Fejér Megyei Hírlap, 2018. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-16 / 40. szám

I hétvégmünald ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZZ, W Koncert Szombat Sárbogárd, 20 óra: Az Isme­rős Arcok magyar nemzeti rockzenekar koncertje a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. (Kapunyitás 19 óra 30-kor.) Bicske, 20 óra: „Tele volt Bicske szerelemmel” - Dalok a Prognózistól napjainkig. Vö­rös István koncertje a Petőfi Művelődési Központban. (Kapunyitás 19 órakor.) Széppróza napja_________ Péntek Csákvár, 15 óra: A Csákvár Emlékházban a Vörösmarty Társaságból Bobory Zoltán elnök és Lukácsy József alel­­nök lesz a vendég, valamint - hangoskönyv segítségével - Esterházy Péter Kossuth-díjas író. Részlet hangzik el Ester­házy Bermuda-háromszög a XXI. század nyelvéről című művéből. Kálóz, 18 óra: Káliz Lajtos József költő, író Sárróna ár­nyékban, fényben című pró­zakötetének bemutatója a ma­gyar széppróza napja alkal­mából a Kunoss Endre Köz­ségi-Iskolai Könyvtárban (Szent István tér 21.). Székesfehérvár: A magyar széppróza napjához kapcsoló­dó könyvtári események Jó­kai Mór életpályájához és műveihez kapcsolódnak. A Központi Könyvtár felnőtt részlegében máig tölthető ki keresztrejtvény az író életút­­járól. Az Olvasóteremben még a jövő héten is megte­kinthető. A titokzatos Jókai című kiállítás, a Zenei és szá­mítógépes részleg pedig hangkazettán, vinyl-lemezen, videokazettán és CD-n köl­csönözhető Jókai-műveket mutat be. A Pedagógiai Szakkönyvtár irodalmi rejt­vényét online lehet elküldeni. A Budai úti Tagkönyvtár felfedezőjátékra invitálja ol­vasóit: a könyvtárban Jókai Mór Füveskönyvéből szárma­zó idézeteket rejtettek el, ami­ket meg kell keresni. Az író­ról tárlatot is rendeztek. Nyugtatok helyett Jókait! címmel könyvkiállítás nyitt a szerző köteteiből a Mészöly Géza utcai Tagkönyvtárban. A Széna téren rejtvény­füzet­tel várják a látogatókat. Ki mit tud Jókai műveiről? A tagkönyvtár új e-book-olvasó­­it is bemutatja, a nagy író műveivel. A Zsolt utcai Tag­könyvtár a megfilmesített Jó­­kai-regényekből rendezett ki­állítást, február 20-ig látható. Rendezvény_____________ Péntek Székesfehérvár, 17 óra: A Fehérvári Pagonyban Dés András és különleges hang­szerei előcsalogatják és be­mutatják a Bibedombi Ször­nyeket, utána pedig Bibedom­bi szörnyálarcokat készíthet­nek a résztvevők. Székesfehérvár, 18 óra: Rák Kati színművész estje. A Marmorstein Berta csodálatos élete című előadást mutatja be az Öreghegyi Közösségi Házban. Székesfehérvár, 18 óra: Ta­kács Rupert mutatja be grafi­kai munkáit a Kisfalusi Kö­zösségi Házban, Fricskák címmel. A tárlatot Sági Zol­tán író, filozófus nyitja meg, zenél Horváth Sándor. Szombat Székesfehérvár, 7 óra: Az Első Feketehegy-Szárazréti Toros Nap a Feketehegy-Szá­razréti Közösségi Házban. A rendezvényre Feketehegy- Szárazrét lakóit várják. Hantos, 9 óra: VI. Hantosi Karolna Fesztivál - töpörtyű­sütő verseny a művelődési háznál. A zsűri a „versenymű­veken” kívül a csapatok meg­jelenését, öltözékét, különle­gességét is értékeli. „Védői­tal” fogyasztása nem kötele­ző, de erősen ajánlott. Sárkeszi, 17 óra: A Sárkeszi Református Egyházközségért Alapítvány hagyományos zea­estje a faluházban. Koncertet ad a helyi és környékbeli ze­nészekből, énekesekből álló Ászás zenekar. Vidám cso­portvetélkedő, teázás, süte­­ményezés, jó társaság, jó be­szélgetés, jó zene! Sárszentágota, 16 óra: Ki­­szebábot, busóálarcot és „hangkeltő eszközöket” ké­szítenek kicsik és nagyok a „kultúrban”. Az elsőt elége­tik, a másodikat magukra öl­tik, a számos harmadikkal pe­dig zajonganak majd. A Sár­­szentágotai Hagyományőrző Egyesület arra szövetkezik, hogy márpedig elűzik ezt a fránya telet! Székesfehérvár, 17 óra: A Parnasszus kortárs