Fejér Megyei Hírlap, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-02 / 1. szám

1995. JANUÁR 2. HÉTFŐ A Türelem éve Nna, erre kíváncsi leszek... Az ENSZ a Türelem évének nyilvánította 1995-öt — csak­úgy, mint ahogy a Család éve volt 1994. Hát persze, legyünk türelmesek. Egymással. Más vallásúakkal, más világnézetű­ekkel, más nemzetiségűekkel, más bőrszínűekkel, más nyelveken beszé­lőkkel, egyáltalán: mindenkivel, aki más! Mennyire legyünk türelmesek és mikor? Éppen ez itt a kérdés. S éppen ezért hiszem azt, hogy ez az újabb szép jelszó is újabb, ám csúf kudarcra van ítélve. Mert a türelemnek (többek között) feltételei is vannak. Nem elég csak a nevelés, a belátás, a tapasztalás, vagy a hit. Én csak akkor lehetek türelmes, amikor legalább halvány je­lét látom annak, hogy a velem szemben álló az elvárható időn belül szert tesz azokra a tulajdonságokra (úgymint: legalább kö­zel önállónak nevezhető gondolkodás), amelyek miatt türelem­mel leszek képes viseltetni iránta. Mert az ostobaság, a velejéig való elfogultság, a faji, a vallá­si, a nemzeti, a politikai, az ideológiai, a gazdasági, a pénzügyi, a maffiabeli, a szektás — avagy a kispolgári, esetenként: a sznob előítéletek, bizony, mindig kihoztak a sodromból, és i­­gen-igen türelmetlen eljárásokra sarkalltak — sokszor fizikai (mint a jobbegyenes!) értelemben is. Kétféleképpen tehetjük fel tehát a kérdést. A Türelem éve lesz az elkövetkezendő év abban az értelem­ben, hogy az eddigieknél nagyobb elnézésekkel kezeljük a hü­lyeséget 1995-ben — vagy úgy lesz 1995 a Türelem éve, hogy kevesebb hülyeséggel kell szembesülnünk, mint eddig? Meglátjuk. Pekarek János Westel Rádiótelefon Kft. eredményei Az előfizetők száma elérte a 60 ezret A Westel Rádiótelefon ame­rikai-magyar kft. előfizetőinek létszáma 1994 végére elérte a 60 ezret. Az első magyar rádiótele­fonrendszer, amely 450 mega­­herz hullámhosszon működik, nemrégiben ünnepelte alapítá­sának negyedik évfordulóját. A kft. fennállása óta jelentős be­ruházásokat hajtott végre. 1994- ben összesen mintegy másfél milliárd forintot költött műszaki fejlesztésekre, három lépésben. Az első negyedévben mintegy 600 millió forintba kerültek az infrastrukturális kapacitás bőví­tését szolgáló fejlesztések. Ezt további 500 millió forintos be­fektetés követte, majd az Erics­son vállalattal együttműködve, még mintegy 400 millió forintot ruháztak be a minőség további javítása érdekében. Mindezek­nek nagy része van abban, hogy a Westel Kft. előfizetőinek szá­ma 1994-ben 40 ezerről 60 ezer­re nőtt. 1995-ben is hasonló nagyságrendű fejlesztéseket kí­vánnak végrehajtani, s remélik, hogy az előfizetők száma is ha­sonló mértékben nő. A Westel kft. ma már Magyarország terü­letének mintegy 90 százalékát fedi le. Vidéki expóprogramok helyett Vendégségben — Magyarországon Vendégségben—­ Magyaror­szágon. Ez a címe annak a prog­ramsorozatnak, amely 1996-ra, a honfoglalás 1100. évforduló­jára készülő ország rendezvé­nyeit, eseményeit foglalja ma­gába. Rövidesen a kormány elé kerülnek az erre vonatkozó el­képzelések, tervek, amelyeknek a gerincét a meghiúsult expó vi­déki programjai alkotják. Arról a — megvalósíthatósági tanul­mánnyal is minősített — közel háromszáz rendezvényről van szó, amelyek több, mint 1100 