Fejér Megyei Hírlap, 1994. augusztus (50. évfolyam, 178-203. szám)
1994-08-10 / 186. szám
2. OLDAL FEJÉR MEGYEI HÍRLAP TÁRSADALOM — NEMZETKÖZI ÉLET 1994. AUGUSZTUS 10. SZERDA Interjú Franz Vranitzky osztrák kancellárral Hornt szeptember elején Bécsbe várják Horn Gyulát szeptember elején hivatalos látogatásra Ausztriába várják. A miniszterelnök utazását Franz Vranitzky jelentette be Josef von Ferenzy médiamenedzserrel folytatott bécsi beszélgetésén. Az osztrák kancellár a FEB-nek adott exkluzív interjújában hangsúlyozta: a magyar kormányfőhöz évek óta baráti szálak fűzik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közelgő kormányfői találkozót olyan nagyszabású konferenciával egészíti ki, amelyen a két ország szakértői a magyarországi infrastruktúra — a közlekedés, az energiaellátás és a környezetvédelem — közös feladatait tekintik át, hogy a jövőben Ausztria és Magyarország fokozottan koncentráljon ilyen tervekre. — Bizonyos fokig megértem Kelet-Európa csalódottságát amiatt, hogy a fejlett Nyugat nem nyújtott átfogó és öszszehangolt gazdasági segítséget — mutatott rá Franz Vranitzky. — Hiba volna azonban figyelmen kívül hagyni azt a támogatást, ami többek között Ausztriától származik, s amelyre Magyarország a jövőben is számíthat. A demokratikus fordulatot követően a két ország hagyományosan jó kapcsolatai elmélyültek és kibővültek. Az integrációból fakadó előnyök kiaknázására pedig új lehetőségeket teremt, hogy Ausztria tagja lett az Európai Uniónak. Ausztria fontos kapu Nyugat- Európa felé, s Magyarország immár az egységesülő kontinenssel határos. — Budapest megbízható barátként tekinthet Bécsre, s mindenekelőtt politikai területen számíthat pártfogására az EU-tagság kérdésében — fejtegette nyilatkozatában az osztrák kancellár, s hozzáfűzte: — A gazdaságban is segítséget nyújtunk, hogy sikerüljön a gyors alkalmazkodás. Tudatában vagyok annak, hogy a magyar gazdaság sikeres, vagyis szociálisan is elviselhető struktúraváltása megköveteli a nyugati, s így az osztrák piac nyitottságát a magyar áruk és szolgáltatások előtt. Ausztria ezért megérti az erre irányuló magyar kívánságokat. A két ország gazdasági kapcsolatainak mindamellett nem szabad csak a külkereskedelemre szorítkoznia, hanem ki kell dolgozni az együttműködés új formáit a közvetlen beruházások, a vegyes vállalatok területén és a harmadik piacokon folytatott kooperációk érdekében. Nyugat-Európa egyesülése a keleti országokkal csakis a partneri viszony, az egyenjogúság alapján lehetséges — húzta alá Vranitzky arra a kérdésre: vajon az új demokratikus államok számíthatnak-e a piaci érdeklődésen kívül politikai elismertségre is? — Egyoldalúsággal, új függőséggel ugyanis nem teremthető meg a kívánt cél. Örvendetes, hogy jól halad az új demokráciák integrálódása az összeurópai struktúrákba, s immár magától értetődik, hogy azok tagjai az Európa Tanácsnak. A reformországoknak az Európai Unióval kötött együttműködési szerződései pedig világosan jelzik az átfogó európai integrációs szándékokat. Ausztria az EU tagjaként különösképpen fel fog lépni annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozása gyorsan haladjon és azt támogassák. Ausztria nagy jelentőséget tulajdonít a Közép-Európával kiépített regionális kapcsolatoknak is. „Az érintkezéshez gyors, közvetlen és átfogó lehetőséget teremtenek a meglevő formák, s a jelek szerint valódi igény van rájuk.” Vranitzky szerint mind a közép-európai kezdeményezés, mind az Alpoktól a Kárpátokig létrejött munkacsoportok tevékenysége hasznos, s magától