Fejér Megyei Hírlap, 2003. március (48. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-14 / 62. szám
Párbeszéd kell a propaganda helyett...! - Nem propagandára, hanem párbeszédre van szüksége a magyar társadalomnak az uniós csatlakozásról - jelentette ki szerdán Székesfehérváron Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Fidesz alelnöke. - Az Európai Unió nem szerelem-, kényszer-, hanem érdekházasság. Fel kell mérnünk azokat az érdekeket, amelyek a csatlakozás mellett szólnak, de azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőnek lesznek vesztesei, mint ahogyan a rendszerváltásnak is voltak vesztesei... A kormány feladata, hogy lehetőség szerint mindent megtegyen a veszélyeztetett társadalmi csoportok, a nyugdíjasok, a mezőgazdasági termelők, a kis- a középvállalkozók hátrányának csökkentéséért. Csengey Dénes fogalmazott így még a rendszerváltáskor: Európába, de mindannyian! Németh Zsolt kijelentette: Európa attól érdekes, hogy minden európai nép sajátos értéket hordoz, s ezért nem lesz soha olyan, mint az Amerikai Egyesült Államok. Addig lehet az unió életképes, amíg nemzeti sokszínűségét meg tudja őrizni. A máltai népszavazást sikernek nevezte, hiszen ott „első nekifutásra nem sikerült többségre vergődnie az uniópárti álláspontnak”. Az 53 százalék ezért nem tekinthető kevésnek az elnök szerint, aki biztos abban, hogy az első sikeres referendum maga után hozza majd a többit. A politikus a miniszterelnök kapitális hibájának minősítette a nyolcak levelének aláírását. Fél Európát magunkra haragítottuk éppen a csatlakozás utolsó fázisában, miközben kifejezetten rászorulunk a támogatásukra. „Úri jog” az unión belül vitatkozni, de azt nem értik a franciák és a németek, hogy egy belső vitában miért foglaltunk egyértelműen velük szemben állást? Pedig ők sokat tettek a bővítés érdekében. A kormány nem viselkedik úgy, ahogyan egy politikai közösségben viselkedni illik. Konzultációkra van szükség, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egységes álláspontot alakítsunk ki. Magyarország ezt elmulasztotta. Kovács László bejelentette, hogy nem tudja, miként működik az unión belüli közös külpolitizálás. Ez pedig igen sajnálatos, mert egy csatlakozásra váró ország külügyminiszterének ezt meg kellene tanulnia. T.T. A politikus Csengey Dénest idézte: Európába, de mindannyian! Fotó: Nagy Norbert FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 2003. március 14., péntek 2 ^ "7 csatlakozás Millió^ Európa-híd Budapesten a különbözőképpen gondolkodóknak Vidéken lassabban halad az EU-val kapcsolatos információs hálózat kiépítése ■ Varga Zsuzsa Március idusán kezdődik az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) kommunikációs tevékenységének április 12-ig, a népszavazásig tartó második szakasza, amelyben arra kívánják ösztönözni a lakosságot, hogy minél nagyobb számban vegyen részt a referendumon - jelentette be Somody Imre, a közalapítvány kuratóriumának elnökhelyettese a fővárosi Millenáris Parkban tartott sajtótájékoztatón. A kampány második szakaszának központi üzenetét jelképezi az Európahíd, amely március 14. és 16. között köti össze Pestet és Budát annak jegyében, hogy a különbözőképpen gondolkodók is egyetérthetnek az Európához való csatlakozás kérdésében - hangsúlyozta Somody Imre. Suba János, az EUKK ügyvezető titkára lapunknak elmondta, hogy az Európa-hídnak, mint az EUKK önálló projektjének két fő funkciója van: egyrészt szórakoztató családi programokkal, ünnepi látványossággal kíván szolgálni a március 15-16-i, a nemzeti ünneppel egybeeső hétvégére nem csak a fővárosi, hanem a hagyományosan Budapestre látogató