Fejér Megyei Hírlap, 2021. október (66. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-25 / 247. szám
2021. OKTÓBER 25., HÉTFŐ KRÓNIKA Magyarok üzenete! Festménykiállítás, ünnepi beszéd és műsor, koszorúzás ENYING Huszonegyedik századi világunkban az egyéni és közösségi emlékezés készségét és képességét soha nem látott kihívások érik, igazi mércéje az, hogy 65 esztendő távlatából mi, mai magyarok megértjük-e pontosan a forradalmunk okát, célját, és megőrizzük-e annak üzenetét - fogalmazta meg beszédében Varga Gábor országgyűlési képviselő a mezőföldi kisváros 1956-os megemlékezésén. - Köddé vált népek sorsa figyelmeztet: ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. A birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket. Az ötvenhatosok mindenekelőtt szuverén Magyarországot akartak. Magyarország a magyaroké, a sokszínű magyar népé - így az ország jövőjéről szóló döntés joga is kizárólag a magyar nemzet tagjait illeti meg. Ez az egyszerű, de bátor program volt az, amellyel 1956 magyarjai magukra vonták a szovjet hatalom haragját. Elkeserítő és elgondolkodtató, hogy e program teljesüléséért még mindig küzdenünk kell. Hogyan lehet az, hogy a magyar szuverenitás képviseletére ismét a nagyhatalmi mozgás, a szankciók kilátásba helyezése a válasz? Igaz, most nem orosz tankok, hanem brüsszeli határozatok és eljárások formájában - folytatta a honatya. - Ezerkilencszázötvenhat magyarjai azt üzenik a 21. századnak, hogy a nemzeti önazonosság, önrendelkezés és önbecsülés soha nem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, így Európa és az Európai Unió számára is. Egy „Ne hagyjuk, hogy visszatérjen a múlt!" - hangsúlyozta Varga Gábor olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül. A forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány-féle baloldal vérbe fojtotta a békés megemlékezést, hogy mentse a hatalmát, miután tönkretette az országot. Gyalázatos, amit tettek, és most ugyanaz a baloldal akar visszatérni a hatalomba. Magyarország nem engedhet meg magának még egy Gyurcsány-korszakot Ne hagyjuk, hogy visszatérjen a múlt! - hangsúlyozta Varga Gábor. Az ünnep az enyingi kötődésű Koppány Attila festőművész állandó kiállításának megnyitójával kezdődött művelődési ház színháztermében. A térség országgyűlési képviselőjének beszédét követően a Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola diákjai adtak műsort, melyet Deres Anita, Horváth Helga és Végh Mónika állított színpadra. A megemlékezés koszorúzással fejeződött be a Szabadság téren, az 1956-os kopjafánál és Povl Bang-Jensen emlékkövénél. VV A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola diákjai adtak műsort Enyingen Fotó: NN CSÁKVÁR A pénteki koszorúzást követően szombaton ünnepi előadásra várták a kisváros lakóit: a Floriana Könyvtár és Közösségi Tér színpadán Tolcsvay Béla és Nemcsák Károly lépett fel. „Én szerelmem Magyarország, szép szerelmem ez az ország / A virágod piros, fehér, zöld / Szép szerelmem, Magyarország, én szerelmem ez az ország / Áldott legyen mindég ez a föld” - szólt a pódiumest címadó dala, Tolcsvay Béla szerzeménye, miután Nemcsák Károly stílszerűen meggyújtotta a színpadra állított kis asztalon a gyertyát. Nyilván minden közös előadásuk ezzel a mozdulattal kezdődik, ám ez, a Kossuth-díjas Tolcsvay Béla énekmondó és a Jászai Mari-díjas, érdemes művész Nemcsák Károly zenés-verses estjén, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójának estéjén jutott el Csákvárra, most még inkább hangulathoz illő volt. A színházterem sajnálatos módon félig sem telt meg, ám akik eljöttek, azok remek válogatást hallhattak olyan magyar költők verseiből, mint többek között Petőfi Sándor, Reményik Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és Szép Ernő. A versek egy részét általános iskolai tanulmányaiból ismerhette a közönség, másokat viszont lehet, hogy még sosem hallott. Nemcsák szavalatai között Tolcsvay-dalok hangzottak fel. BB „Áldott legyen mindég ez a föld" Az idő szorításában Göncz el nem mondott beszédét idézték az ünnepségen NADAP Gloria victis, azaz dicsőség az áldozatoknak, hirdeti a nadapi emlékmű felirata. Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, miniszterelnöki biztos mondta volna az ünnepi beszédet Nadapon, de betegsége miatt hiába várta a tucatnyi helybéli az áldozatok emlékművénél a település központjában. Helyette Köteles Zoltán polgármester vállalta el a szónoki feladatot, de - mint mondta -, az idő rövidsége miatt Göncz Árpádnak azt a beszédét választotta saját gondolatai helyett, amit az 1992-ben nem tudott elmondani.Kónya Imre egykori belügyminiszter így emlékezett a jelenetre: „Amikor a műsorvezető bejelenti, hogy következik Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, a tömegből füttykoncert a válasz, ami akkor sem csendesült, amikor Göncz a mikrofonhoz lépett. Sokkoló lehet az élmény, hogy a hajdani bajtársak ellene fordultak, futott át az agyamon, de egy cseppet sem sajnáltam. Eszembe jutott a taxisblokád, az igazságtételi törvény vétója - hajdani