értetődő, hogy ezt az együttműködést konkrétabbá téve kell a jövőben folytatni. A határokon átívelő regionális kapcsolatok azonban nem helyettesíthetik az integráció összeurópai folyamatát, hanem csupán kiegészíthetik és előkészíthetik azt — hangsúlyozta interjújában Franz Vranitzky. Felhívás és ellenfelhívás (Folytatás az 1. oldalról) este hét órakor a móri gyűlésen. Hozzátette még azt is, hogy a helyhatósági választásokon akár polgármester-, akár képviselőjelöltként indulni kívánókat ő személyesen is segíteni kívánja. A megjelent felhívásra a kisgazdapárt Fejér megyei elnöke, Berregi István országgyűlési képviselő reagált, s szintén lapunkban jelentette meg, hogy Kávássy Árpád felhívását tekintsék semmisnek, mivel azt „esetleg nevetségesnek és komolytalannak” tartja a megyei vezetőség. Innentől fogva természetesen lapunk kötelességének érezte utánajárni az ügynek, bár bizonyosat valószínűleg még nem lehet tudni. A megyei elnök fő kifogása az volt, hogy az újságban dr. Kávássy Árpád mint az „FKgP 5-ös számú választókerületének szervezőtitkára” szerepelt. — Valóban Kávássy indult a ,mi képviselőjelöltünkként a választásokon, ám ezzel mindenféle megbízatása lejárt. Ő semelyik megyei szervezetünknek nem tagja, így nem értem, miként ajánlhatta fel a segítségét a helyhatósági választásokon majdan indulóknak. Az 5-ös körzet szervezőtitkári címét pedig végképp nem birtokolhatja! Ami az újságban közzétett felhívását illeti, szintén jogszerűtlen volt, hiszen úgy egyeztünk meg a párton belül, hogy a megyei elnök ellenjegyzése nélkül senki nem jelentet meg semmit a sajtóban. S főként nem elnökölhet a tudtunk nélkül egy szervezetünk gyűlésén. A megyei elnök sajnálkozott, hogy a pártra nem vet jó fényt e dolog, de mindenképpen közzé kellett tennie az elnökség állásfoglalását. Az érintett, dr. Kávássy Árpád egyébként valóban nem tagja megyei kisgazdaszervezetnek, ám a párt ifjúsági szervezetének, a Független Magyar Ifjúságnak országos főtitkára, valamint az FKgP polgári tagozatának a tagja. Elmondása szerint szóbeli ígérettel bír a Független Kisgazdapárt országos elnökségétől arról, hogy ő lesz az 5-ös választókerület szervezőtitkára. — Valóban hibát követtem el, hogy szervezőtitkár aláírással jelentettem meg a felhívást az újságban, de nem értem azt, miért ne hívhatna össze a móri szervezet gyűlést a megyei elnökség nélkül? Engem a móriak kértek meg, hogy vegyek részt a munkában, beszéljük meg, mi a teendő, hogyan készüljünk a helyhatósági választásokra. Szerettünk volna találkozni mindazokkal, akik településük, körzetük érdekében a kisgazda szellemiségben kívánnak cselekedni a jövőben — mondja dr. Kávássy. A volt képviselőjelölttel még hétfőn beszéltünk, s ő abban a hiszemben volt, hogy a keddi gyűlést megtartják. Berregi István elmondta, hogy ő ugyan próbált egyezkedni Kávássyval, ám az beszélgetés közben letette a telefont. Végülis Berregi István hétfőn este fölkereste a móri elnököt, Németh Istvánt, aki a megyei szervezet alelnöke is egyben, valamint Bánki Józsefet, aki szintén aktív kisgazda, s kérte őket, hogy a vitás helyzetre tekintettel, halasszák el a keddi gyűlést. A móri vezetők beleegyeztek, bár Bánki József igen kesernyésen nyilatkozott tegnap délután erről. — Mi tisztújító gyűlést szerettünk volna, s nem értek egyet a gyűlés elhalasztásával, de a békesség kedvéért beleegyeztem. Röstellem magam, a pártot nehéz helyzetbe hozza az ilyesmi, véleményem szerint itt személyeskedésről van szó. Én nem mondok sem neveket, sem bírálatot, de mostantól nem vállalok szervezőmunkát