A Fejér Megyei Tanács Értesítője, 1964 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
FEJÉR MEGYEI TANÁCS ÉRTESÍTŐJE - ből, valamint nem egységes értelmezéséből adódóan a községi tanácsok nagy számban adtak ki családfenntartói igazolást olyan személyek részére is, akiket ez nem illetett meg. A későbbiek folyamán a jogtalanul kiadott családfenntartói igazolások száma fokozatosan csökkent, öszszességében a vizsgált időszak fokozatos fejlődést bizonyít. Okulásként azonban szükséges, egy-két olyan eset megemlítése, ami azt igazolja, hogy e fejlődés még nem eléggé egyenletes. Például : A bakonycsernyei tanács 1962. évben családfenntartói igazolást adott ki olyan esetben is, amikor a háromtagú család eltartására havi 2000 Ft-os jövedelem állt rendelkezésre. A martonvasári tanács 1963-ban jogtalanul családfenntartói igazolást adott ki egy olyan kérelmezőnek, aki havonta 1200 Ft-ot keresett, ebből egyedül én, mivel gyermekét az anyja gondozta. Az enyingi tanács ugyancsak 1963-ban kiadott olyan kérelmezőnek családenntartói igazolást, aki szüleivel élt közös háztartásban, s a család 3000 Ft jövedelemmel rendelkezik. A fenti eseteken kívül 1963. évben összesen 29 esetben adtak ki tanácsaink indokolatlanul családfenntartói igazolást. A fenti és hozzá hasonló esetek törvényszerű következménye, a járási, kirívóbb esetekben a megyei tanács részéről történő felelősségre vonás, a felületes munkáért való elmarasztalás stb., ahogyan ezt mutatja az is, hogy 1913. évben több mint tíz községi tanácselnökét kellett a járási tanácsoknak figyelmeztetésbe részesíteni, sőt volt aki megrovást is kapott. Érdemes és hasznos megvizsgálni, hogy milyen okok fékezik — még napjainkban is — az egyenletes fejlődést a 3/1959./I. 6. számú kormányrendeletben előírtak betartása terén. Véleményem szerint a főbb okok az alábbiak: 1. 1963. évben több községben volt tanácselnök, vagy titkár változás. Az új elnök, illetve titkár elvtársak kezdetben még tájékozatlanok voltak e munkában. Előfordul azonban még napjainkban is több helyen, hogy a döntés jogát valamelyik előadóra bízzák, nem a vb elnök, vagy titkár dönt a családfenntartói igazolás kiadásáról. 2. i egyes helyeken népszerűtlen feladatnak tartják a jogtalan keretem elutasítását, „népszerűségből” támogatnak indokolatlan kérelmeket. 3. Még mindig elég gyakori, hogy a kérelmezőknél nem végeznek környezettanulmányozást. A kérelmező által bemondott adatok alapján állítják ki a családfenntartói igazolást. 4.Nincs mindenütt következetes törekvés a problémák helyi megoldására, pl. keresmezők munkába helyezése, kiskorú gyerekek óvodába, bölcsödébe való helyezése stb. terén. 5. A betegségre hivatkozó családtagokat nem mindenütt küldik el időben a „Munkaképesség csökkentést Megállapító Orvosi Bizottságnoz. isifogatnak helyi, körzeti orvosi véleményeket, igazolásokat is. összességében — amint azt a példaként felsorolt esetek is bizonyítják — lényeges előrelépés melett, több esetben kényelmi szempontból vagy hozzá nem értésből, községi tanácsi vezetőink olyan hibákat vétenek, ami bántja az emberek igazságérzetet, úgy gondolom, nagyon időszerű lenne, ha kitétel nélkül, mindenütt megértenék, hogy a családfenntartói igazolások kiadása több mint adminisznaciós feladat. Módszerében azt a gyakorlatot követnek, hogy a családfenntartói igazolás kiadását sokoldalú vizsgálat előzné meg, hogy a 3/ 1969./I. 6. számú kormányrendeletben elen tettek szerint megnyugtatóan elogadható, tényekké igazolt indokok igazolják a családfenntartói igazolás kiadásának jogosságát. Célszerű lenne, ha e téren még szorosabb együttműködést teremtenének helyi tanácsaink az illetékes járási kiegészítő parancsnokságokkal. Megyénk dolgozói e tekintetben is körültekintő,, humanista, de a törvényességet betartó határozatok hozatalát várja el mindazoktól, akiknek kezébe tette azt a jogot, hogy emberek sorsáról döntsenek. Tanácsaink munkája mentes kell, hogy legyen minden előítélettől, szubjektivizmustól és liberalizmustól, de ugyanakkor a felületességtől, a bürokratikus, formai ügyintézéstől is. Bozai István megyei tanácstag. -------------------------------— Versenyfelhívás A Fejér megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága — több községi tanács és községi Hazafias Népfront Bizottság kezdeményezését figyelembe véve — a községfejlesztési tevékenység elősegítése és a megye lakosságának kommunális, szociálisegészségügyi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítése érdekében, hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a járások és városok között versenyt hirdet. I. A megye öt járása — Bicske, Dunaújváros, Mór, Sárbogárd, Székesfehérvár — közötti verseny, a községfejlesztés, a községrendezés és az egészségügy területén az alábbi feltételek mellett kerül meghirdetésre: 1. KÖZSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETÉN: A verseny értékelése: a) a legfontosabb kommunális, szociális-egészségügyi, és kulturális létesítmények, melyek a községfejlesztési alapból és a vegyes fedezeti forrásokból valósulnak meg: — útépítés, — járdaépítés, — parkosítás, (beleértve a község belterületét, fásítását is), — vízvezeték nyomócső építés, — villanyhálózat bővítés, — bölcsődei férőhely bővítés, — iskolai tanterem (férőhely) bővítés abszolút számban (mérőszám) elért eredményeinek figyelembevételével történik. Az értékelésnél minden ezer méter szilárdburkolatú út-, járda-, vízvezeték nyomócső építés, minden ezer négyzetméter parkosítás és elültetett 100 db. fa 10 pontnak, minden bölcsődei-, óvodai- és iskolai férőhely, emelkedés 1 pontnak felel meg. b) A verseny tartama alatt ténylegesen elvégzett és a tanács által szabályszerűen nyilvántartott és értékelt társadalmi munka forint értékének figyelembevételével történik. Az értékelésnél ez átlagosan egy lakosra eső társadalmi munka, minden forintja 10 pontot jelent. c) A községfejlesztési feladatok végrehajtása során a verseny tartama alatt igénybe vett helyi anyag értékének figyelembevételével történik. Az értékelésnél a teljesített forint kiadáshoz viszonyított helyi anyag értéke minden százaléka 1 pontnak felel meg. 2. KÖZSÉGRENDEZÉS TERÜLETÉN: A verseny értékelése: a) A magánlakóházak tatarozásának az összes lakóházakhoz viszonyított százalékos arányszáma figyelembevételével történik.