Fejér Megyei Hírlap, 2000. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

2000. január 3., HÉTFŐ KRÓNIKA FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A menyét család elment, most már a látogatókat várják Rendbehozták a sukorói sárfalú, nádfedeles néprajzi házat A sukorói néprajzi háznak évekkel ezelőtt még állandói la­kói voltak: egy menyét család költözött a nádfedélbe. Ott létük nem tett jót a tetőzetnek, ám a menyét védett állat, így a me­gyei múzeumok vezetői szakér­tőhöz fordultak. Ő megtalálta a megoldást. A múzeum költsé­gén vásárolt egy Sokol rádiót. Abban csak az elemet kellett cserélni és szólt állandóan. Vagy a Kossuth adó híreitől, vagy az állandó zajtól, de a me­nyétek elköltöztek nyugalma­sabb helyre. A néprajzi házat még 1967- ben hozták létre. Felújítására az elmúlt évtizedekben nem sok ju­tott. Az utóbbi három év azon­ban sikertörténet az épület életé­ben. A Fejér Megyei Múzeu­mok Igazgatósága három egy­mást követő esztendőben nyert pályázaton 200-200 ezer forin­tot az Országos Műemlékvédel­mi Hivatal Néprajzi Főosztályá­tól. A pályázáshoz szükséges saját keretet kigazdálkodták, így a sukorói épület tetejét rend­be tudták tenni (a menyétek nem költöztek vissza egyelőre), tel­lett a külső-belső felújításra, a kert rendbetételére, így ma a múzeumi igazgatóság legjobb helyzetben lévő múzeuma. A megyei múzeumi igazgató, dr. Fülöp Gyula csak azt sajnál­ja, hogy nem jut pénzük a nép­rajzi ház népszerűsítésére, pedig jó lenne növelni a jelenlegi 8-9 ezres évi látogatói számot. Igaz, az épület kissé eldugott helyen fekszik, bár a közelében boros pince is található, s talán együtt is lehetne népszerűsíteni a két turista célpontot. A néprajzi ház egyébként ti­pikus „zsellérház”, sárfalu, nád­fedeles, háromosztatú, közép­­pen a szabadkéményes konyhá­val. Az egyik gerenda vésete szerint a múlt század közepén már állt. A néprajzi ház tavasztól őszig, illetve télen előzetes be­­jelntés alapján látogatható. T. Előzetes bejelentkezés után, a téli időszakban is megtekinthető Sírva köszöntötték az új évet (F­oly­tatás az 1. oldalról) Vivienre keresztelték azt a kislányt a szülei, aki az új évben elsőként jött világra Fehérvá­ron, a Szent György kórház szü­lészetén. A csöppséget vasárnap délutánig még további hét baba követte. Ez kevesebb a szokott­nál, és illeszkedik a szülések számának - sajnálatos módon -csökkenő tendenciájába - mondta el érdeklődésünkre az ügyeletes szülészor­vos. A dunaújvárosi kórház szülé­szetén január elsején mindössze két újszülöttet segítettek a világ­ra jönni. Elsőként egy kisfiút, Tibort, aki 3600 dekagrammot nyomott. A kórház szülészetén egyéb­ként naponta átlagosan három­négy gyermeket hoz világra az édesanyja - tudtuk meg az ügyeletes doktortól. A móri városi kórházban, ahol máskor is előfordul, hogy két nap is eltelik szülés nélkül - legalábbis vasárnap délutánig - nem jött még világra az idén kisgyermek. B.K.L. Drágul a hulladékgyűjtés, módosul a szociális ellátás A sárbogárdi képviselőtestület tavalyi utolsó ülésének döntései A múlt év utolsó előtti mun­kanapján ülésezett Sárbogárd város önkormányzatának képvi­selőtestülete, Varngu Péter pol­gármester elnökletével, mely önkormányzati fórumon tizen­nyolc napirendi pontot tárgyal­tak meg a városatyák. A többi között a