Fejér Megyei Hírlap, 2020. október (65. évfolyam, 230-255. szám)

2020-10-07 / 235. szám

JELENTŐS FELFEDEZÉS A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP VILÁGJÁRÓ MELLÉKLETE A régészek ötvenkilenc érintetlen ősi szarkofágot fedeztek fel a szakkarai nekropoliszban. Többre érdemes remekmű Középkori építészetünk egyik mintapéldánya a vajdahunyadi vár VAJDAHUNYAD A Hunya­diak által épített, az évszá­zadok alatt többszöri átala­kításon és restauráláson átesett vajdahunyadi vár építészeti remekműként tarthat számot érdeklődé­sünkre erdélyi utazásunk során. Vajdahunyad megyei jogú város Erdélyben, Hunyad megyében. Látnivalói közül kiemelkedik - és fizikailag is kimagaslik - a középkori eredetű vár, melyet Mikszáth Kálmán egyenesen a várak ki­rályának nevezett. A Hunyadi család a 15. szá­zadban építette közvetlenül a Zalasd patak melletti domb­tető szélére. Nehéz védhető­­sége miatt mindig is kételyek merültek fel a négy toronnyal megerősített falú vár hadászati jelentőségével kapcsolatban. Jól átgondolt, építészetileg szépen megtervezett, a köny­­nyebb tűzfegyverek haszná­latát is lehetővé tevő, igényes várról van szó, amelyet érde­mes bejárni egy erdélyi utazás alkalmával. Hunyadi János kormányzó­sága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Az apjától örökölt kicsiny erősséget Hu­nyadi János ekkor építette ki rangjához méltó lovagvárrá. Később két jelentős időszak Manapság múzeumként működik a műemléki monstrum formálta a várat: Bethlen Gá­bor 17. század eleji, valamint Zólyomi Dávidné századköze­­pi átalakításai. A várkastély je­lenlegi állapotát a 19-20. szá­zadi többszöri, hosszú ideig tartó helyreállítások határoz­zák meg, melyek szinte min­den részét érintették, és sok esetben sajnos helyrehozhatat­lan károkat okoztak. Összessé­gében a vár ma is képes tükröz­ni azt, ami egykoron is volt: középkori építészetünk egyik remekműve. Manapság múze­umként működik a műemléki monstrum. Belső tereiben tör­ténelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állítanak ki. Belépő­jegy ellenében látogatható. A parkolóból először a huszárváron haladunk át, majd négy pilléren nyugvó, 1440-ben épült fahídon és az új kaputornyon át léphe­tünk be a várba (a bejárat korábban a vár túlsó oldalán volt). Balra a Mátyás-szárny (lodzsája a legrégebbi erdé­lyi reneszánsz építmény) és a Buzogány-torony, alattuk a tüzérségi terasz áll. Talá­lunk várkápolnát és kutat is. A várudvar legimpozánsabb része a Bethlen-palotaszárny, amelyet az Öreg-kapu védel­mében épített Fehér bástya zár le. Az udvar nyugati olda­lán áll a 18. században admi­nisztratív épületként használt Királyház és a Kapisztrán­­torony, ahonnan egy kis fahí­don érhető el a gyilokjáró. Ez 18 méter magasan és 35 méter hosszan vezet a Nebojsza-to­­ronyhoz, amely az utolsó mene­dékük lehetett a várvédőknek, ha a támadók bejutottak az erő­dítménybe. Visszakanyarod­va a kapu felé, a lovag­ (alsó szint) és a tanácsterem vagy országház (felső szint) zárja le az udvarban tett körünket. A helyiségekben mini­mális berendezés található, a legtöbb helyen románul és angolul, pár helyütt magyarul is tájékoztatnak. A bútorozat­­lanságra magyarázat lehet, hogy a bukaresti múzeumokat részben Erdélyből töltötték fel, kényük-kedvük szerint válo­gatva az értékek, tárgyak, mű­kincsek között. Az üres érzetű termek mellett a vár közvetlen közelében épülő hotel és a par­koló melletti, lerobbant vasmű (amely a vár falait is sötétszür­kévé, feketévé színezte) sem emeli a környék fényét. Érdekesség, hogy a buda­pesti Városligetben található Vajdahunyad vára (hivatalos nevén Történelmi Épületcso­port) jelentős részben az er­délyi vajdahunyadi vár rész­leteinek utánzatából áll. Előbb fából épült fel az 1896-os mil­lenniumi kiállításra, majd a nagy siker miatt Alpár Ignác 1908-ben kőből újraépítette. Tartalmazza egyebek mellett a Nebojsza-torony és a Má­tyás-lodzsa másolatát. LM­­ A huszárvárból négy pilléren nyugvó, 1440-ben épült tahidon át léphetünk be a várba (fent). A kéthajós, gótikus stílusú lo­vagterem étkezések, fogadások és tanácskozások színtere volt (balra). A Mátyás-szárny a Bu­zogány-toronnyal (jobbra) Fotók: Laskovics Mária ­ Verselő erdei telefon PILISSZENTLÁSZLÓ Ver­selő telefon kelti életre többek között Grecsó Krisz­tián, Reményik Sándor és Áprily Lajos műveit a pilis­­szentlászlói erdőben a Hív az erdő