apostolai - irodalmi est az Igézőben. A vendég Oberczián Géza író, akivel Takács Tamás iro­dalmár a Nógrádgárdonyi Napló című elbeszéléskötet­ről és készülő regényéről be­szélget. Sárszentágota, 21 óra: „Far­sangfarkán maskarába bújja­tok, / jelmezbálban hajnalig így mulassatok!” - imigyen szól a hívogató rigmus a mű­velődési házbeli jelmezes bál­ba. A jelmezversenyt a tom­bolasorsolás előzi, azután kezdetét veszi a hajnalig tartó buli. A báli talpalávalót Rupp István hangász húzza. Szabadbattyán, 14.30 óra: Farsangi jelmezes délután a Batthyány Lajos Általános Is­kola tornatermében. A nyol­cadik osztályosok nyitótánca. A felső tagozatos osztályok vidám műsora. Tombolahú­zás. Meglepetés. Székesfehérvár, 19 óra. Jel­mezes farsangi bál lesz az Öreghegyi Közösségi Ház­ban, zenél a Fanta Boys. Székesfehérvár, 19 óra: Far­sangi bátyus bál a Kisfaludi Közösségi Házban. A hangulat­ról Varga Zoltán gondoskodik, 20 órától fellép a Kisfaludi Búzavirág Dalkör és a Pákozdi Napraforgók Tánccsoport. Vasárnap Székesfehérvár, 11 óra: Farsangi mulatság az Igéző­ben. A Babos-Bábos Bábcso­port babaszínházába az 1-5 éves korosztályt várják. Segítőnap_______________ Vasárnap Martonvásár, 9 órától: A ja­nuárban elhunyt Sülé József korábbi megyei pénzügyőr családjának megsegítésére szerveznek Sülé József em­­léktomnát a Tóth Iván Sport­csarnokban. A program a gyermekek tornájával kezdő­dik, ezt követi 10.50-től az emléktorna. A közönség 11.30-kor kutyás járőrbemu­tatót láthat, s lesz még egye­bek mellett kézművessarok, a helyszínen tűzoltó-, rendőr- és pénzügyőrautó. A belépés adományjellegű, a napi bevé­tel teljes összegét a támoga­tott család kapja. E-mail cím: szerkesztoseg@fmh.hu. Levélcím: 8003. Székesfehérvár, Pf. 16 PROGRAMAJÁNLÓ Csángó táncház lesz a Rá­kics együttessel szombaton 17 órától a Felsővárosi Kö­zösségi Házban. A gyermek­táncházat követően 18 óra­kor kezdődik majd a felnőt­tek mulatsága. RENDEZVÉNYEK A MEGYÉBEN 2018. FEBRUÁR 16., PÉNTEK Fehérvári írók olvasnak föl Még két szépprózanapi program SZÉKESFEHÉRVÁR A feb­ruár 18-ai magyar széppró­za napja alkalmából már hétfő óta több helyszínen, naponta tartanak a Vörös­marty Társaság és a Közép- Dunántúli írócsoport pro­gramjai. A több mint egyhetes rendez­vénysorozat február 20-án zá­rul. Addig a következő fehér­vári program a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termé­ben valósul meg. Itt február 17-én, szombaton 15 órától összeállítás hallható majd kortárs fehérvári írók prózai írásaiból, a szerzők előadásá­ban. A műsorban közremű­ködnek Cserta Gábor és Cserta Balázs zenészek, a há­zigazda Lukácsy József lesz. Az eseménysorozat utolsó programjára február 20-án, kedden 17 órakor kerül sor. Ekkor a felvidéki Száraz Pál új könyvével ismerkedhet meg a közönség. A szerzővel Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke beszélget, közreműködik P. Maklári Éva előadóművész. A széppróza iránt érdeklő­dők a héten találkozhattak már például Bauer Barbará­val, Petőcz Andrással, Prax Leventével vagy Heller Ta­mással is, és számos stílus­sal, ígéretes kötettel ismer­kedhettek meg. Kj Látogasson el weboldalunkra!­­­­I a Fejér megyei r­­­ hírportál Bobory Zoltán Fotó: archív LÁSZLÓ ZSOLT: EGY MARÉK VENYIGE Az idei első magyar széppróza napja apropóján lapunk internetes oldalán rendre találkozhatnak a fe­hérvári székhelyű Vörösmarty Tár­saság tagjainak kisprózáival, novel­láival, recenzióival. Ahhoz, hogy máris elolvashassa a legfrissebbet, nyissa meg a www.feol.hu-t, vagy töltsön le egy QR-kód-olvasót, pél­dául a QR droid private mobilalkal­mazást. Ezt követően nyissa meg az applikációt, s helyezze telefonja kameráját az itt látható kód fölé. Böngészőjében pillanatokon belül megjelenik László Zsolt írása, Egy