település szi­lárd hulladékának gyűjtéséről, a feladat ellátását célzó közszol­gáltatásról és díjának megálla­pításáról szóló rendeletet módo­sították, Vargáné Krupa Rozália aljegyző javaslatára. Ennek értelmében Sárbogárd városban a szilárd hulladék szervezett elszállítását és a hul­ladéklerakó telep kezelését a polgárdi székhelyű Vertikál Részvénytársaság végzi. Az rt. költségszámítását - mely árak természetesen nem lefelé mo­zogtak - 2000. január elsejei ha­tállyal a képviselőtestület elfo­gadta, melynek értelmében a la­kossági hulladékgyűjtés, -szál­lítás és elhelyezés költségei a lakossági szektorban átlagosan tíz százalékkal emelkednek. Ugyancsak közérdekű témája volt a képviselőtestületi ülésnek a szociális ágazat átszervezése, melyet a polgármester terjesz­tett a fórum elé. Mint az a beterjesztésben el­hangzott, kötelező fenntartani az étkeztetést, a házi segítség­­nyújtást, családsegítést, az idő­sek nappali ellátását és átmeneti elhelyezését. A jelenleg meglévő városi in­tézményekben tehát a hajlékta­lanok átmeneti elhelyezése, és az ápoló-gondozó intézmény lé­tesítése, valamint a házi ápolás nem kötelező feladat. A családsegítő szolgálat ed­dig részben önálló intézmény­ként működött, amely ellátta a családsegítés és gyermekjóléti szolgálati feladatokat. A javasolt három alternatíva közül az a változat volt a legnép­szerűbb, mely szerint a gondo­zási központ hatásköréből a jö­vőben kikerül majd a hajléktala­nok átmeneti szállásának létesí­tése, illetve az ápoló- és rehabilitációs tevékenység, mi­vel ezek nem kötelező felada­tok. Ebben azonban döntés csak - a Módszertani Intézet vélemé­nyének kikérése után - 2000. ja­nuár 26-án várható, a következő testületi ülésen. A környezetvédelem sem marad ki az összeírásból Húszezer összeíró kérdez a KSH megbízásából Amióta csak van agrárstatisz­tika Magyarországon, azóta számtalan részleges felmérés, összeírás történt. Teljes körű azonban csak ritkán. Egész pontosan eddig öt alka­lommal, s most, 2000-ben lesz a hatodik. Az „Általános mező­­gazdasági összeírás” során sze­rezhető adatokat napjainkban nem csupán a szakma és a köz­­igazgatás céljaira használják fel, hanem a gazdasági és a társadal­mi élet különböző területeinek vizsgálatára is. Az egyre növek­vő hazai igények mellett, az EU és a FAO által elvárt adatszol­gáltatás köre is folymatosan bő­vül, s mindennek az óriási infor­mációéhségnek próbál megfe­lelni az AMC, amely a 2000. március 31-ei eszmei időpontra vonatkozó, három hétig tartó teljes körű, majd ezt követően több reprezentatív összeírás so­rozatából áll. Az összeírást hosszas előké­szítő munka előzi meg, a végre­hajtásban 18 ezer kiképzett ösz­szeíró és három-négyezer ösz­­szeírási megbízott vesz majd részt. Érdekességnek számít, hogy a 2000. évi összeírásnak olyan új elemei is vannak, ame­lyek az eddigi cenzusok során nem szerepeltek szempontként. Ilyen például az, hogy néhány környezetvédelmi kérdést is be­vonjon a megfigyelés körébe. Ugyancsak új vizsgálati szem­pont a termelés célja - főként sa­ját fogyasztásra vagy eladásra termelnek-e a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartá­sok. Ehhez a kérdéskörhöz kap­csolódik a demográfiai jellem­zők vizsgálata is, továbbá a nők szerepe a mezőgazdasági terme­lésben. Továbbra is a kiemelt