projekt keretében. Irodalom és valóság keveredik a Hív az erdő projekt kereté­ben, ahol egy régi, piros utcai telefon kelt új életre - tárcsá­záskor verset mond az arra járóknak, pont úgy, ahogy Örkény István Ballada a költé­szet hatalmáról című egyper­cesének „főhőse”. A helyszín azonban a Hűvösvölgyön túli rét helyett a Pilisszentlászló melletti erdő széle, a Országos Kéktúra eleje - írja welovebu­­dapest.com. A Hív az erdő projekttel a pilisszentlászlói Ambrus Ildi­kó és Katona Ádám a haszna­vehetetlen tárgyaknak szeret­ne új jelentést és funkciót adni úgy, hogy közben inspiráló módon felhívják a figyelmet környezetünkre és annak vé­delmére. A kis piros telefon, amely tizenöt évig állt Ádámék mű­helyében, most a megfelelő szám tárcsázásával verset mond az arra járóknak. A kirándulók tucatnyi mű közül választhatnak, többek között Reményik Sándor, Gre­csó Krisztián, Áprily Lajos, Werner Herzog egy-egy alko­tása, illetve a Bhagavad-gítá egy részlete hangzik el egye­bek mellett Kollár-Klemencz László (Kistehén), Petruska András (Petruska), Heinczin­­ger Miklós (Misztrál), Gyulai István (Anton Vezúv) zenész és Vasvári Csaba színész előa­dásában. NA További izgalmas hírekért látogasson el ide: i­­___ FEOL.hir ____| 2020. OKTÓBER 7. SZERDA Barack Obama volt amerikai elnök gimnáziumi kosárlabdamezére és felesége, Michelle Obama egyik, még a fehér házi időkben viselt koktélruhájára licitálhatnak az érdeklődők a Julien’s Auctions decemberi árverésein Beverly Hillsben. Persze licitálhatnak a Fejér megyeiek is, ha online kedvük van. RÖVIDEN Látogatható a múzeum BUDAPEST Szombaton új­ranyit a járvány miatt ta­vasszal bezárt Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, amely hétvégenként a Made in Asia - Százéves a Hopp Múzeum című kiállítással várja a látogatókat. Az in­tézmény centenáriumi tárla­taként megrendezett kiállí­tás a Hopp Múzeum összes gyűjteményi egységének (kínai,japán, koreai, indiai, délkelet-ázsiai, mongol, ti­beti-nepáli, közel-keleti és Zichy-féle régészeti gyűj­temény) legkiemelkedőbb műtárgyait mutatja be. Az Andrássy úti Hopp Múze­um a következő időszakban szombatonként és vasárna­ponként 11 és 16 óra között lesz látogatható. Az újranyi­­tás napján a múzeum Gaál Zoltán Kék szemmel Japánt fotózni című fotóalbuma bemutatójának is otthont ad. MTI Tárlat nyílt a galériában BUDAPEST Paizs László (1935-2009) festő-, szob­rász- és grafikusművész több mint négy évtizedes pályafutását bemutató átfo­gó kiállítás látható hétfőtől Budapesten, a Virág Judit Galériában. A Tiltottól a Szakrálisig című, ingyenes kiállítás Paizs László tex­tilből, bőrből és fémből ké­szített munkáit, ikonikussá vált plexi-glass alkotásait, fénytörések játékára épülő plasztikáit, valamint monu­mentális táblaképeit mutat­ja be október 26-ig - olvas­ható a Virág Judit Galéria MTI-hez elküldött tájékoz­tatójában. MTI UTAZÓ Szerkesztőség: 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Tel.: 88/541-653 Hirdetés: 88/406-420 E-mail: utazo.szerk @veszpreminaplo.hu Máris népszerű a makettpark A későbbiekben élményelemekkel is bővítenék a látványosságot SZÉKELYUDVARHELY Idén nyáron nyílt meg és a kor­látozások ellenére már­is sok látogatót vonzott a Mini Erdély Park a Székely­udvarhely melletti Szejke­­fürdőn - írja a senior.hu. Az ötletgazda Fazakas Sza­bolcs rendező, rajzfilmké­szítő, valamint a Székely­­földi Legendárium csapata. A park Erdély jeles műemlék épületeit mutatja be, melyek közül nem egy az UNESCO Világörökség része. Az állandó szabadtéri kiál­lítás mintegy negyven maket­tet tartalmaz, de ezek számát még ősszel 64-re, jövőre pe­dig 100 fölé szeretnék bőví­teni. A maketteket a székely­keresztúri származású Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készí­tette Gyöngyössy János tör­téneti grafikus szakmai irá­nyításával. A parkkal nagy terveik vannak, néhány éven belül önfenntartóvá szeret­nék tenni, és helyet kívánnak adni kézműves alkotóknak, értékőrző portékáknak, áru­soknak is. A Mini Erdély Park mű­ködtetésével Fazakas Sza­bolcs többek között az egykor virágzó gyógyfürdő hírnevét is szeretné visszaállítani. A nagyszabású tervek már el­készültek, melyek részeként egyebek mellett élményele­mek indítása is szerepel. NA Az állandó szabadtéri kiállítás 40 makettet tartalmaz, de ezek szá­mát még ősszel 64-re szeretnék bővíteni Fotó: Legendárium

Next