Fejér Megyei Hírlap, 1996. április (52. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-01 / 77. szám
2 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KRÓNIKA TELEX Jelcin csecsenföldi rendezési terve Hétfőn nulla órától befejezik az orosz csapatok az összes hadműveletet Csecsenföldön, és a „nyugodt térségekből” megkezdik a szövetségi erők kivonását a kaukázusi köztársaság határára—jelentette be Borisz Jelcin orosz elnök vasárnap. Jelcin rég várt béketervét ismertetve ugyanakkor világossá tette: változatlanul katonai erőt alkalmaznak az ellenálló fegyveresekkel szemben, közvetítők bevonásával viszont Moszkva hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Dzsohar Dudajev elnök képviselőivel. A helyzet normalizálása feltétele a Csecsenföld státusáról tartandó későbbi tárgyalásoknak—jelentette ki az elnök. Jelcin ezúttal is hangsúlyozta, hogy a köztársaság függetlenségéről nem lehet szó, ám Moszkva kész a kaukázusi köztársaságnak másoknál nagyobb önállóságot biztosítani. Jelcin közölte, hogy a „katonákkal együtt eltökélt híve a békés rendezésnek”. Magyar Bálint Moszkvában tárgyal Moszkvába érkezett vasárnap Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. Négynapos látogatása során az együttműködésről folytat megbeszélést az Orosz Kulturális Minisztérium, illetve az orosz Felsőoktatási Állami Bizottság vezetőivel, és részt vesz a Magyarországról a Szovjetunióba elhurcolt műkincsek ügyének rendezésére felállított restitúciós bizottság ülésén. Perry Szarajevóban William Perry amerikai védelmi miniszter vasárnap Szarajevóban bejelentette, hogy az IFOR-erők határozott lépéseket tesznek a közlekedés szabadságának biztosítása érdekében. A békefenntartók a jövőben határozott lépéseket tesznek annak érdekében, hogy Bosznia teljes területén biztosítsák a közlekedés szabadságát, azaz, hogy teljesüljön a daytoni békeegyezmény egyik legfontosabb eleme — mondta Perry, miután tárgyalásokat folytatott Ejup Ganic boszniai alelnökkel. Leszállt az Atlantis ___ A floridai Kennedy Űrközpont helyett a kaliforniai Edwards légitámaszponton szállt le vasárnap reggel az Atlantis amerikai űrrepülőgép. A földi irányítóközpont azért döntött a légibázis mellett, mert az űrközpont körzetében kedvezőtlenek voltak az időjárási viszonyok. Legutoljára tavaly tavasszal vette igénybe a támaszpont szolgálatait az űrhajózási hivatal (NASA), akkor a Challenger landolt a nyugati parton. Az Atlantis kilencnapos útról tért vissza a földre. Küldetésének legfontosabb elemeként összekapcsolódott és öt napon át együtt repült a Mir orosz űrállomással. A közös űrkutatási program keretében a bázison maradt Shannon Lucid biokémikus. Ő az első amerikai űrhajósnő, aki a Mir fedélzetére tette a lábát. 1996. április 1., HÉTFŐ „Nem volt hiábavaló az ország áldozata” Suchmann Tamás a kő a vízben — Horn Gyula, a régi-új elnök a nagy békítő és szervező A megszokott helyen és általában véve a megszokott módon zajlott le március 29-30-31-én a Magyar Szocialista Párt V. kongresszusa. Mire eljött a szombati, nyilvános ülés ideje, a legfontosabb dolgok már eldőltek — és ebben a pártban ez is megszokottnak mondható. Az előzmények: Miskolc Ez az V. kongresszus tulajdonképpen tavaly ősszel, Miskolcon kezdődött. Az MSZP elégedetlenjei (országgyűlési képviselők, akik újraválasztásukat féltették, helyi szervezetek hangadói, akik nap mint nap szembesültek a párt népszerűségvesztésével) itt szerettek volna alapvető változásokat elérni. Ebbe még Horn leváltását is beleértették: emlékszünk, hogy sajátos tapintattal a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztségek kettéválasztását kezdték emlegetni. Mire Horn kijelentette: ebben az esetben mindkét tisztről lemond. Ez vagy megrémítette az „ifjútörököket” a pártban, vagy nem akadt két ember, aki hajlandó lett volna pártelnökként illetve miniszterelnökként együtt dolgozni. Ráadásul Horn a miskolci kongresszuson kivágott egy olyan beszédet, amellyel