vizsgálati szempontok között szerepel a termőtalaj minősége, az agrotechnikai jellemzők és a biogazdálkodás is. Az általános mezőgazdasági összeírás végrehajtásával egyébként Magyarország csat­lakozik a FAO 2000-es világ­cenzusához. Március végéig, vagy egy hónapon belül bejelenteni Földhasználati nyilvántartást készítenek Tavaly módosították a termő­földről 1994-ben alkotott tör­vényt. Az új szabályozás szerint minden egy hektárt meghaladó területű termőföldet használó köteles bejelenteni ezt a terület fekvése szerint illetékes földhi­vatalnak. Az 1999. december 31-ig ke­letkezett használatot 2000. már­cius 31-ig, az újonnan kelet­kezett földhasználatot a szer­ződés megkötésétől számított harminc napon belül kell beje­lenteni. A kötelezettség a saját tulaj­donú, a bérelt, a szívességi (in­gyenes, rokoni) vagy bármilyen jogcímen használatban álló ter­mőföldre fennáll, függetlenül attól, hogy belterületen vagy külterületen helyezkedik el. Az egy hektár alsó határ megállapí­tásánál a földhasználó kezelé­sében lévő összes valamennyi földterületet össze kell szá­mítani. A bejelentési kötelezettség célja egy földhasználati nyil­vántartás létrehozása, amely statisztikai és egyéb hatósági cé­lokat szolgál, adataira alapozot­tan lehet költségvetési támoga­tást igénybe venni. A bejelentési kötelezettséget a szerződés eredeti és egy máso­lati példányával lehet teljesíteni. Bérleti szerződés nélküli föld­­használat esetén pedig a földhi­vatalokban beszerezhető adat­lap segítségével. A fölhasználattal kapcsolatos bejelentési kötelezettségről a fa­lugazdászok és a helyi önkor­mányzatok is tudnak felvilágo­sítást adni. Az év fái tavaly a nyárfák voltak (Folytatás az 1. oldalról) Az sem szerencsés, hogy ve­getációs időben folynak fakivá­gások, mivel ilyenkor a terület ökoszisztémáját széjjel is rom­bolhatják (például a madárfész­kek tömkelegét). A nyárfák mellé más, akkor jónak ítélt fafajokat is elültettek, így a csavar- vagy spirálfüzeket, amelyek a nagy teleket nemigen bírták ki. Leveleiket sokáig megtartva, súlyos hótömegek nehezednek az ágaikra, letörnek és csatatérré változtatják a város utcáit, rengeteg munkát adva a tűzoltóknak és a Városgond­nokság dolgozóinak. De, hogy ne csak rosszat­­mondjunk minden fáról, ki kell emelni a keskenylevelű ezüst­fát, vagy másnéven olajfát, mégha nem is őshonos, de ma­darak táplálkozásában fontos szerepet játszik. Olajtartalmú bogyóját a téli madárvendé­geink nagyon szeretik. A japán akácot sem szabad kihagyni, melynek termését kimondottan a csonttollúak kedvelik. A kritikai hangvétel mellett a tenni akarás is inspirálja a zölde­ket arra, hogy ötleteket adjanak a nyárfák, fűzfák lecserélésére, azaz, hogy milyen fafajokkal váltsuk ki. Székesfehérvár ön­kormányzatának környezetvé­delmi bizottsága, a Városgond­nokság, a Zöld Kerekasztal Tár­saság tagjai és az iskolák segít­ségével a „Zöld Fehérvár” szellemében, illetve a Három szombat akció keretében az utolsó megmozdulás faültetés volt. Közel 300 fát ültettek el több iskola területén. A Város­­gondnokság kertészei Tekeres­­pusztáról 14 centiméteres kör­méretű magyar kőrist, hársfát, juhart és a puszta szilt hozták az előbb említett mennyiségben. Nyugat-Európában már hosz­­szabb múltra visszatekintő „Év fája” mozgalomhoz Magyaror­szág 1996-ban