marék venyige címmel. A feol.hu Széppróza rovatában pedig az ajánlott prózai művön kívül a korábbi napokban megjelent írá­sok is olvashatók. Kálmánka nem vitézkedik A Kossuth-díjas író, Spiró György volt a vendég a könyvtárban SZABÓ ZOLTÁN _________ zoltan.szabo@fmk.hu SZÉKESFEHÉRVÁR Nem vagyok jós, hanem író, „fel­találó" sem vagyok, hanem felfedező. Felfedezem azt, ami már létezik. Spiró György Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész és műfordító mondta ezt a minap a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében a moderátor, Czinki Ferenc egyik kérdésére. A magyar széppróza napja alkalmából hívták meg a népszerű szer­zőt, a beszélgetés apropójául Kőbéka című regénye szol­gált. Emellett persze még sok mindenről szó esett. Például arról, hogy milyen székesfe­hérvári élményei vannak. Nos, Spirónak több irodal­mi találkozón kívül régebbi fehérvári emlékei is vannak. Először 1966-ban járt a vá­rosban, és felfigyelt arra, hogy milyen fantasztikus ki­állítások láthatók itt, elsősor­ban Kovács Péternek és Ko­­valovszky Mártának köszön­hetően. Olyan tárlatok, mint az országban akkor sehol. Egyébként édesanyja, aki szí­nész volt, szubrett, Fehérvá­ron született. Aztán a Kőbékára terelő­dött m a'szó, aminek van egy fu­ra kis alcíme: mesély. Van ilyen műfaj? Kínban volt, ma­gyarázta az író, mert a regény mesének mese, de mégsem az, antiutópia, de reális is. Egyfajta kibúvó volt a mesély elnevezés... A történet egyik alapja, kiindulópontja a János vitéz, amelyet Spiró imád. Mert hihetetlen eredeti őrüle­tek vannak benne. Több pár­huzam is felfedezhető egyéb­ként Petőfi műve és a Kőbéka között. (Más kérdés, hogy a regény hőse, Kálmánka, aki a végtelenségig együgyű és tudatlan figura, nem nagyon vitézkedik a történetben.) Többen a 2009-es Feleség­verseny című regényéhez ha­sonlítják a Kőbékát. Spiró azt mondja, először egy ariszto­­phanészi vígjátékot akart belőle írni, de nem ment, nagyon kínlódott vele, sok hülyeséget belegyömöszölt. Végül regény lett, kicsit sötét történet, de mese. Szerinte ez és a Feleségverseny is nagyon mulatságosak, más kérdés. Valamikor a jövőben, a közeljövőben, de nincs az olyan messze hogy amiről szólnak, az csep­pet sem az. Mindkettőre, a Kőbékára is jellemző az időt­lenség, gyakran nem tudjuk, mikor és hol járunk. Nyilván valamikor a jövőben, a közel­jövőben, nincs az olyan messze, jegyezte meg Spiró. Hősünk eljut öt földrészre, sok olyan helyre, ahol az író járt, s'előbukkan 'a’múlt is. A szerzőt erősen foglalkoztatja az 1945-48 közti időszak. Sze­rinte sokan félreértik,­­magya­rázzák, megszépítik azokat az éveket. Úgy véli, az nem volt más, mint fura átmenet egyik diktatúrából a másikba. Arról is beszélt, hogy nem szerződik sem színházzal, sem kiadóval, és általában lassan dolgozik. A Kőbéka írásánál azonban nagyon sür­gették. Ezért aztán kicsit ha­marabb befejezte, mint kellett volna. A Lipótmezőről szóló sztori egy részét kivette a könyvből. A pszichológia egyébként nem nagyon érdek­li, de mindent elolvasott hoz­zá, hihetetlen dolgokat tudott meg. Ezek maradtak ki aztán a regényből, de nem sajnálja. S hogy nem fél-e attól, hogy amit leír, az megvaló­sul? Nem vagyok jós, hanem író, feltaláló sem, hanem fel­fedező, mondta. Felfedezi azt, ami már létezik. Arra a kér­désre, hogy mi indította el a történet megírására, azt vála­szolta: Nem szoktam magam­ban vájkálni, inkább dolgo­zom. Majd hozzátette: talán az is motiválta, hogy a szovjet mentalitás győzelme, terjedé­se rosszul érintette... Három írását fel is olvasta: A szomszédot, A módszert és az Albinát. Kitűnő szövegek. Végül dedikált is. Sokan sor­ban álltak hozzá. Spiró György Czinki Ferenc társaságában a Vörösmarty Mihály Könyvtárban­Fotó: Nagy Norbert

Next