minden szelet kifogott a változásokat követelők vitorlájából: ő maga mondta el, mi működik rosszul a pártban, min kellene változtatni. Ezek után februárban újjáválasztották a szocialisták parlamenti képviselőcsoportjában szinte az összes korábbi tisztségviselőt. Márpedig azt is tudhatjuk, hogy az MSZP-ben, és annak képviselőcsoportjában, míg Horn az elnök, aligha történik valami az ő tudta, beleegyezése , sőt, kezdeményezése nélkül. Hiába kezdték emlegetni Kósáné Kovács Magdát, a lemondott munkaügyi minisztert, mint titkos pártelnök- és miniszterelnök-esélyest, a frakcióbeli tisztújítás után kevéssel megkezdődött jelölések során már legfeljebb mint elnökhelyettes kapott ajánlásokat. A jelek szerint Horn időközben meggyőzte pártját, hogy képes megnyerni velük az 1998-as választásokat — cserébe nem piszkálták őt tovább az elnöki székben. Az elnök emberei Horn kedvenc trükkje, hogy riválisait mindig megelőzi legalább egy lépéssel. A péntek délutáni zárt ülésen, az ügyrendi kérdések között, az alapszabály módosításának vitájában eldőlt, hogy az MSZP-nek ezután sem lesz elnökhelyettese, mivel ez, úgymond, „azt a benyomást kelthetné, hogy keresik a pártelnök utánpótlását. Ezek után ugyan megszavazták a már meglévő ügyvezető elnökhelyettesi munkakör jogainak lényeges kibővítését, (gyakorlatilag minden tervezett változtatás átment, amit az elnökhelyettesnek szántak), de ez a foci, ugyebár, mégsem az a foci... Az akkor még csak leendő új ügyvezető alelnöknek hiába bővültek a jogai, hiába lett gyakorlatilag mégiscsak a második ember a pártban, aki (nota bene!) még az elnököt is helyettesítheti — első vereségét már akkor elszenvedte, amikor még meg sem választották. Ráadásul, mint a szoros szavazási eredmény mutatja, a küldöttek erősen megosztottak voltak abban a kérdésben, hogy ki is lenne a megfelelő ember? Hárnnak ezen a kongresszuson már nem volt szüksége olyan nagy beszédre, mint tavaly Miskolcon. Ennek ellenére mondott néhány figyelemreméltó mondatot. Például: „Programunk 1994-ben is mértéktartó és reális volt. Kiállja az idő próbáját!” „Nem kormányzati sikerpropaganda, hanem tény, hogy megállítottuk a pénzügyi-gazdasági helyzet további romlását, elkerültük a fizetésképtelenséget, csökkentettük az ország külföldi adósságát.” „Húsz hónapos tevékenysége során az MSZP-nek... meg kellett küzdenie a gáncsoskodók hadával. Az ellenzék alaptalan támadásaival, a kisgazda vezetők demagóg hangulatkeltésével. Bebizonyosodott, hogy az ellenzék ugyanolyan felelőtlenül bírál, mint ahogy kormányzott.” „Tudnunk kell, hogy a társadalmi, politikai, gazdasági életnek egyetlen olyan területe sincs, amit egyszer s mindenkorra rendbe lehetne tenni. Még akkor sem, ha van, aki ezt hirdeti.” „A valódi baloldali alternatíva a tisztességes és fáradhatatlan munka, az ország dolgainak rendbetétele.” Természetesen, bármekkora tetszéssel is fogadta a 675 küldött ezt a beszédet, Horn, mint taktikai profi, ekkor már tudta, mire számíthat. A különböző párttestületek beszámolói után, az új pártvezetőség éjfél utánig nyúló megválasztásakor nagy meglepetések már nem érhették. Sőt, volt olyan küldött, aki a folyosón arra tippelt: ez a tizenöt ember alkotja majd Hórn legújabb kormányát! Az új pártelnökség tagjai: Hórn Gyula elnök, Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök, Jánosi György, Katona Béla, Szekeres Imre alelnökök, Csintalan Sándor, Földes György, Gál Zoltán, Keleti György, Kiss Gábor, Kovács László, Kovács Pál, Kósa Ferenc, Lendvai Ildikó, Vargáné Kerékgyártó Ildikó. Hm... Dacára a parlament elnöke és két volt, valamint két mai miniszter jelenlétének a névsorban, nem hiszem, hogy belőlük valaha kormány lesz. Kő a vízben Bár a megszokott mederben csordogált a kongresszus (a vasárnapi lapok „békés”-nek titulálták), azért akadt meglepetés. De a szocialistáknál ez is megszokott... A vasárnap délelőtt harmadiknak felszólaló Suchman Tamás, a kormány privatizációért felelős tárca