pályázat közül ítéltettek a leg­jobbnak. A kormány úgy dön­tött, hogy ezek a szellemi és a­­nyagi energiák, az expó elmara­dása ellenére se vesszenek kár­ba. Ezért megfelelő segítséget nyújt a tervezett rendezvények, programok lebonyolításához, a bennük rejlő értékek megőrzé­séhez, hasznosításához. A tá­mogatás mértékéről, feltételei­ről is határoz, majd a kormány, a­­mikor megtárgyalja a Vendég­ségben , Magyarországon rendezvényeire vonatkozó ja­vaslatokat. A tervezés, a szerve­zés és a programok koordinálá­sának egyik gazdája a Kor­mánybiztosi Iroda lesz. Itt ér­deklődtünk arról, mi várható a kormánydöntés után a Vendég­ségben — Magyarországon né­ven induló programtól. — Azt szeretnénk elérni, hogy a nagy, történelmi évfor­duló jegyében és évében meg­tartott rendezvények a hagyo­mányokat és egy új, modern Magyarország képét ötvözzék. Ezt mutassák be minden honfi­társunknak, vendégeinknek, akik hazánkba jönnek ez alka­lommal. Az sem titkolt törekvé­sünk, hogy a több száz program, rendezvény a szórakozáson, is­meretszerzésen keresztül mara­dandó és pozitív élményt adjon, egyúttal hagyományteremtő is legyen. Vagyis olyan programo­kat szorgalmazunk, amelyek megismételhetők, tehát a jövő­ben is mind több vendéget csa­logatnak vissza, hírnevet, tisztes megélhetést nyújtva a házigaz­dáknak — foglalja össze dr. Herkó László, a Kormánybizto­si Iroda idegenforgalmi és kul­turális főigazgatója. — Ehhez azonban részben szemléletformálásra, részben a feltételek megteremtésére van szükség. Mindebből mit tart a legfontosabbnak? — Azt, hogy minden érintett ismerje fel: csak akkor lesz sike­re a Vendégségben — Magyar­­országon programnak, ha a hí­res, magyaros vendéglátás ma­radéktalanul érvényesül, min­den turista szeretett vendégnek érzi magát hazánkban. Az ilyen mentalitású — kellő szakmai hozzáértéssel párosított — ven­dégfogadás együttjár a turis­taforgalom bevételének növe­kedésével és hazánk jó hírének öregbítésével. Ehhez persze megfelelő színvonalú szolgálta­tásokat kell teremteni, amiket az ide érkezők szívesen vesznek i­­génybe. — Kérem, említsen néhány, várhatóan nagy látogatottságot ígérő rendezvényt! — Csak ízelítőként tudok kiemelni a sok-sok esemény kö­zül néhányat. Ilyen lesz minden bizonnyal a Nemzeti Múzeum Új Magyarország története kiál­lítás, a Géniusz nevet viselő és a világ szellemi alkotásainak leg­jobbjait bemutató kiállítás, a II. Európai Matematikai Kong­resszus, a Pavarotti-koncert, vagy a kolozsvári és a pozsonyi opera vendégjátéka, az expó he­lyén felépülő vatikáni pavilon­ban sorra kerülő egyháztörténeti kiállítás. A kormánydöntés után nyomban óriási tempót kell dik­tálnunk, mert már szorít az idő. Ugyanis valamennyi rendezvé­nyünket be kell iktatnunk az 1996-os turisztikai programba, hogy a hazai és a külföldi vendé­gek megfelelő ajánlatok közül választhassanak. Ebben segítsé­günkre lesz az Országos Idegen­­forgalmi Hivatal, amely part­nerintézményként segíti a prog­ram megvalósítását. A kor­mánydöntés után azonnal egyeztetni kell minden érdekelt szervezettel, társasággal a prog­ramot. Azért is, hogy a márciusi berlini turista­börzén — a világ legjelentősebb ilyen szakren­dezvényén — már kész, színvo­nalas programokat ajánlhassunk az öt kontinensről érkezett