Fejér Megyei Hírlap, 2000. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-03 / 1. szám
2000. január 3., HÉTFŐ KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A menyét család elment, most már a látogatókat várják Rendbehozták a sukorói sárfalú, nádfedeles néprajzi házat A sukorói néprajzi háznak évekkel ezelőtt még állandói lakói voltak: egy menyét család költözött a nádfedélbe. Ott létük nem tett jót a tetőzetnek, ám a menyét védett állat, így a megyei múzeumok vezetői szakértőhöz fordultak. Ő megtalálta a megoldást. A múzeum költségén vásárolt egy Sokol rádiót. Abban csak az elemet kellett cserélni és szólt állandóan. Vagy a Kossuth adó híreitől, vagy az állandó zajtól, de a menyétek elköltöztek nyugalmasabb helyre. A néprajzi házat még 1967- ben hozták létre. Felújítására az elmúlt évtizedekben nem sok jutott. Az utóbbi három év azonban sikertörténet az épület életében. A Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága három egymást követő esztendőben nyert pályázaton 200-200 ezer forintot az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Néprajzi Főosztályától. A pályázáshoz szükséges saját keretet kigazdálkodták, így a sukorói épület tetejét rendbe tudták tenni (a menyétek nem költöztek vissza egyelőre), tellett a külső-belső felújításra, a kert rendbetételére, így ma a múzeumi igazgatóság legjobb helyzetben lévő múzeuma. A megyei múzeumi igazgató, dr. Fülöp Gyula csak azt sajnálja, hogy nem jut pénzük a néprajzi ház népszerűsítésére, pedig jó lenne növelni a jelenlegi 8-9 ezres évi látogatói számot. Igaz, az épület kissé eldugott helyen fekszik, bár a közelében boros pince is található, s talán együtt is lehetne népszerűsíteni a két turista célpontot. A néprajzi ház egyébként tipikus „zsellérház”, sárfalu, nádfedeles, háromosztatú, középpen a szabadkéményes konyhával. Az egyik gerenda vésete szerint a múlt század közepén már állt. A néprajzi ház tavasztól őszig, illetve télen előzetes bejelntés alapján látogatható. T. Előzetes bejelentkezés után, a téli időszakban is megtekinthető Sírva köszöntötték az új évet (Folytatás az 1. oldalról) Vivienre keresztelték azt a kislányt a szülei, aki az új évben elsőként jött világra Fehérváron, a Szent György kórház szülészetén. A csöppséget vasárnap délutánig még további hét baba követte. Ez kevesebb a szokottnál, és illeszkedik a szülések számának - sajnálatos módon -csökkenő tendenciájába - mondta el érdeklődésünkre az ügyeletes szülészorvos. A dunaújvárosi kórház szülészetén január elsején mindössze két újszülöttet segítettek a világra jönni. Elsőként egy kisfiút, Tibort, aki 3600 dekagrammot nyomott. A kórház szülészetén egyébként naponta átlagosan háromnégy gyermeket hoz világra az édesanyja - tudtuk meg az ügyeletes doktortól. A móri városi kórházban, ahol máskor is előfordul, hogy két nap is eltelik szülés nélkül - legalábbis vasárnap délutánig - nem jött még világra az idén kisgyermek. B.K.L. Drágul a hulladékgyűjtés, módosul a szociális ellátás A sárbogárdi képviselőtestület tavalyi utolsó ülésének döntései A múlt év utolsó előtti munkanapján ülésezett Sárbogárd város önkormányzatának képviselőtestülete, Varngu Péter polgármester elnökletével, mely önkormányzati fórumon tizennyolc napirendi pontot tárgyaltak meg a városatyák. A többi között a település szilárd hulladékának gyűjtéséről, a feladat ellátását célzó közszolgáltatásról és díjának megállapításáról szóló rendeletet módosították, Vargáné Krupa Rozália aljegyző javaslatára. Ennek értelmében Sárbogárd városban a szilárd hulladék szervezett elszállítását és a hulladéklerakó telep kezelését a polgárdi székhelyű Vertikál Részvénytársaság végzi. Az rt. költségszámítását - mely árak természetesen nem lefelé mozogtak - 2000. január elsejei hatállyal a képviselőtestület elfogadta, melynek értelmében a lakossági hulladékgyűjtés, -szállítás és elhelyezés költségei a lakossági szektorban átlagosan tíz százalékkal emelkednek. Ugyancsak közérdekű témája volt a képviselőtestületi ülésnek a szociális ágazat átszervezése, melyet a polgármester terjesztett a fórum elé. Mint az a beterjesztésben elhangzott, kötelező fenntartani az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, családsegítést, az idősek nappali ellátását és átmeneti elhelyezését. A jelenleg meglévő városi intézményekben tehát a hajléktalanok átmeneti