Fejér Megyei Hírlap, 1999. február (55. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

1999. február 1., HÉTFŐ „Ne lehessünk modern gyarmat!” Mintegy fél év telt el az országgyűlési választások, az új kor­mány megalakulása óta. Vajon milyennek ítélik a parlament és a kormány eddigi munkáját a megye országgyűlési képviselői? Milyen tendenciákat látnak a magyar politikai közéletben? So­rozatunkban e kérdésekre adnak választ. Dr. Bogdán Emil, a Magyar Igazság és Élet Pártjának or­szággyűlési képviselője, az In­terparlamentáris Unió ro­mán-magyar csoportjának el­nöke, a Parlament Külügyi és Idegenforgalmi Bizottságá­nak tagja: - Amikor pártunk még kita­szítottként volt jelen a magyar politikai életben programként határoztuk meg - akkor ez még sokak számára teljesen valószí­nűtlennek tűnt - , hogy előbb be kell jutnunk a parlamentbe, majd az azt követő választáso­kon a hatalom részesévé kell válnunk. Az elkövetkező ciklus­ban már olyan erőt kell képvi­selnünk, amely kormányzati té­nyező lesz. Az első lépés sike­rült, ezért hiszünk abban: a má­sodiknak is meg kell valósulnia. Önkormányzati képviselőink számát megtízszereztük! Jól ha­lad a pártszervezés is, ezért min­den reményünk megvan arra, hogy terveink valóra váljanak. Az olajgate-ügyet (amit tit­­kosítottak) a MIÉP lapja, a Ma­gyar Fórum tárta fel folytatások­ban. Azért nem lett ebből na­gyobb botrány, mert az akkori kormányzat kénytelen volt leál­lítani a vizsgálódást, hiszen tel­jesen bele volt keveredve. A Globex-ügy elindítója is Csurka István pártelnök volt, aki felszó­lalásában leplezte le a történte­ket. A korrupció mértéke az elmúlt kormányzati ciklusban elborzasztó méreteket öltött, ám mi ezekben sem érintettek, sem pedig érdekeltek nem voltunk soha, ezért volt „kedvenc” té­mánk, s ezért sikerült nekünk több piszkos ügyet is leleplezni. Pártunk több vezető politiku­sa felszólalt már külföldi adós­ságállományunk kezelésének ügyében, hiszen csupán a kama­tok fizetése egyedül „padlóra vágja” a gazdaságot. Kezdettől fogva állítjuk, hogy ki kell egyezni, mindent meg kell tenni az adósság elengedésének ügyé­ben, ám egyetlen kormányzat sem képviselte ezt az akaratot még elég következetesen. Pél­dák vannak: Lengyelország ál­lamadósságának majdnem felét elengedték, ezt most teszik meg Bulgáriával. Amit ma hazánk­kal művelnek a nyugati bankár­körök, az a globalizáció modern gyarmatosí­tással felérő formája. Azok fizettetnek ve­lünk máig ha­talmas össze­geket, akik Jaltában tál­cán szolgáltat­tak ki bennün­ket Sztálin­nak. Már csak ezért is jo­gunk lenne jó­vátételt kérni, hiszen a II. világháború éveiben nem voltunk abban a helyzetben, hogy ellenáll­junk a német nyomásnak, de mi voltunk az egyetlen or­szág a megszállt régióban, ahol a pesti gettót nem tudták elpusz­títani és menekültek ezrei buj­kálhattak - mégis bűnös népnek kiáltották ki a magyarságot. Milyen jogon fizettetnek ve­lünk egyre több jóvátételt? Mi­ért lehet érdek az, hogy kényte­lenek legyünk kiárusítani az or­szágot azért, hogy tönkre ne menjünk? Az idegenek úgy bán­nak velünk, mint a bennszülöt­tekkel: ez a globalizáció ma Ma­gyarországon. Amikor ellenez­zük teljes kifosztásunkat, s ha­zánk érdekét védjük, lenáciznak bennünket a parlamentben. A demográfusok szerint a magyarság fogyása mára olyan fokot ért el, amelyet nagyon ne­héz visszafordítani, mégis min­dent meg akarunk tenni a javu­lás érdekében. Még borzasztóbb lenne a vizsgálat, ha lenne rá ki­mutatás, hogy hazánk lakóinak mely rétegei szaporodnak, s me­lyek kevésbé? A kormány he­lyesen támogatja azokat a csalá­dokat, amelyek rendesen felne­velik gyermekeiket, hiszen szá­munkra ott terem a jövő. Nem a lumpent kell segíteni, aki azért szaporodik, mert abból él... Meg kell szüntetni az ország­ban uralkodó liberális szellemi mocsarat, amely a médiát is mérgezi, és olyan embereknek kell végre teret biztosítani, akik a mi nyelvünkön beszélnek. Tiszteljük a kormány radikaliz­musát, de szeretnénk, ha még következetesebben dolgozna a magyarság érdekeiért. T.T. Szót váltunk, de nem beszélünk Mintha szeretnének... Hetente felhívom anyámékat, arra különösen nagy gondot fordítok, hogy a kilencvenediken jócskán túllépett nagyanyám­mal is beszélgessek