Fejér Megyei Hírlap, 2018. február (63. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-15 / 39. szám
12 FEJÉR MEGYEI HÍRLAP KULTURMIX Asszonyszerelem, asszonysors KÁPOLNÁSNYÉKAHalász-kastélyban február 16- án, 18 órakor folytatódik a Kastélymesék című sorozat. Ezúttal Nádasdy Borbála mesél életútjáról, a Nádasdy-családról, a nádasdladányi kastélyról és új könyvéről, amelynek címe Asszonyszerelem, asszonysors. A nagy érdeklődésre való tekintettel az est csak regisztrációval látogatható. Regisztrálni az info@halaszkastely.hu címen vagy a +36 21 292 0471-es telefonszámon lehet. gg A vendégük Oberczián Géza SZÉKESFEHÉRVÁR Az Igézőben február 17-én 17 órakor folytatódik a Parnasszus kortárs apostolai című irodalmi sorozat. Oberczián Géza íróval, a kortárs magyar próza meghatározó alakjával Takács Tamás irodalmár beszélget a Nógrádgárdonyi Napló című elbeszéléskötetről, és készülő regényéről, gy Korábban kezdenek SZÉKESFEHÉRVÁR A Vörösmarty Színház értesíti a közönséget, hogy Szabó Magda Régimódi történet című darabjának kezdési időpontja - a bérletben és a bérletszünetben egyaránt - február 20-tól megváltozik. Az előadások nem 19 órakor, hanem félórával korábban, 18.30 órakor kezdődnek. SZZ íróvendégek az emlékházban CSÁKVÁR A Magyar Széppróza Napját február 16-án, 15 órakor ünnepük a Csákvár Emlékházban. Vendégük a Vörösmarty Társaságból Bobory Zoltán elnök és Lukácsy József alelnök valamint - hangoskönyv segítségével - Esterházy Péter, Kossuth-díjas író. Részlet hangzik el Esterházy Bermuda-háromszög a XXI. század nyelvéről című művéből. gg NAPI REJTVÉNY Kedves Olvasó! A héten közölt rejtvények közül csak a szombati számban lévő megfejtését kérjük beküldeni. A helyes megfejtők között egy értékes ajándékot sorsolunk ki. Előző rejtvényünk megfejtése: 396,532 feol.hu, duol.hu KULTÚRA 2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Rőzsében is virágot látni Válaszút, a jobbágyfalu utolsó leheletéig vigyázta Kallós Zoltánt NAGY ZOLTÁN PÉTER peter.nagyzoltan@fmh.hu Tegnap kaptuk a hírt, hogy Kallós Zoltán, Zoli bácsi 92. életévében visszament teremtőjéhez. Az öregkorral járó bajok között is méltósággal, sok betegséget tűrve viselte sorsát. Kallós Zoltán a betegségek mellett karácsonykor kapott sztrókot. Aztán, a mindig nyitott, vidám ember nem akart idegent látni. Kallós Zoltán tanítóként kezdte pályáját, majd végezte el a zeneakadémiát Kolozsváron. A 20. század minden magyarnak keserves volt Erdélyben, kivált, ha valaki a saját népének hagyományait kezdte gyűjteni, sőt azt megőrizni. 32 évesen, 1958-ban így került román börtönbe „politikai nézetei miatt”. Saját születési helyén, a Mezőségben kezdte meg a néphagyományok gyűjtését, a népzenét, a néptáncot, a népszokásokat és a népi költészetet. Válaszúton úgy nevelkedett a szülői házban, hogy hallotta a magyar, a román és a cigány népzenét is. Édesapja fogadót üzemeltetett, s hogy a mulatozás teljes lehessen két helyiséget is a táncnak biztosított. Az egyikben a többségi románok, a másikban a magyarok ropták. Kallós Zoltán így emlékezett gyermekkorára: - Egyformán belémívódott a magyar, a román és a cigány zene. Megtanultam, hogy ami szép a fülnek, az a léleknek is szép. Kutatási vágyai kinőtték a Mezőséget, és elindult Moldvába, Gyimesbe, Kalotaszegre, hogy összegyűjtse a magyarság kincseit. Erdély ezen fontos volt a koronázó főváros, ezért kisebb „tanyát vert" e helyen, területein fogadta be a korábban le nem jegyzett balladák gazdag mennyiségét. 