elhelyezése, és az ápoló-gondozó intézmény létesítése, valamint a házi ápolás nem kötelező feladat. A családsegítő szolgálat eddig részben önálló intézményként működött, amely ellátta a családsegítés és gyermekjóléti szolgálati feladatokat. A javasolt három alternatíva közül az a változat volt a legnépszerűbb, mely szerint a gondozási központ hatásköréből a jövőben kikerül majd a hajléktalanok átmeneti szállásának létesítése, illetve az ápoló- és rehabilitációs tevékenység, mivel ezek nem kötelező feladatok. Ebben azonban döntés csak - a Módszertani Intézet véleményének kikérése után - 2000. január 26-án várható, a következő testületi ülésen. A környezetvédelem sem marad ki az összeírásból Húszezer összeíró kérdez a KSH megbízásából Amióta csak van agrárstatisztika Magyarországon, azóta számtalan részleges felmérés, összeírás történt. Teljes körű azonban csak ritkán. Egész pontosan eddig öt alkalommal, s most, 2000-ben lesz a hatodik. Az „Általános mezőgazdasági összeírás” során szerezhető adatokat napjainkban nem csupán a szakma és a közigazgatás céljaira használják fel, hanem a gazdasági és a társadalmi élet különböző területeinek vizsgálatára is. Az egyre növekvő hazai igények mellett, az EU és a FAO által elvárt adatszolgáltatás köre is folymatosan bővül, s mindennek az óriási információéhségnek próbál megfelelni az AMC, amely a 2000. március 31-ei eszmei időpontra vonatkozó, három hétig tartó teljes körű, majd ezt követően több reprezentatív összeírás sorozatából áll. Az összeírást hosszas előkészítő munka előzi meg, a végrehajtásban 18 ezer kiképzett öszszeíró és három-négyezer öszszeírási megbízott vesz majd részt. Érdekességnek számít, hogy a 2000. évi összeírásnak olyan új elemei is vannak, amelyek az eddigi cenzusok során nem szerepeltek szempontként. Ilyen például az, hogy néhány környezetvédelmi kérdést is bevonjon a megfigyelés körébe. Ugyancsak új vizsgálati szempont a termelés célja - főként saját fogyasztásra vagy eladásra termelnek-e a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a demográfiai jellemzők vizsgálata is, továbbá a nők szerepe a mezőgazdasági termelésben. Továbbra is a kiemelt vizsgálati szempontok között szerepel a termőtalaj minősége, az agrotechnikai jellemzők és a biogazdálkodás is. Az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtásával egyébként Magyarország csatlakozik a FAO 2000-es világcenzusához. Március végéig, vagy egy hónapon belül bejelenteni Földhasználati nyilvántartást készítenek Tavaly módosították a termőföldről 1994-ben alkotott törvényt. Az új szabályozás szerint minden egy hektárt meghaladó területű termőföldet használó köteles bejelenteni ezt a terület fekvése szerint illetékes földhivatalnak. Az 1999. december 31-ig keletkezett használatot 2000. március 31-ig, az újonnan keletkezett földhasználatot a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül kell bejelenteni. A kötelezettség a saját tulajdonú, a bérelt, a szívességi (ingyenes, rokoni) vagy bármilyen jogcímen használatban álló termőföldre fennáll, függetlenül attól, hogy belterületen vagy külterületen helyezkedik el. Az egy hektár alsó határ megállapításánál a földhasználó kezelésében lévő összes valamennyi földterületet össze kell számítani. A bejelentési kötelezettség célja egy földhasználati nyilvántartás létrehozása, amely statisztikai és egyéb hatósági célokat szolgál, adataira alapozottan lehet költségvetési támogatást igénybe venni. A bejelentési kötelezettséget a szerződés eredeti és egy másolati példányával lehet teljesíteni. Bérleti szerződés nélküli földhasználat esetén pedig a földhivatalokban beszerezhető adatlap segítségével. A fölhasználattal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről a falugazdászok és a helyi önkormányzatok is tudnak felvilágosítást adni. Az év fái tavaly a nyárfák voltak (Folytatás az 1. oldalról) Az sem szerencsés, hogy vegetációs időben folynak fakivágások, mivel ilyenkor a terület ökoszisztémáját széjjel is rombolhatják (például a madárfészkek tömkelegét). A nyárfák mellé más, akkor jónak ítélt fafajokat is elültettek, így a csavar- vagy spirálfüzeket, amelyek a nagy teleket nemigen bírták ki. Leveleiket sokáig megtartva, súlyos hótömegek nehezednek az ágaikra, letörnek és csatatérré változtatják a város utcáit, rengeteg munkát adva a tűzoltóknak és a