a pártban. A dolog egyik disszonáns végkicsengése az, hogy Kávássy Árpád kedden délután tőlünk, a laptól tudta meg, hogy a gyűlést elhalasztják. Nem fűzött hozzá semmit, csupán egyetlen mondatot. — Ha a móri alapszervezet nem akarja megtartani a gyűlést, akkor elmarad... —zsohtár — Christopher találkozója Rabinnal Az amerikai külügyminiszter hétfőn késő este a jordániai Akabából Jeruzsálembe visszatérve Jichak Rabin izraeli misterelnökkel tárgyalt. Warren Christopher kedden visszamatat az Egyesült Államokba - közölte izraeli kollégája, Simon Peresz. Rabin és Warren Christopher hétfői megbeszélésein az amerikai diplomácia vezetőjének damaszkuszi tárgyalásairól volt szó. Simon Peresz Warren Christopher hazautazását azzal indokolta, hogy vannak kérdések, amelyeknek elemzése időt igényel. Boszniai szerbek kiutasítása Belgrádból A jugoszláv hatóságok nyomatékosan felszólították az úgynevezett Boszniai Szerb Köztársaság belgrádi megbízottait, hogy ürítsék ki a jugoszláv főváros központjában lévő irodai helyiségeiket. Ezt kedden az AFP jelentette boszniai szerb forrásokra hivatkozva. Az irodák elhagyására megszabott határidő kedden jár le. „Minthogy hivatalos felszólítást nem kaptunk, helyünkön maradunk” — mondta telefonon az AFP-nek a boszniai szerb kirendeltség egyik tagja, aki egyúttal kérte a francia újságírót, mellőzze nevének említését. Ugyanennek a hírforrásnak a közlése szerint a boszniai szerb misszió két rangidős tagja kedden nem volt bent a hivatalában. Petko Cancar, a választási bizottság elnöke körvonalazta az augusztus 27-ére és 28-ára meghirdetett boszniai szerb népszavazás előkészületeinek részleteit. Az úgynevezett Boszniai Szerb Köztársaság választói arra a kérdésre tartoznak választ adni, hogy helyeslik-e a nemzetközi összekötő csoport által előterjesztett bosznia—hercegovinai térképeket, amelyek a tervezett területi felosztást tüntetik fel. Ezt az említett belgrádi jelentés szerint Paléban, a boszniai szerbek közigazgatási központjában a helyi tévében közölte Cancar. A választási bizottság elnöke szerint körülbelül egymillió szavazólapot nyomtatnak. A szavazóhelyiségek reggel héttől este hét óráig tartanak majd nyitva mindkét napon. PÁRTOK • MOZGALMAK Molnár Péter a médiaegyeztetésről Az SZDSZ nagy jelentőséget tulajdonít annak a ténynek, hogy az új kormány megalakulása után szinte azonnal megkezdődött a médiatörvény előkészítése — jelentette ki Molnár Péter SZDSZ-médiaszakértő keddi sajtótájékoztatóján, amelyen a hétfőn este befejeződött egyhetes médiaegyeztetéseket értékelte. Megítélése szerint a szakmai és politikai egyeztető tárgyalás az első pillanattól megfelelő hátteret teremtett a törvényjavaslat kidolgozásának, hiszen a művelődési és az igazságügyi tárca olyan jogászokból, közgazdászokból és műszaki szakemberekből álló testületet kért fel, akik majd a most kezdődő kodifikációs munkában biztosítékot jelenthetnek egy színvonalas, korszerű dokumentum kidolgozására. Az SZDSZ a tárgyalásokon a koalíciós szerződésből és a kormányprogramból indult ki, s arra törekedett, hogy prekoncepció nélkül, a jelenlévők — így a rádiós és televíziós szakma, valamint a politikai pártok képviselői — közösen alakítsák ki a legjobb koncepciót - hangsúlyozta a politikus. A törvényjavaslatnak az a célja — mondta —, hogy nyitott, szabad rádiós és televíziós rendszer jöhessen létre Magyarországon, amelyben a különböző műsorszolgáltatók egymással versenyezve magas színvonalú programokat nyújtanak, s mindezt a takarékosság legmesszebbmenőbb figyelembevételével. Molnár