nélküli minisztere, a tavalyi „sikerember”, hiszen területe a tervezettnél lényegesen nagyobb bevételt produkált, felrázta az álmos hallgatóságot. Ő volt a kő, ami hullámokat vetett az állóvízben. „Mindig igyekeztem kemény és igazságos lenni mindenkivel. Most magammal kell nagyon keménynek lennem. Tegnap az elnökség tagjainak megválasztásakor megmérettem és könynyűnek találtattam. A kongreszszuson résztvevők felének sem kaptam meg az igen szavazatát. Úgy fogom fel, hogy ez bizalmi szavazás volt. Ezért kiteszem most ide ezt a műanyag lapocskát (a párttagkönyvet, P.J.), ami nagyon a szívemhez nőtt. Bejelntem, hogy kilépek az MSZP parlamenti frakciójából is, és felajánlom lemondásomat a miniszterelnök úrnak. Ha független szakemberként szüksége van rám a kormányban, akkor ott maradok.” Füttykoncert a teremben. Suchman, már lefelé jövőben az emelvényről, megáll, s mutatóujját figyelmeztetően fölemelve, mikrofon nélkül mondja a teremnek: „méltósággal megyek el, nem kell fütyülni!” Már az utcán éri utol őt az MSZP néhány vezetője. Kósáné és Szekeres tanácstalanul maga elé meredve ül az ülésteremben. Gál Zoltán parlamenti elnök és Tóth András miniszterelnöki kabinetfőnök viszont hevesen győzködik Suchmant, vonja vissza kijelentését. Hiába. Gál ingerülten rohan vissza a terembe, Suchman még annyit mond a körésereglő újságíróknak: — Nem vagyok sértődött! Egy politikusnak reálisnak is kell lennie, föl kell mérnie, hogy mi történik körülötte. Körülöttem most megfagyott a levegő. A kongresszusnak egyébként nem ez az első hibás döntése: Vitányi Iván sem került be a párt vezető testületeibe! Később egy felszólaló úgy minősíti Suchmant, hogy primadonnaként viselkedett. Egy másik szerint hibázott , hiszen a párttagság sem mondhat le. Gellért Kis Gábor viszont Vitányit igazítja helyre, aki előző éjjel azt találta mondani: távozásával az általa képviselt szellem is távozik a pártvezetésből. Gellért szerint viszont marad, mert ős is Vitányival azonosan gondolkodik. (Ám Gellért sem tagja vezető párttestületnek...) Elsimulnak a hullámok Horn maga csak annyiban reagált záróbeszédében Suchman távozására, hogy nem érti: ez a kongresszus nem adott erre okot. Egy demokratikus párt demokratikus döntéseit mindenkinek el kell fogadni! Egy-egy ember távozása nem rendíti meg a pártot, s ha Suchman nem teszi lehetetlenné, akkor a kormányfő továbbra is számít rá miniszterként. (A sajtótájékoztatón megerősíti : már most van két pártonkívüli miniszterük: Medgyessy és Dunai, semmi akadálya, hogy Suchman miniszter maradjon.) Egyébként is igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, elsimítani az ellentéteket, összeboronálni a tagságot — és Horn, a kompromisszumok embere, aki addig egyezkedik mindenkivel, míg nagyjából a saját szája íze szerint történik minden, ehhez nagyon ért. Megjegyzi, hogy határozottabban kell élniük a 72 százalékos kormánytöbbséggel, s hogy nem szabad most választási kampányba kezdeniük. Ellenben következetesen folytatniuk kell a reformok politikáját, mivel a mai átalakítások sikerétől függ az, hogy mi történik a párttal 1998-ban. Sokaknak név szerint is megköszöni munkáját: megnyugodva (és belenyugodva...) tapsolják meg a küldöttek. Kósáné, aki pillanatnyilag a legnépszerűbb ember az MSZP- ben, azt mondja lapunknak, hogy elégedett hatáskörével. Különben is, teszi hozzá, ha megfelelőek az emberi kapcsolatok, akkor megy a dolog, másképp hiábavaló a hatáskör. Egyébként a pártelnök hatásköréről egy szó sincs az alapszabályban — de ugye nem hiszszük, hogy Horn Gyulának semmi befolyása nincs a pártban? Nem, tisztelt ügyvezető alelnök asszony. Nem hisszük. Pekarek János Fotók: Simon Erika Szavaz a kongresszus. Elöl: Szekeres Imre frakcióvezető, Kósáné Kovács Magda, az újonnan megválasztott ügyvezető alelnök, Gál Zoltán az országgyűlés elnöke és Horn Gyula pártelnök Jánosi György elnökségi tag „magányossága” Kovács Pált (középen) beválasztották az elnökség tagjai sorába