267 történetet foglalt össze a kor egyik legnépszerűbb gyűjteményében, a Balladák könyvében. A gyimesi és moldvai csángók között lelt az archaikus magyar népzenére, néptáncra. Nagy barátját, a székesfehérvári néprajzos muzeológust, a fehérvári néptáncegyüttes néprajzi tanácsadóját, Pesovár Ferencet 1971- ben vette rá egy kis erdélyi kutatásra. Abban az időben ez nem számított legálisnak, ezért egy ibuszos csoporttal ment ki titokban Pesovár Kallóshoz. A barátság később a mezőföldre hozta Kallós Zoltánt, aki szemtanúja lehetett a Pesovár-féle népi „gyűjteménynek”. Az erdélyi néprajzkutatónak fontos volt a koronázó főváros, ezért kisebb „tanyát vert” Székesfehérváron. Munkásságának elismeréséül Székesfehérvár tiszteletbeli polgára lett. Kallós Zoltán számtalan magyar elismerést kapott, köztük a legfontosabbak a Kossuth-díj, majd a Kossuth-nagydíj, az Europa Nostra-, a Szent István-, a Magyar Örökség díj. Kallós Zoltán megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Corvin-láncot. Kallós Zoltán a Nemzet Művészeként hunyt el. Kallós Zoltán a titokban elkövetett erdélyi rögtönzött forgatáson képes volt meglepni kutató barátját, Pesovár Ferencet a mezőségi ritka magyarral, amit mifelénk lassú magyarnak hívnak. Válaszúton és környékén e tánc igen gazdag volt. Válaszút nevéről Kallós annyit jegyzett meg korábban, hogy az öregektől azt hallotta, honfoglaló őseink azon a helyen váltak három felé. Mindegyik csoport hidat vert a Szamosra, s ment az egyik Apahida, a másik Bonchida a harmadik pedig Gerlahida felé. Válaszút ma nagy szülöttje, az író, kutató és gyűjtő, Kallós Zoltán után tekint, s a rőzsében is virágot lát, tán még honfoglalóinkat is feledve. Zoli bácsi! Óvjon Isten! * I Kallós Zoltán 1926-2018. Búcsúztatója információink szerint február 17-én, szombaton délelőtt lesz Válaszúton Fotó: archív Pati-Nagy Bence Kortárs írók adnak elő FEJÉR MEGYE A Vörösmarty Társaság és a Közép-Dunántúli Főcsoport magyar széppróza napi rendezvénysorozatából az alábbi programok vannak még hátrá. Ma, 16 órától a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban Bobory Zoltán beszélget Pásztor Bertalannal, új drámájáról. Szintén ma, 18 órától Fehérváron, a Vörösmarty Társaságnál Petőcz András lesz Bakonyi István vendége. Szombaton, 15 órától fehérvári írók olvasnak fel prózai írásaikból a Vörösmarty Társaság termében. Február 20-án, kedden, 17 órától Száraz Pál új könyvét mutatják be, szintén a Vörösmarty Társaságnál. bj Látogasson el weboldalunkra! ^ | a Fejér megyei ICi v L. hírportál ^ Kötéltánc panelok közt Pálfalvi András szépprózája is megtalálható a feol.hu-n SZÉKESFEHÉRVÁR Pálfalvi András Kötéltánc című novellája szerepel legfrissebbként honlapunk Széppróza rovatában. A Vörösmarty Társasághoz tartozó írók közül többek prózai írása kap helyet a napokban a feol.hu-n, a Magyar Széppróza Napja apropóján. Csütörtöktől a fehérvári Pálfalvi András Kötéltánc című novellája is olvasható. A szerző 1945-ben, Budapesten született, s 1956-ban került Székesfehérvárra. Itt végezte el az általános iskola felső tagozatát, majd a gépipari technikumot. Népművelő és Pálfalvi András verset és prózát is ír Fotó: FMH-archív OLVASSON PRÓZÁT QR-KÓDDAL! Az idei első Magyar Széppróza Napja apropóján lapunk internetes oldalán rendre találkozhatnak a fehérvári székhelyű Vörösmarty Társaság tagjainak kisprózáival, novelláival, recenzióival. Ahhoz, hogy máris elolvashassa a legfrissebbet, nyissa meg a www.feol.hu-t, vagy töltsön le egy QR-kód-olvasót, például a QR droid private mobilalkalmazást. Ezt követően nyissa meg az applikációt, s helyezze telefonja kameráját az itt látható kód fölé. Böngészőjében csütörtöktől pillanatokon belül megjelenik Pálfalvi András írása, Kötéltánc címmel. A szöveg egy furcsa, modern kori jelenségről értekezik a panelházak tövében... A feol.hu Széppróza rovatában pedig az ajánlott prózai művön kívül a korábbi napokban megjelent írások is olvashatók. könyvtár szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett. Kezdő népművelőként került vissza Fehérvárra az Építők Pintér Károly Művelődési Házába, majd 1988-tól a Fejér Megyei Művelődési Központban dolgozott. Igazgató-helyettes, 1996-tól pedig igazgató lett, innen ment nyugdíjba. A város kulturális életének szervezését, az abban való részvételt mindvégig szívügyének tekintette. Pálfalvi András a 1960-as évektől írt verseket, de nyugdíjazása után teljesedett ki igazán. A Vörösmarty Társaságnak 2008 óta tagja. bj