bajtársai elsősorban ezért fordultak ellene -s a legújabb, a médiaháborúban játszott dicstelen szerep.”) A polgármester mindenesetre Göncztől idézett, a füttykoncert ezúttal — tömeg híján - elmaradt. „Ötvenhatban beírtak magyar nevet a világ történnelmébe, s ki tudja mekkorát, de száz évnyinél nagyobb Soha ne lehessen olyan hatalom, amelyik a népére támadhat léptünk előre, az biztos. Most kicsinyek a lépteink, s ráadásul sokakkal, Európa többségével kell egyszerre lépnünk, de hiszem, hogy a végén megint csak beírjuk a nevünket a történelembe: ezúttal nem a vérünkkel, hanem a verejtékünkkel - az eredményeinkkel. Ötvenhat emlékéből merítsünk erőt az útra. Erőt, elszánt türelmet, akaratot” - hangzott el. A koszorúzás után a helyi Fidesz nevében Hátsági-Horváth Miklós lapunknak ezt mondta: Az ötvenhatos forradalmárok számára nem volt kérdés tizenegy év zsarnokság után, hogy életüket és egzisztenciájukat kockáztatva fegyvert ragadjanak, harcoljanak a hazájukért, és esetleg az életüket is áldozzák érte. Szerencsére a mai generációnak békében van lehetősége élni, nem kell fegyvert ragadni azért, hogy demokrácia legyen. De az elveink mellett, az értékeinkért más eszközökkel ma is ki kell állnunk, hogy ne lehessen újra olyan hatalom Magyarországon, amelyik a saját népére támad. Ne lehessen egy olyan befolyás kívülről, ami - mint annak idején a Szovjetunió volt - ránk kényszeríti a magyar nemzet ellenében a saját akaratát.”T A nadapi emlékműnél a lakók is emlékeztekFotó: Pesti Tamás FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 3 A művelődésügyért és Gárdony városáért GÁRDONY A Művelődésügyért és a Gárdony Városáért kitüntető címek adományozása előzte meg pénteken az október 23-i városi megemlékezést, koszorúzást. Október 23-a alkalmából tartottak megemlékezést a Hősök parkjában, ahol Tóth István polgármester ünnepi beszédével, valamint a Kákics zenekar előadásával zárult a program. Előtte azonban jelentős elismeréseket is átadtak. Hárman kapták a Művelődésügyért elismerést: Hangáné Szendi Lívia tanítónő, aki 1982 óta megbecsült tagja a Gárdonyi Géza Általános Iskola tantestületének. Méltatásából kiderült, személye „értékteremtő, nagy felkészültségről tanúskodó, áldozatkész pedagógus”. Szabóné Dicsák Éva tanítónő a Gárdonyi Géza Általános Iskola szeretett, megbecsült tagja. Az elismerést azért kapta, mert „a közoktatásban eltöltött 40 év alatt mindig nagy odaadással, igényességgel nevelte-oktatta a rábízott gyermekeket. Nagyon sokat segített a fiatalabb és pályakezdő pedagógusoknak a beilleszkedésben, az iskola életének megismerésében.” Szintén Művelődésügyért kitüntető címet kapott Babicné Kiss Erika, aki 32 éve kezdett tanítani az agárdi Chernel István Általános Iskola és Gimnáziumban. Méltatásában az áll: „Babiczné Kiss Erika - példaértékűen - nyugdíjazása idejére is megőrizte életerejét, a világra való nyitottságát és tenni akarását, amelyre a következő években nemcsak kisunokái számítanak, hanem a Chernel közössége is.” A Gárdony Városért kitüntető címet egy köztiszteletben álló házaspár - Kárpáti Miklós és felesége, Kárpáti Miklósné Hirka Anna Mária - kapta. A házaspár 1980 óta él Velencén. A helyi köz- és kulturális élet résztvevői, antikváriumot vezetnek, s a közérthető helytörténeti ismeretterjesztés helyi éllovasai. STR Tóth István gárdonyi polgármester mondott köszöntőt pénteken a Hősök parkjábanFotó: Nagy Norbert A harcos a tanknál PÁKOZD Egy T-54-es, oldalán vörös csillagot viselő harckocsi előtt emlékeztek az ötvenhatos forradalomra és a szabadságharcra a katonai emlékparkban. A Pákozdi Katonai Emlékpark - Nemzeti Emlékhely mára méltó színhelye mindannak, ami hazánkban a nemzeti megmaradás érdekében történt, hiszen hősöknek és egyszerű katonáknak ad helyt a tiszteletadás sok helyszíne. Október 22-én Pintér Lajos professzor, hazánk tiszteletbeli főkonzulja, egykori elítélt és a megtorlás miatt elmenekült ötvenhatos forradalmár lépett a tank mellett felállított pulpitushoz, hogy elsősorban a jelen lévő fiatalokhoz szóljon. Megjegyezte, ha nem dönt annak idején a távozás mellett, ma már csak egy kopjafa van felette. - Kádár és Apró mindent megtettek azért, hogy hamisan állítsák be, amit mi akkor csináltunk - mondta. - Meg kell érteniük a mostani fiataloknak, ami akkor történt. Azt, hogy 21 éves voltam akkor, pár évvel a háború után, és nekünk abban az időben minden szombaton katonai előadás volt, kiképeztek a fegyverek használatára. Az alhadnagyunk azzal büszkélkedett, hogy négy elemije van, mégis nekünk, egyetemistáknak parancsol. Aztán jött a forradalom, magunkra maradtunk, hiába mondta a Szabad Európa Rádió azt, hogy tartsunk ki, mert jönnek az amerikaiak, ebből nem lett semmi. Az ötvenhatos szónok után elsőként Simon László kormánymegbízott koszorúzott, majd így tett a fehérvári helyőrség nevében Koronczay Tibor és Csaba Tibor alezredes, a NATO alakulatoktól Somogyi Zoltán dandártábornok és Topor István ezredes. Őket sok koszorúzó követte az emlékhelynél. TT A T54-es, vöröscsillagos tank örök mementóFotó: Tihanyi Tamás