Városgondnokság dolgozóinak. De, hogy ne csak rosszatmondjunk minden fáról, ki kell emelni a keskenylevelű ezüstfát, vagy másnéven olajfát, mégha nem is őshonos, de madarak táplálkozásában fontos szerepet játszik. Olajtartalmú bogyóját a téli madárvendégeink nagyon szeretik. A japán akácot sem szabad kihagyni, melynek termését kimondottan a csonttollúak kedvelik. A kritikai hangvétel mellett a tenni akarás is inspirálja a zöldeket arra, hogy ötleteket adjanak a nyárfák, fűzfák lecserélésére, azaz, hogy milyen fafajokkal váltsuk ki. Székesfehérvár önkormányzatának környezetvédelmi bizottsága, a Városgondnokság, a Zöld Kerekasztal Társaság tagjai és az iskolák segítségével a „Zöld Fehérvár” szellemében, illetve a Három szombat akció keretében az utolsó megmozdulás faültetés volt. Közel 300 fát ültettek el több iskola területén. A Városgondnokság kertészei Tekerespusztáról 14 centiméteres körméretű magyar kőrist, hársfát, juhart és a puszta szilt hozták az előbb említett mennyiségben. Nyugat-Európában már hoszszabb múltra visszatekintő „Év fája” mozgalomhoz Magyarország 1996-ban csatlakozott. A mozgalom célja, hogy a kevésbé ismert, illetve erdeinkben, parkjainkban az utóbi időkben méltatlanul mellőzött, visszaszorított fafajok (leginkább a hársak, szilek, juharok, vadgyümölcsök) ismét több figyelmet kapjanak, ismét nagyobb szerephez jussanak. Az erdész szakma képviselői a madárcseresznye, a kislevelű hárs és a vadkörte után 1999-ben - negyedikként — a hegyi szilt választották az „Év fájának”. A fehérvári zöld lelkületűek 2000-ben pedig a puszta szilt választották az „Év fájának”. Gáspár Attila RÖVIDEN Ritkábban esznek sertéshúst az emberek Egyre ritkábban esznek sertéshúst az emberek, tíz év alatt ez az élelmiszer 15 helyet csúszott vissza az úgynevezett kedveltségi listán - derül ki GfK Hungária Piackutató felméréséből. Az intézet 1989 óta rendszeresen végzett felmérése szerint a sertéshús tíz éve még az ötödik legkedveltebb élelmiszernek számított, az idén azonban már csak huszadik volt. A teljes felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fő személyes megkérdezése során kiderült, hogy míg a tíz évvel ezelőtt hetente átlagosan 2,2 alkalommal fogyasztottak az emberek sertéshúst, addig az idén már csak 1,7 alkalommal. A kutatóintézet szerint az átrendeződés egyik oka, hogy az étkezés az élettani szükségletek kielégítésén túl, egyre több embernek okoz örömet. Életkor szerint különösen a 60 év felettiek, családi állapot alapján az elváltak és özvegyek, iskolai végzettséget tekintve a diplomások, míg a jövedelmeket nézve a legmagasabb nettó bevétellel rendelkező háztartások körében csökkent leginkább az elmúlt években a sertéshús fogyasztása. Regionálisan a legnagyobb visszaesés Budapesten és Dél-Dunántúlon tapasztalható, s az egészséges táplálkozás hívei körében is egyre ritkábban kerül disznóhús az asztalra. A GfK kimutatta azt is, hogy legnagyobb mértékben azok körében csökken a sertéshús vásárlása, akik jövedelmüknél fogva egyébként megengedhetnék maguknak gyakori fogyasztását. Veszélyes hulladékok ellenőrzése Önálló programot indít januárban a Környezetvédelmi Minisztérium a veszélyes hulladékok képződésének, szállításának, ártalmatlanításának hatékonyabb ellenőrzésére - tájékoztatta Koller M. Gábor szóvivő az MTI-t. A miniszter Borbély János helyettes államtitkárt bízta meg a feladat koordinálásával. A program célja, hogy korlátozzák a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos illegális tevékenységet - mondta el a szóvivő. Elsőként a Dorogi Hulladékégető Kft.-nél ellenőrzik az ártalmatlanítandó hulladékok és a keletkező salak összetételét. Különös figyelmet fordítanak a toxikus nehézfémekre, a mutagén és tetratogén hatású szerves összetevőkre. Mindez része lesz a kft.-nél december közepén indított ellenőrzésnek. A kft. salak és pernye-elhelyezési gyakorlatát az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is többször napirendjére tűzte a közelmúltban. CORNER. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád Juidó) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,25 18,50 CHF 156,00 160,30 DEM 128,20 130,50 ESP 1,4950 1,5400 GRD 0,7500 0,8000 ITL 0,1292 0,1325 LEK 29,0000 30,1158 USD 248,00 253,00 Érvényes: 2000. január 3. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig Internet!: www goldmnt. hu