cé­gek képviselőinek, így számít­hatunk sok vendégre. M.J. Fehérvár és körzete látványosságai is jól illeszthetők lesznek a Vendégségben — Magyarországon programsorozatba FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3. OLDAL GAZDASÁG Mindennapos élelmiszerár-változások (Folytatás az 1. oldalról) az energiaárak emelése révén később azonban minden termék ára változni fog. A Kaiser's-nél egyébként az áfa 2 százalékos változását „le­nyelik”, emiatt nem fognak átá­razni semmit. A Csemege Julius Meinl be­szerzési igazgatója, Kadelka Lászlóné elmondta: áruházaik­ban hétfőtől csak a tejtermékek ára változik, ám azok jelentős mértékben, 15-20 százalékkal lesznek drágábbak. A cég 112-es, fehérvári üzle­tének vezetője, Simon Mária az elmondottakhoz hozzátette: a Julius Meinl hálózatnak több tejtermelővel van kapcsolata. Nekik a veszprémi tejipari vál­lalat a szállítójuk, nem tudni még, hogy a fenti kijelentés rá­juk is vonatkozik-e. Több ABC-ben, élelmiszer­­üzletben, 2-án, hétfőn leltároz­nak, ami azonban nem feltétle­nül jelent árváltozást 3-ától, így például Székesfehérváron a Széna téri ABC-ben és a Köfém lakótelepi Legenda ABC-ben e­­gyelőre nem változnak az árak. Mindkét üzletben elmondták azonban, hogy ha szállítóik e­­melik az áraikat, kénytelenek lesznek azt a a fogyasztói árak­ban érzékeltetni. A Spar Supermarket vezető­­helyettese azonban úgy tájékoz­tatott, hogy náluk a 2-án befeje­ződő leltár azért is kétnapos, mert minden élelmiszeripari ter­méket át kell árazniuk az áfa­változás miatt. A teljesség igénye nélküli fe­hérvári tájékozódásunk általá­nos tapasztalata tehát, hogy ja­nuár első napjaiban nem várható jelentős élelmiszer-áremelés. Később azonban — s ez már nem csak az élelmiszerekre igaz — szinte folyamatos árváltozás várható a bevezetőben említett okok miatt, s teljes joggal idéz­hető az egyik boltvezető költői kérdése: „Vajon bírjuk-e ezt a darabonként 60 filléres árcím­kével?” Hozzátehetjük: nem csak az­zal kell bírni... —zsigó— IPARŰZÉSI ADÓ MÁRCIUSTÓL Székesfehérvár a helyi adók bevezetésére vonatkozó tör­vényadta lehetőséggel eleddig csupán annyiban élt, hogy beve­zette a vállalkozók kommunális adóját, ami 45-50 milliós évi be­vételt jelentett. Egyes számítá­sok szerint az iparűzési adó — függően attól, hogy annak mér­téke a nettó árbevétel hány ezre­léke­s, 4-600 milliós bevételt hozhat a városnak. Ez megállít­hatja a már elkezdődött eladóso­dási folyamatot, két éven belül helyreállíthatja a városi költség­­vetés egyensúlyát. Mindez azon a december végi közgyűlésen hangzott el, ahol a városatyák először találkoztak az iparűzési adó bevezetéséről szóló javas­lattal. Egyesek már akkor felvetet­ték a bevezetéssel egyidejűleg a kommunális adó megszünteté­sét, mások ezzel ellentétes véle­ményt fogalmaztak meg. Vita volt azon is, vajon célszerű-e rögtön a 8 ezrelékes adókulcs bevezetése. Volt, aki úgy vélte, 4 ezrelékkel kellene kezdeni, hogy a mérték később növelhető legyen. A tervezet szerint az iparűzé­si adó fizetésére minden fehér­vári vállalkozást köteleznének, az egyéni vállalkozótól a nagy cégekig. Természetesen lenné­nek kedvezmények, s olyan vál­lalkozások is, amelyek mente­sülnének az adófizetési kötele­zettség alól. Utóbbiak körébe tartoznak — az egyelőre