csatlakozott. A mozgalom célja, hogy a kevésbé ismert, illetve erdeinkben, park­jainkban az utóbi időkben mél­tatlanul mellőzött, visszaszorí­tott fafajok (leginkább a hársak, szilek, juharok, vadgyümöl­csök) ismét több figyelmet kap­janak, ismét nagyobb szerephez jussanak. Az erdész szakma képviselői a madárcseresznye, a kislevelű hárs és a vadkörte után 1999-ben - negyedikként — a hegyi szilt választották az „Év fájának”. A fehérvári zöld lelkü­­letűek 2000-ben pedig a puszta szilt választották az „Év fájá­nak”. Gáspár Attila RÖVIDEN Ritkábban esznek sertéshúst az emberek Egyre ritkábban esznek sertéshúst az emberek, tíz év alatt ez az élelmiszer 15 he­lyet csúszott vissza az úgy­nevezett kedveltségi listán - derül ki GfK Hungária Piac­kutató felméréséből. Az in­tézet 1989 óta rendszeresen végzett felmérése szerint a sertéshús tíz éve még az ötö­dik legkedveltebb élelmi­szernek számított, az idén azonban már csak huszadik volt. A teljes felnőtt lakos­ságot reprezentáló ezer fő személyes megkérdezése során kiderült, hogy míg a tíz évvel ezelőtt hetente át­lagosan 2,2 alkalommal fo­gyasztottak az emberek ser­téshúst, addig az idén már csak 1,7 alkalommal. A ku­tatóintézet szerint az átren­deződés egyik oka, hogy az étkezés az élettani szükség­letek kielégítésén túl, egyre több embernek okoz örö­met. Életkor szerint különö­sen a 60 év felettiek, családi állapot alapján az elváltak és özvegyek, iskolai vég­zettséget tekintve a diplo­mások, míg a jövedelmeket nézve a legmagasabb nettó bevétellel rendelkező ház­tartások körében csökkent leginkább az elmúlt évek­ben a sertéshús fogyasztása. Regionálisan a legnagyobb visszaesés Budapesten és Dél-Dunántúlon tapasztal­ható, s az egészséges táplál­kozás hívei körében is egyre ritkábban kerül disznóhús az asztalra. A GfK kimutatta azt is, hogy legnagyobb mértékben azok körében csökken a sertéshús vásárlá­sa, akik jövedelmüknél fog­va egyébként megengedhet­nék maguknak gyakori fo­gyasztását. Veszélyes hulladékok ellenőrzése Önálló programot indít januárban a Környezetvé­delmi Minisztérium a veszé­lyes hulladékok képződésé­nek, szállításának, ártalmat­lanításának hatékonyabb ellenőrzésére - tájékoztatta Koller M. Gábor szóvivő az MTI-t.­­ A miniszter Bor­bély János helyettes állam­titkárt bízta meg a feladat koordinálásával. A program célja, hogy korlátozzák a ve­szélyes hulladékokkal kap­csolatos illegális tevékeny­séget - mondta el a szóvivő. Elsőként a Dorogi Hul­ladékégető Kft.-nél ellenőr­zik az ártalmatlanítandó hulladékok és a keletkező salak összetételét. Különös figyelmet fordítanak a toxikus nehézfémekre, a mutagén és tetratogén hatá­sú szerves összetevőkre. Mindez része lesz a kft.-nél december közepén indított ellenőrzésnek. A kft. salak és pernye-elhelyezési gya­korlatát az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsá­ga is többször napirendjére tűzte a közelmúltban. CORNE­R. pénzváltó Székesfehérvár, Kossuth u. 12. (volt Árpád Juidó) Telefonszám: (22) 330-229. Pénznem 1 egységre Vétel Eladás RTS 18,25 18,50 CHF 156,00 160,30 DEM 128,20 130,50 ESP 1,4950 1,5400 GRD 0,7500 0,8000 ITL 0,1292 0,1325 LEK 29,0000 30,1158 USD 248,00 253,00 Érvényes: 2000. január 3. Napközbeni árfolyamkorrekció lehetséges! Nyitva mindennap: 8-21 óráig Internet!: www goldmnt. hu

Next