDNP elnöke hangsúlyozta: annak idején ez másodlagos kérdés volt, de biztos abban, hogy január folyamán sor kerül a választási időpontról isa konzultáció-sorozatra. Arról, hogy az első forduló májusban legyen-e, Surján László megítélése szerint „elég erős közmegyezés” tapasztalható, de ezt minden politikai erő még nem mondta ki határozottan. Szabó János, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke nyilatkozatában előrebocsátotta, hogy Orbán Viktor javaslata csak óhaj lehet, hiszen a köztársasági elnöknek nem alkotmányjogi kötelessége, hogy a választások időpontjának meghatározása előtt konzultáljon a parlamenti pártokkal. Hozzátette: egyetért magával az igénnyel, mert úgy gondolja, hogy a demokrácia ebben a vonatkozásban is akkor működik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Egy május 2-a utáni időpont az egyesült kisgazdák számára alkotmányjogilag elfogadható, de még nincs testületi döntés a közelebbi dátumra teendő javaslatukról. Az Egyesült Kisgazdapárt nem ért egyet azzal, hogy a választások hétköznapra essenek. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági elnök konzultációkat folytasson, de ezeket a tárgyalásokat Göncz Árpád már Boross Péter kinevezése előtt — tehát nem Orbán Viktor kezdeményezésére — megkezdte. Pető Iván szerint a köztársasági elnök már a kormánnyal és a vezető kormánypárttal is egyeztetett, hiszen a Belügyminisztérium politikai államtitkára a napokban tényként közölte, hogy május első hét végéjén lesznek a választások. — az SZDSZ újabb tárgyalássorozatra nem tart igényt— mondta az SZDSZ-es politikus, aki szerint nincsenek tisztázandó részletkérdések sem. Ugyanakkor ha vannak olyan pártok, amelyekkel Göncz Árpád még nem egyeztetett, akkor Pető Iván megítélése szerint a köztársasági elnök ezt Orbán Viktor levele nélkül is megtette volna, illetve megteszi. Horn Gyula MSZP-elnök úgy gondolja, hogy Orbán Viktor nyitott kapukat dönget, hiszen a miniszterelnökjelöltről folytatott egyeztető tárgyalásai során a köztársasági elnök szót váltott nemcsak a szocialistákkal, hanem Horn Gyula információi szerint más pártok vezetőivel is a választások lehetséges időpontjáról. Horn Gyula nem látja különösebb értelmét annak, hogy Göncz Árpád erről a kérdésről újra tárgyaljon az MSZP-vel, ugyanakkor a pártelnök rámutatott: bár Göncz Árpádot semmi nem kötelezi ilyenfajta konzultációra, ennek nincs akadálya.