el nem fogadott előterjesztés szerint — azok a vállalkozók, akiknek az adóévben keletkezett nettó ár­bevétele nem haladja meg az egymillió forintot, és a kezdő vállalkozók kétéves időtarta­mig. De mentességet élvezné­nek például a zöldség-gyümölcs értékesítést végző kistermelők is. A kedvezményezettek köre jóval bővebb, ilyen értelmű tá­mogatást kapnának például a­­zok, akik nagyobb beruházást hajtanak végre, bővítik a foglal­koztatottak létszámát, tanulókat foglalkoztatnak. Az iparűzési adónak egyéb­ként lakossági hatása elenyésző, hiszen az árszínvonalat nem be­folyásolja. Nyereséges vállal­kozás esetén ugyanis a társasági nyereségadó-alapból leírható, s az szja szerint adózók az összjö­vedelmüket csökkenthetik a be­fizetett helyi adó összegével. A három menetes közgyűlési vita első részében részletekről nem esett szó. A többség az ipar­űzési adó bevezetését támogatta azzal, hogy a további tárgyalás­ra szavazott, s ebben érezhető volt a költségvetési egyensúly helyreállítási szándéka is. Zs. F. RÖVIDEN EURO GEO KFT. Egy kis zalai cég világkarrierje Kevés magyar vállalko­zás könyvelhet el olyan lát­ványos sikert, mint a geodé­ziai műszerek gyártására szakosodott zalaegerszegi Euro-Geo Kft. Négy évvel ezelőtt 2 millió forint alaptő­kével és egy személyi szá­mítógéppel kezdtek, 1994- et pedig 53 millió forint termelési értékkel zárták, a­­mely kizárólag exportból származik. Saját tervezésű új műszer- és tartozékcsalá­dot fejlesztettek ki, közülük a félvezetős lézervezérlésű, nagy pontosságú teodolit vi­lágszínvonalat képvisel. A 14 embert foglalkoztató kft. az óévben a fejlett ipari világ geodéziai műszertermelésé­nek 6 százalékát adta. VESZPRÉM Újévi ajándék vállalkozóknak Hasznos útmutatásokat tartalmazó ajándék könyvet postáz 12 ezer Veszprém megyei vállalkozónak az új év első napjaiban a KISOSZ megyei szervezete. A veszp­rémi önkormányzat, a vál­lalkozásfejlesztési központ, a megyei kereskedelmi és i­­parkamara, valamint a Bala­ton Alapítvány támogatásá­val olyan szakkönyvet adtak ki, amely segít a vállalkozói ismeretek elsajátításához, támpontot ad az önellenőr­zéshez. A szerkesztésben részt vettek a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a rendőrség, pénzügyőrség és a tűzoltóság szakemberei. TÖRÖKBÁLINT Egymilliárd forintos fejlesztés Sikeresen befejeződött a 12 ezer lakosú Törökbálint infrastruktúrájának fejlesz­tési programja, amelyre négy év alatt az önkormány­zat hozzávetőleg egymilli­árd forintot költött. Ennek e­­redményeként számos földútra burkolat került, kié­pült a gázhálózat gerincve­zetéke, a csatornarendszer és kétezer lakásban csörren­­hetett meg a telefon. Részint e fejlesztéseknek köszönhe­tően a külföldi befektetők érdeklődése is megnöveke­dett a település iránt. Hama­rosan megkezdődik a Glaxo angol gyógyszergyár 1,7 millió forintos beruházása a község határában: egy gyógyszercsomagoló-egy­séget, üzletközpontot és egy orvostovábbképző centru­mot építenek. CSORNA, KAPUVÁR Bővült a telefon­előfizetők köre Csaknem 10 ezer új előfi­zetőnél szólalt meg a telefon az óév utolsó heteiben Csornán, Kapuváron és a környékbeli falvakban, va­lamint Pannonhalma kör­nyékén. A települések a­­nyagilag is hozzájárultak a távbeszélő-hálózat fejlesz­téséhez.

Next