Péter nyilvánvalónak nevezte, hogy a tárgyalás során minden kérdésben a résztvevők nem találták meg a legjobb megoldást, s 100 százalékos konszenzus sem alakult ki, abban azonban egyetértés volt a felek között, hogy a törvénynek létre kell hoznia egy olyan széles körű felhatalmazású független testületet, amely nemcsak a frekvenciákat engedélyezi, hanem jogot kap az egész nemzeti frekvenciaspektrum felosztására. E testület dönt arról is, hogy mennyi frekvenciát kell biztosítani a ma még túlzottan ellátott honvédelmi, belügyi és nemzetbiztonsági területnek, s a felszabaduló frekvenciák olyan elosztásáról, amelyek révén lehetőségeket kapnak nemcsak a közintézmények, hanem a kulturális alapítványok és a kereskedelmi vállalkozók. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy három típusú televíziós és rádiós műsorszolgáltatás legyen Magyarországon, az MTV-n és az MR-en keresztül megvalósuló közműsorszolgáltatás, továbbá a nonprofit és a kereskedelmi. Molnár Péter a sajtótájékoztatón azt is elmondta: a koalíciós pártok között — az egyeztetők többségének támogatásával — egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a kománynak, a miniszterelnöknek vagy valamelyik miniszternek ne legyen jogosítványa kinevezési ügyekben. A vita során a kodifikációs bizottság jogtechnikai okokból, az alkotmányra hivatkozva ragaszkodott ahhoz, hogy — bár kinevezési szerepük formális — a kormányt és a kormányfőt a készülő törvény nevezze meg. A szabaddemokrata médiaszakértő végezetül reagált néhány olyan kérdésre, amelyek az utóbbi napokban nagy sajtónyilvánosságot kaptak. Ilyen a TV2 frekvenciájának magánkézbe adása. Mint mondta: a törvénynek a monopóliumhelyzeteket meg kell szüntetnie, s erre a legjobb módszernek a hármas — volt orosz tévéfrekvencia országossá tétele látszik. Ha ez belátható határidőn belül—elsősorban pénzügyi okokból — nem valósítható meg, akkor a monopolhelyzetet a televíziós piacon a TV2 frekvencia magánkézbe adásával lehet feloldani. Fontos szempontnak nevezte Molnár Péter a finanszírozás kérdését is, mert mint mondta: szembe kell néznie mindenkinek azzal, hogy az országnak most mekkora költségvetésű MTV-re van pénze. A politikus megítélése szerint a Magyar Televíziónak is az az érdeke, hogy finanszírozása stabil legyen, mert a legjobb munkatársakat csak így tudja megfizetni. A tárgyalásokon az a vélemény fogalmazódott meg, hogy ezt a kérdést a törvénynek nyitva kell hagynia, s az előbb említett testület döntsön arról, hogyan törhető meg a monopólium, s hány csatornás MTV stabil finanszírozására van lehetőség. (MTI) A Fidesz véleménye Bősről és Horn Gyula pozsonyi tárgyalásáról A magyar kormány a csodavárás légkörét igyekezett megteremteni Horn Gyula miniszterelnök múlt heti pozsonyi látogatása előtt. Most azonban láthatjuk, hogy sem Bős, sem a felvidéki magyarság jogérvényesítésének kérdésében nem sikerült gyors áttörést elérni —jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján a Fidesz alelnöke, Illés Zoltán. A politikus ezután arra emlékeztette az újságírókat, hogy a magyar kabinet Bős ügyében két különböző változatot képviselt Pozsonyban. Az egyik — amely a Fidesz és a zöld szervezetek számára is elfogadható —, hogy a szlovák fél juttasson minél több vizet az Öreg-Dunába, tehát a vízmegosztás legyen a tárgyalások témája. A másik álláspont — ezt a fiataldemokraták ellenzik — a dunakiliti tározó feltöltése. A Fidesz reményei szerint ennek a megoldásnak a felvetése Pozsonyban csak a magyar kormány taktikai lépése volt. A fiataldemokraták