vidéki lakosságnak is, másrészt hogy a híd mint szimbólum is közelebb hozza a jelenleg még egy árok által kettéválasztott Magyarország mindkét partján álló honpolgárait. A Medgyessy Péter miniszterelnök által ma, március 14-én este felavatandó Európa-híd és az azzal kapcsolatos rendezvények függetlenül zajlanak a központi eseményektől, éppúgy, ahogyan vidéken is önállóan történnek a megemlékezések - mondta Suba János. Örömteli visszajelzés - hangsúlyozta -, hogy a megyei önkormányzatok és megyei jogú városok önkormányzatai számára a március 15-e és április 12-e közötti időszakra kiírt EU-kommunikációs pályázaton összesen 41 önkormányzat közül 39 indult, s 33-an egyértelműen csatlakoztak az EUKK felhívásához. Hat pályázat - köztük a zalaegerszegi önkormányzaté is - még módosításra szorul. A pályázat lényegéről elmondta, hogy az önkormányzatok az EUKK ajánlására március 15-én felhúzzák az unió zászlaját, illetve az EU-kommunikáció jegyében különféle rendezvényeket, egyebek között lakossági fórumot szerveznek, s erre a célra az EUKK az önkormányzatok saját forrása mellé egyenként hétmillió forint támogatást nyújt - mondta az ügyvezető titkár. Suba János beszámolt arról, hogy az EU-val kapcsolatos decentralizált információs hálózat vidéki kiépítése sajnos a tervezettnél lassabban halad. Eredetileg a népszavazás időpontjáig, április 12- ig kellett volna a teljes hálózatot létrehozni, ám a gyakorlatban kiderült, hogy ez a munka nagyobb energiát igényel a feltételezettnél. Mivel a népszavazással kapcsolatos tájékoztatási kampány jelenleg teljes intenzitással folyik, így a hálózat kiépítése átcsúszik 2003. második negyedévére - tájékoztatott az EUKK ügyvezető titkára. Nem szabad elfelejteni - figyelmeztetett hogy nem csupán egy népszavazási kampányról, nem kizárólag a referendumon való részvétel melletti agitálásról van szó, hanem egy több évre szóló tájékoztató rendszer kiépítéséről, ahol az érintettek az ország minden részéből akár négy év múlva is autentikus választ kaphatnak a kérdéseikre. Suba János beszámolt arról, hogy az EUKK kampányába szeretnék bevonni a jobboldali prominens politikusokat is, akik közül senki sem utasította el egyértelműen a felkérést, de egyelőre kivárnak. Kiemelte: Sokat lendített az ügyön, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök Vigadóban tartott beszédében az EU-csatlakozás mellett foglalt állást. Suba János, az EUKK ügyvezető titkára Van, amelyik település a március 15-i ünnepséghez európai uniós programot is kapcsol, de van, amelyik külön kezeli. A megyei közgyűlés mindenesetre EU-ját ajándékozott nekik, és egy könyvbe gyűjti össze azokat az értékeket, amelyekért érdemes minket felvennie az EU-nak. Erről mesélt Szabó Gábor, a Fejér megyei közgyűlés elnöke. - Mi a lényege a Hozományprogramnak? - Természetes, hogy mi szeretnénk belépni az unióba, mert onnan támogatásokra számíthatunk és segítenek bennünket egy jobb életszínvonalhoz jutni. De miért éri meg az EU- nak, hogy bevegyen bennünket? - teheti fel bárki a kérdést. A Hozományprogramot tulajdonképpen erre találták ki. Minden településünk megpróbálja saját magát úgy megvizsgálni, hogy kiderítse, általa mivel gazdagodik az Európai Unió. Lehet, hogy az egyik településnek a történelmi adottsága, a másiknak egy terméke, illetve híres embere, gondolkodója említésre méltó. Tehát össze fogjuk gyűjteni ezeket az értékeket - amelyek ugyan továbbra is az adott településen maradnak, de már az EU részeként emlegethetjük őket. - Emlékkönyv is készül... - A központi propagandában azt gondolták, hogy egyes ilyen felajánlásokat összegyűjtenek egy könyvbe. Mi megyei szinten is