néhány szót. A másodpercekből közben hosszú percek lesznek és megint rájövök, ismétlődnek a szavak, a mondatok. A dédinek hiányzik a beszélgetés. Ül naphosszat a szobájá­ban, vagy könyököl az ablakban és nézi a lakótelep mocskát, a rohanó, káromkodó ifjakat, a néha finoman, máskor vadul lab­dázó gyerekeket, a pisilő kutyákat, a bevásárlószatyrokkal megpakolt asszonyokat. Aztán nézi a tévét, a híradót, a kedvére való sorozatokat - mert válogat, nem bámulja mindet vég nél­kül -, elővesz egy könyvet, amit talán már ötödször forgat át, de megteszi. Körülötte zajlik az élet, nézi is az üveg mögül, de már nem éli át igazán. Elfogytak körüle a kortársak, a gyerekei, az unokái, a dédunokái rohannak, kapkodnak, váltanak vele né­hány szót, de nem érnek rá beszélgetni. Meghallgatni a bajokat és netán az elmúlt évtizedek történéseit. A dédi szüleinek életét, a temetéseket, a lakodalmakat, azt, hogy az ura, a nagyapám, hogyan kártyázta el egy éjszaka a vagyont. Hogyan mosott a dé­di éjszakákon át a négy gyerekre, és miként szánta rá magát a cselédsorsú munkára, amikor követelt a kényszer, mert egyedül maradt. A boltban előttem áll Pista bácsi. Már nehezen, bottal közle­kedik, egyedül él, kénytelen bevásárolni. A pénztáros lány nem mulasztja el megkérdezni tőle, hogy van? A kis boltban senki nem türelmetlen, tudják, hogy az öregnek ez az egyedüli kap­csolata a külvilággal, ez számára a beszélgetés, az idegenektől áramló szeretet, a megértés, amely kissé elviselhetőbbé teszi szürke hétköznapjait. Esténként odabújik mellém a kisfiam, amíg olvasom a mesét, a végén arra kér, üljek még pár percet az ágya szélén, beszélges­sünk egy kicsit. Ezt tettük mióta hazaértünk, mert megvitattuk a leckét, meghallgattam az olvasmány tartalmát, elmondta, hogy milyen bunkert, madármegfigyelőt építettek a fiúkkal, és a na­gyok tönkretették. És mégis maradnom kell az ágy szélén, mert szüksége van a közelségre, a beszélgetésre. A szeretet megnyil­vánulásának sok-sok apró jelére. Mindnyájunknak szükségünk van rá. Amikor a minap egyik kolléganőm elmondta, nem szeret be­menni abba a Fő utcai üzletbe, mert nem érzi jól magát az eladó­hölgyek koszorújában, főleg ha nem is akar vásárolni, csak né­zelődni, egyetértettem. Sűrűn bólogattam akkor is, amikor a Fő utcához közeli zöldségesről esett szó. Lehet, hogy drágább az ápi, mint a piacon, de itt mindig kedvesek, udvariasak az el­adók, egyszerűen élmény bemenni, ott vásárolni. Abban a kis boltban úgy érzi magát az ember, mintha szeretnék... Nem a pénzéért, a megvett naracsért, sárgarépáért, hanem azért, mert a többféle módon kinyilvánított emberség hozzátar­tozik az életünkhöz. Kellene, hogy hozzátartozzon. Megdöbbenünk egy-egy tragédia hallatán, elnémít bennün­ket a gyász, de alig tanulunk. Ne feküdj le haraggal, szokták mondani. Békülj meg a fér­jeddel, a feleségeddel, gyermekeddel, mindenkivel. Oly rövid az idő, amit itt tölthetünk, jó lenne harag, viszály nélkül megélni. Ez majdnem lehetetlen. De az biztos, hogy nem csak én, te és ő, hanem mi mindnyá­jan vágyjuk a szeretetet, a másik ember közelségét, a beszél­getést, az emberi gesztusokat, hiszen megszépítik rohanó nap­jainkat. Kovalcsik Katalin KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 Mikulás-teleházat épít a posta Nagykarácsony képviselő­­testületének Horváth Ágoston polgármester számolt be a múlt héten az örömhírről: a Magyar Posta Rt. Mikulás-teleházat sze­retne építeni a községben, kibő­vítve (átalakítva) az eddigi szol­gáltatásokat. Ez részben azt jelenti, hogy a magyar teleház­­programmal azonos informáci­ós szolgáltatásokat vehetnének igénybe az érdeklődők. Továb­bá megszüntetnék a már meg­szokott Mikulás-házat, a 150­ négyzetméteresre tervezett léte­sítményben nem csak decem­berben, hanem az év minden napján meglátogathatnák a gye­rekek a Mikulás bácsit. Az „öreg” postahivatal is bezárná kapuit, a szolgáltatást az új épü­letbe telepítenék át. A terveket a képviselő-testü­let nagyra értékelte: a rendezvé­nyek házától nem messze in­gyen bocsátotta a Magyar Posta Rt. rendelkezésére a telket, ame­lyen a teleház építését még a ta­vasszal megkezdi a kivitelező. Nem véletlen a helyválasztás: a különböző programok a rendez­vények házában lennének a jö­vőben is. Az ez évi munkatervet elfo­gadták, továbbá az ezredfordu­lóra szánt ünnepi események „vázát” is összeállították a kép­viselők. Döntöttek: az önkor­mányzat tulajdonában lévő régi, romos állapota miatt életveszé­lyessé vált kultúrházat eladják egy vállalkozói csoportnak. A vevők ígérete szerint az épület helyreállítása, teljes felújítása után az eredeti funkciójának megfelelően fogják működteni. A költségvetés februári tár­gyalását előkészítendő, szó esett a pénzügyi tervekről is. Már elő­re látható, hogy a közalkalma­zottak 16 százalékos béremelé­séhez nem megfelelő a központi finanszírozás, továbbá a rászo­rultaknak alanyi jogon járó gyermekvédelmi támogatás (70 százalékát biztosítja az állam) a múlt évben erre fordított ötmil­lió forintot alapul véve idén is jelentősen terheli a község het­­venmilliós költségvetését. K.E. Díjemelés az M1-es pályán Az M1-es autópálya Győr- Hegyeshalom közötti fizetős szakaszán február elsejétől, hét­főtől az eddigi 1300 helyett 1400 forintot kell fizetni a sze­mélyautókkal, a kisáruszállítók­­kal, illetve a motorkerékpárral közlekedőknek, tudatta a pálya­­szakaszt üzemeltető Első Ma­gyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Rt. közleményben az MTI-vel. A nehéz teherautók 3500, il­letve a buszok 5000 forintos díj­tétele változatlan marad. Február 1-je után is számos kedvezményt biztosítanak a jár­művekkel közlekedők részére. Külföldiek munkavállalása Az Európai Unióval kötött társulási szerződésben foglaltak­nak megfelelően február 1-jétől, azaz hétfőtől külön munkaerő­piaci vizsgálat nélkül kaphatnak munkavállalási engedélyt Ma­gyarországon a külföldi érde­keltségű, vagy külföldi vállalko­zások úgynevezett kulcsszemé­lyei. Ez a kedvezményes elbírá­lás egyrészt az uniós országok vállalkozásaira vonatkozik, másrészt azon államok cégeire, amelyeknél Magyarország ha­sonló nemzetközi kötelezettsé­get vállalt. A Magyar Közlöny 6. számában megjelent rendelet szerint az tekinthető kulcssze­mélyzetnek, aki irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, vagy egy, illetve több olyan szer­vezeti egységét, amely a vállal­kozás tulajdonosa, legfőbb szer­ve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll. Megfelel ennek a kate­góriának az is, aki olyan képesí­téssel rendelkezik, amely magas szintű vagy kivételes műszaki is­mereteket igényel. Kulcssze­mély az is, aki olyan kivételes tu­dással rendelkezik, amely a cég szolgáltató, kutatási tevékenysé­géhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges. A közös érdekek mentén Az országos gazdasági és munkaadói érdekképviselet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, illetve a Magyar Kézműves Kamara tag­sági köre jórészt megegyező. Ez is indokolta, hogy a két szerve­zet a közös érdekek mentén együttműködési megállapodást kössön. Az MKK és a VOSZ ve­zetői a keretmegállapodást a múlt héten írták alá, ezen belül kell megtalálni a helyi szerveze­tek szintjén az együttműködés formáit, módját - tudatta szer­kesztőségünkkel Dávid Lajos, a Fejér Megyei Kézműves Kama­ra elnöke. A megállapodás rögzíti, hogy a VOSZ támogatja a magyar köztestületi kamarai rendszert, közte a kézműves kamarai rend­szer önálló működését, a gazda­sági kamarák tagságának, fel­adatai forrásainak egzakt meg­határozását. A VOSZ felhívja nagyvállalkozói tagjait, hogy a piacépítő, -bővítő, továbbá be­szállítói tevékenységük során is kisvállalkozó VOSZ-tagok részére törekedjenek normatív kedvezmények biztosítására speciális hitelek, biztosítások, árkedvezmények útján. A kamarai vállalások között szerepel, hogy az MKK tájékoz­tatja a VOSZ-t a kamarai rendszeren belüli hazai és kül­földi pályázati lehetőségekről, amelyek a vállalkozásfejlesztés, területi és műszaki fejlesztés, illetve a környezetvédelem szempontjából rendelkezésre állnak. C(?RJ/IELR. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád fürdő) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 17,95 18,30 CHF 152,75 156,20 DEM 126,50 128,25 ESP 1,4700 1,5200 GRD 0,7550 0,7900 ITL 0,1267 0,1310 LEK 27,5851 28,5615 USD 215,50 221,50 Érvényes: 1999. január 30. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig. Internett: www.goldinfo.hu

Next