számára a szlovákok javaslata — a fenékküszöbökről — is elfogadhatatlan. Ahhoz ugyanis, hogy a fenékküszöbök megépülhessenek mindkét fél vízjogi engedélyére szükség van. Ezt a szlovákok minden bizonnyal megadnák, viszont az nem biztos, hogy engedélyt adnának a fenékküszöbök elbontására is. Ezeknek a küszöböknek a megépítésével véglegesen hajózhatatlanná válna az Öreg-Duna és alacsony vízállás esetén jelentősen romlana a vízminőség is. Illés Zoltán szerint Magyarország energiát és pénzt kínálhatna Szlovákiának a Duna eredeti medrébe engedett több vízért. A kieső enrgiát pótolhatná egy gázturbinás erőmű, amelyet mi építenénk fel, vagy az az évi 25 millió ECU, amivel az Európai Unió kompenzálná északi szomszédainkat. A Fidesz alelnöke szólt a tervezett kétoldalú alapszerződésről is. Rámutatott: elfogadhatatlan, hogy a szlovák fél a dokumentumban nem akar konkrét kötelezettséget vállani a magyarság jogainak garantálására. Sajnálatos azonban is, hogy a magyar diplomácia irányítói a fő külpolitikai kérdésekben nem kívánnak konzultálni az ellenzéki pártokkal, pedig ezt a fajta egyeztetést az MSZP és az SZDSZ — amikor még ellenzékben voltak — szintén igényelték. MDF-sajtótájékoztató az expóról A Magyar Demokrata Fórum az Ifjúsági Demokrata Fórummal egyetemben támogatja a Világkiállítási Programiroda a szűkített budapesti EXPO megrendezésére vonatkozó javaslatát — közölte az MDF véleményét tolmácsolva keddi tájékoztatóján Csapody Miklós, aki egyben a világkiállításban leginkább érdekelt fővárosi terület, a XI. kerület országgyűlési képviselőjeként is szólt. A politikus egyébként „finoman szólva nem szabályosnak minősítette azt az eljárást, ahogyan a kormány meghozta az expóval kapcsolatos határozatát. Az elutasító döntés mögött pedig a koalíció részéről érzelmi-ideológiai dacot vélt felfedezni. A honatya hiányolta a kormánydöntést megelőző széles körű társadalmi egyeztetést, nem beszélve arról, hogy a kabinet a parlamentet is gyakorlatilag kész helyzet elé állítja a törvényhozók nyári szabadsága idején hirtelen meghozott döntésével. Csapody politikai túlbiztosításnak minősítette ezt a módszert, emlékeztetve a koalíció 72 százalékos parlamenti többségére. Az ilyen feudális abszolutista eljárás helyett célszerűbb lett volna a T. Ház elé vinni, s részletes politikai vitában megalapozni a határozatot — hangsúlyozta, s megkérdőjelezte az ilyesfajta politizálás erkölcsösségét. Csapody kijelentette: „a trükk ügyes, lehet így politizálni, döntéseket hozni, csak nem szokás”. A törvényhozó továbbiakban rámutatott: a kormány az expóval kapcsolatos előterjesztésében elveti a világkiállítást, ugyanakkor kinyilvánítja, hogy támogatja a millecentenáriumi ünnepségek megrendezését. Csapody szerint a szűkített expó megépítése jelenthetné a legjobb megemlékezést a honfoglalás 1100. évfordulójára. Egy szétaprózott ünnepségsorozatot — vélekedett — a jelenlegi helyzetben méltóképpen helyettesíthetne a világkiállítás. A kamrány eddigi ténykedése alapján egyébként nem tartja kizártnak, hogy a kabinet megváltoztatja a millecentenárium megerősítéséről szóló döntését. Általánosságban is remélte, hogy „a jövőben tartásosabb, egyenesebb ígéretekkel találkozunk”. Csapody az expó elvetésének külpolitikai hatását elemezve nem értett egyet a kormány megállapításával, miszerint pusztán kisebb nemzetközi bonyodalmakat okozhat a rezrhezvéri akliotidákra. Ellentmondást látott továbbá a koalíciós megállapodásnak a hazánk nemzetközi tekintélyének erősítésére vonatkozó passzusa, valamint az expó elvetése között is.