készítünk egy ilyen könyvet. Tervezzük, hogy a települési értékek egy részét fotóval, más részét leírásszerűen gyűjtjük egybe. Ezt úgy szeretnénk elkészíteni, hogy ne csak a csatlakozási kampány része lehessen, hanem később akár megyei ajándékként is osztogathassuk. A Hozományprogram még az április 12-i népszavazás előtt megvalósul, de a könyv később készül el. - Mennyire „mossák egybe" a települések az európai uniós programot a március 15-i megemlékezésekkel? - Nem kötelező összekapcsolni a kettőt, minden település maga dönti el. A megyei önkormányzat minden településnek vásárolt egy úgynevezett „EU- fát”, amelyet vagy március 15-én, vagy más alkalommal ültetnek el. Ennek a fának a lényege arra a közmondásra alapul, mely szerint „ültess fát, ha hosszú távra tervezel...”. Vagyis most valami elkezdődött, s ahogy a fa nő, úgy fog ez a kapcsolat is virulni és élénkülni. Európát már Szent István is jó helynek tartotta, olyannak, amelyhez kötni lehetett a magyarság sorsát abban a reményben, hogy ez a sors évezredet ölel át. Európaiságunk tehát az államalapító révén egyértelműen Alba Regiához kötődik, hiszen később királyaink, királynéink az egész földrész szinte minden égtájáról származtak és koronáztattak városunkban. Székesfehérvár tehát gazdag és egyedülálló történelmi kincsével gazdagítja Európát, olyannal, amellyel egyetlen más város sem rendelkezhet. Európa gazdagabb lesz velünk, a magyar királyok székvárosával, a magyar szentek fehérvári emlékeivel, krónikáinkkal, jeles szülötteinkkel, íróinkkal, költőinkkel, világhírű tudósainkkal, az egyik nemzeti imánkat, a Szózatot alkotó Vörösmarty életművével, de gazdagítjuk Európát a mai Fehérvár gazdag és sokrétű kultúrájával, művészetével, teremető gazdaságunk munkájával. Székesfehérvár ma is európai város, és a csatlakozás után a határok nélküli Európa a Kárpát-medencei magyarság szent történelmi városa lehet ismét, amelynek kövei a magyarok ezer évét őrzik, de ezek a múltbéli kövek, európai hagyományként annak történelmét is hordozzák és gazdagítják. Szent István korában Székesfehérvár tudta, hol van a helye történelmi jövője érdekében. Meggyőződésem, a mai fehérváriak is jól tudják, hogy a közös Európa újabb évezredre nyújt reményteljes távlatot a magyarság előtt. Most legnagyobb nemzeti ünnepünkre készülünk. Március 15-e az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapja, egyúttal a tavasz kezdetét is jelenti. A magyar ember ilyentájt ősi szokás szerint rendbe teszi, kicsinosítja környezetét. Arra kérek minden fehérvárit, intézményt, iskolát, közösséget, hogy szűkebb környezetének csinosításával járuljon hozzá Fehérvár ünnepi arculatának kialakításához nemzeti ünnepünk tiszteletére! Lobogózzák fel házaikat, hogy nemzeti zászlóink sugározzák az ünnep hangulatát! Fogadjuk és várjuk hát nemzeti ünnepünket méltó külsővel, európai körülményekkel! Akkor ünnepségeinken is átsüt '48 hazafias üzenete, az emlékezés méltósága. Hívom és várom Székesfehérvár valamennyi lakóját 15-én, 12 órára a város és a megye közös megemlékezésére, a Petőfi-szobornál. Milyen „hozománnyal" lépünk az unióba? Európát már Szent István is jó helynek tartotta, olyannak, amelyhez kötni lehetett a magyarság sorsát abban a reményben, hogy ez a sors évezredet ölel át. Mit ad nekünk most az Európai Unió? És mit adunk mi a „vén Európának"? Szabó Gábort, a Fejér megyei közgyűlés elnökét és Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár polgármesterét kérdeztük arról, milyen „hozományokat" viszünk az európai nemzetek közösségébe. Szabó Gábor, a Fejér megyei közgyűlés elnöke Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere