Felsőmagyarország, 1934. április-június (3. évfolyam, 72-145. szám)
1934-06-12 / 129. szám (130. szám)
Kedd, 1934 Junius 12. KLSŐMAGYARORSZAQ 3 Kállay Miklós Alsóborsodban Az aszály sújtotta alsóborsodi községek határait járta be hétfőn Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter, hogy közvetlen tapasztalatai alapján segíthessen a gazdákon . Vitéz Borbély Maczky Emil főispán fogja irányítani a segítőakciót — Folytatják és befejezik az ártér szabályozását Félmillió mázsával kevesebb lesz a termés Kállay Miklós földművelésügyi miniszter újra Alsóborsodban járt. Egy éven belül immár másodszor. A múlt év nyarán azért járt itt, hogy a Tisza áradásának pusztításairól szerezzen közvetlen tapasztalatokat és láthatta, milyen romboló munkát végez a Tisza, mennyi gazdát tesz tönkre ennek a folyónak állandó kalandozása. A mult évi miniszteri látogatást olyan intézkedések követték, melyek lehetővé tették az ármentesítési munkálatok folytatását. Most ismét ezt a vidéket járta a miniszter, ezúttal azonban eltikkadt, elsenyvedt gabonatáblák sorakoznak egymás mellett, ahol későn jött az áldást osztó eső, ahol másodszor is, harmadszor is szántani, vetni kellett és mégis reménytelen a gazda helyzete. Ismét azért jött a miniszter, hogy segítsen. És annak a vidéknek gazdái, ahol csapás csapást követ, bizakodva, reménykedve tekintenek a holnap elé, mert megindul a segítő akció, megindul az a munka, mely a kétségbeesett arcokon elsimítja a bizonytalan holnap gondterhes redőit. A tiszapolgári révnél Országos körútja során hétfőn délelőtt lépett Borsod vármegye földjére Kállay Miklós földművelésügyi miniszter. A vármegye vezetői a Tisza partján, a tiszapolgári révnél vártak reá. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, Bónis Aladár alispán, Zsóry Lajos és Lukács Béla országgyűlési képviselők, Berzeviczy Zsigmond, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara igazgatója, vitéz Szabó József miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató, Steiger József műszaki tanácsos, Wittner Kálmán és vitéz Horváth Árpád gazdasági felügyelők, Zombory Zoltán és vitéz Hubay Gyula dr. főszolgabírók, vitéz Bizony Emil dr. tb. főszolgabíró várták a miniszter érkezését. Összegyűltek a közeli községek vezetői és a révház környékén dolgozó gazdák is. Pusztító csapások sora A várakozás ideje alatt sok szó esett a termésről, és speciálisan az alsóborsosi helyzetről. Bizony nem éppen kedvező a helyzet. Borsod vármegyében körülbelül 300 ezer métermázsa búzával, 200 ezer métermázsa rozzsal lesz kevesebb a termés mint amennyi a múlt esztendőben volt. A kenyérmagvaknál tehát kereken félmillió métermászával csökken a hozadék az elmúlt esztendővel szemben. A zabnak 90 százaléka teljesen elpusztul az aszály következtében. A szárazság pusztításának arányait csak növelte az a körülmény, hogy 15 ezer holddal kisebb területet vetettek be ősszel, mint más esztendőben. Nem volt ideális a telelés, jött a hosszú csapadékmentes idő, megritkultak a vetések, azután jöttek a különböző rovarok, —■ hétféle kártékony rovar támadta meg a mezőgazdasági növényzetet — helyenként jég is verte a gabonát, azután pedig az állandó széljárás rontotta el a terméskilátásokat.Summa summárum tizennyolcféle csapás támadta meg az alsóborsodi szántóföldeket. Nem is csoda tehát, ha a takarmányféléknek is 70 százaléka elpusztult ezen a vidéken. Ott, ahol normális viszonyok között 7—8 métermázsa katasztrális holdanként az átlagos búzatermés, most 3—4 métermázsát remélhetnek a gazdák. A zab teljesen elpusztult, árpából 3, rozsból 4 métermázsa lesz az átlagtermés. — Általánosságban éppen nem mondható, hogy katasztrofális termés várható, ellenben igen rossz lesz a termés. Ez alól az általános megállapítás alól azonban, sajnos, igen sok a kivétel. Községenkint jó egynéhány gazda bizony alig egy-két méter mázsa gabonát remélhet. Sem kenyérre valója, sem vetőmagja nem lesz, pedig egész esztendőben verejtékezett. Amikor a Tisza az embert szolgálja A várakozás perceit érdekes esemény élénkíti. A távoli rétek és füzesek felett füst gomolyog. Nemsokára hajókürt inog a közelben. Hajó közeledik. És az egyik kanyarulatnál kibontakozik a békésen pipázó kéményű tiszai hajó. Uszályokat vontat a „Csaba”. Sustorog a Tisza vize a kerekek alatt. Valahonnan Tokaj tájékáról követ szállítanak le az Alföldre. A hullámverés még sokáig csapkodja a partot, amikor a nagy igyekezettel lapátoló hajó eltűnik az alsó kanyarulatnál. Oly felemelő, megkapó volt ez a néhány perc. A Tisza, mely egy jó esztendővel ezelőtt a parti füzeseü lombkoronáit nyaldosta és bősz, mindent, elnyelő tengerré változtatta a vidéket, most az embert szolgálta. Porfelhő kavarog a túlsó parton. A miniszter autója érkezik a komplejáróhoz. Izmos karok feszülnek és a komp átkel a Tiszán. A repülőgép korszakában kissé nehéz elhinni: 10 percig tartott az átkelés. Csak az a vigasztaló, hogy a révtől néhány száz lépésnyire már kijelölték a leendő tisza polgári híd helyét. És ha csak valamivel is jobb lesz az állam pénzügyi helyzete, ha elő tudják teremteni a szükséges 2 millió pengőt, úgy itt is megépül a Tisza két partját összekötő közúti és vasúti híd, amely két országrészt körülbelül 60 kilométerrel hoz majd közelebb egymáshoz. Úttalan utakon Kállay Miklós földművelésügyi miniszter, itt már olyan jól ismert szürke útiruhában lép ki az autóból. Balázs István miniszteri tanácsos és személyi titkára, ühlaryk Béla dr. érkeztek vele. A miniszternél vitéz Borbély- Maczky Emil főispán jelentkezik, majd sorra bemutatja a vármegye jelenlévő vezető embereit. A miniszter és kisérete ezután autóra szállt és elindult alsóborsodi körútjára. Közel 100 kilométeres útvonalat járt be Kállay Miklós földművelésügyi miniszter Alsóborsodban. Tiszapalkonya, Tiszaeszlár, Nemesbikk, Mezőcsát, Gelej, Mezőnagymihály, Keresztespüspöki, Mezőkeresztes és végül Mezőkövesd voltak ennek az útnak egyes állomásai. Ezen a vidéken pusztított legjobban az aszály és a zöldelő táblákat ellepő rovar. Útközben Szentiványi József főszolgabíró és Simák Ferenc dr. szolgabíró is csatlakoztak a miniszter kíséretéhez. A kiépített törvényhatósági utakról minduntalan letért a miniszter autója. Dűlő utakon járta a miniszter Alsóborsod földjét. Tiszapalkonya határában egy kisebb kátyúban el is akadt nehéz Fiat kocsi. A miniszter kiszállt és többed magával feszült neki az autónak, amit sikerült is kiszabadítani. Az akkurátus ember A jelenetnek szemtanúja volt néhány mezőn dolgozó gazda. És megszólalt az egyik: —■ Ez asztán az akkurátus ember, még az autót is kiemeli a kátyúból. Adná Isten, lennie annyi ereje, hogy az országot is kiemelje... Uttalan utakon járt az autó. A végtelenbe tűnnek a szélles gabonatáblák, lencseföldek, tengeriföldek, ianit-amott szorjoskodó gazdák bámultak nagyot a miniszteri autó után, mely zúgva nyelte a kilométereiket olyan utakon ahol talán szekér is régen járt. És bizony nagyon sok helyen eldomboritó kép fogadta minisztert. Alig lézengett a sovány vetés. Egy egy ilyen tábla szélén megállít az autó és körül vették a mezőn dolgozó gazdák. A miniszter kérdezett, a gazdák Menltek. Segíteni jöttem A magyar falu népe öntötte ki szívét az ország első gazdája előtt. S a miniszter minden panaszt meghallgatott, bement a megjtizedelt búzatáblák közzé. Gondterhelt arccal morzsolt ismzét ujjai között egy-egy búzakalászt, vagy éppen a loncsatábla felé hajolt, hogy megnézze mennyibe szaporodott itt ed a növényzet életnedvét szívó kártékony rovar. És bátorítóan mondotta a panaszkodóknak: — Azért jöttem emberek, hogy segítsek magukon... — Isten áldja kegyelmességedet... — mondatták rá felcsillanó szemmel a magyart föld verejtékező gazdái. És jöttek a községek vezetői. Minden panaszt meghallgatott a miniszter, mindenkinek tudott egy-két reményt, kellő, biztató szót mondani. — Segíteni fogunk, csak ne csüggedjenek... — búcsúzott el iitt is, ott is a gazdáktól a miniszter. A porfelhőbe vesző országúton szekerek jöfttek szembe. Ez a vidék a múltban csak választások idején látott autót, a lovak bizony neki-neki iramodtak. A forgalmas útvonalak népe talán ámra sem veszi az autót, itt emelt kalappal köszöntötték a benne üllőket. Pedig talán nem is tudták, hogy miniszter jár erre I felé. Újság, ugyanis alig-alig és akkor is csak napok múltán jut el erre a vidékre. Vitéz Borbély Maczky Emil főispán és többi gazdasági szakemberek azután a kerület képviselői előszóval is előadták a miniszternek, mire van szüksége Alsóborsod népének, hogy átlábolja ezt a nehéz esztendőt. Terményt és munkaallkalmat kértek, hogy Alsóborsod dolgos népe ne maradjon kenyér nélkül a téli hónapok alatt. A hosszú ut ukán Kállay Miklós földművelésügyi miniszter és kisérete a kora délutáni órákban ért Mezőkövesdre. Itt Mocsáry Lajos földbirtokos, Csordás István MÁV üzletigazgató és Patay Gyula isy fogadták a minisztert. Ebéd volt a Matyóházban, majd Zsóry Lajos országgyűlési képviselő vendégszerető házánál feketéztek a körút résztvevői. Kállay Miklós nyilatkozata Időközben Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter a sajtó képviselőit fogadta és nyilatkozott benyomásairól, tapasztalatairól és a gités módozatairól: — Megállapíthatom, hogy Borsod megye déli részén, sajnos, igen sok helyen rossz a termés, de hála Istennek távolról sem olyan katasztrofális, mint ahogy hittem. A kormány mindenesetre kötelességének fogja tartani, hogy mindazon helyeken, ahol szükséges, a főispán által irányítandó, segítő akció keretében lehetőséget nyújtson arra, hogy a gazdák téli szükségletüket biztosíthassák. Kívánatosnak tartom, — és erre kormányomnak is előterjesztést teszek — hogy Borsod megye olyan közmunkákat kapjon, mely a gazdák és dolgozó tömegek legszélesebb rétegeinek megélhetést nyújt. Itt azokra is gondolok, akiknek aratás nélkül csak a száraz kenyér jutna a téli hónapokra és akiknek egyébként is nehéz előteremteni a télirevalót. Ezért lehetővé kívánom tenni, hogy az alsóborsodi nyílt ártér szabályozásának munkálatait folytassák és befejezzék. Ezek után KálIiay Miklós földmivelésügyi miniszter és kísérete autóra szállt. A miniszter Heves megyében folytatta országos körútját. Este már Budapesten volt és a minisztertanács elé terjesztette az uj termésrendeletet. Ez volt a miniszter hétfői programja. Kedden már uj országrészeken tűnik fel autója. Mert a gazda baja, a miniszter gombja. — sk— Zongoravásárlók figyelmébe! Musica gyár központi képviselője kedden, szerdán és csütöretökön személyesen tárgyal vételi feltételekről Planíók, zongorák tízszázalékos árengedménnyel kényelmes fizetési lehetőségekkel vásárolhatók. Dr. Béhemi M m Miskolc, Hitelbank palota KÖZPONTI FŰTÉS, SZELLŐZTETÉS, vízvezeték, CSATORNÁZÁS, gáz és szivattyúberendezéseket minden kivitelben legelőnyösebb árakon tervez és készít JEREM GÉZA okl. gépészmérnök vállalata Miskolc, Hadirokkantak u. 38. szám. Hosszú fővárosi és vidéki gyakorlat „Csak az elítélésemet kérem“ - mondotta az utolsó szó jogán az újgyőri rablógyilkos—Fabu András Pétert életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték — Önként és bizonyítékok hiányában is beismerte az előre megfontoltságot— A rablógyilkosság borzalmai, Fabu András Péter menekülése és orgiái a bíróság előtt Kötelet kért az ügyész büntetőtörvénykönyv szakaszaira való hivatkozással rablógyilkosság büntette miatt emelt vádat azért, mert 1934 február 26-án az esti órákban keményfa ágyvéggel leütötte, majd baltával meggyilkolta jóltevőjét és szállásadóját, Kovács Gyula cukrászt, azután a megölt ruháit magára véve 172 pengőt elrabolt A vádirat ismertetése után Fabu kihallgatására került sor. A gyilkos alig hallható hangon kezdi meg vallomását. Beismeri bűnösségét, majd Csorba tanácselnök kérdésére elmondja élete történetét. Mándokon született 1912-ben. Apja községi rendőr, aki őt 17 éves korában molnártanoncnak adta. Azonban a malomban összeverekedett a főmolnárral és munkáját abbahagyta. 1932-ben a „Homoki” cirkuszhoz állt be munkásnak, majd a Kamara színtársulatnál kapott munkát. Innen elkerülve megnősült, azonban felesége kikapós volt és ezért otthagyta. Visszament a Homoki cirkuszhoz ezúttal bohócnak és a tulajdonosnővel élt együtt. A cirkuszt karácsonykor hagyta ott és afölötti elkeseredésében, hogy tulajdonosnő mást vett magához, öna gyilkossági szándékból felvágta az ereit, így került be december 25-én a miskolci Erzsébet-kórházba és itt ismerkedett meg a sebészeten Kovács Gyulával, aki egy közlekedési baleset miatt volt ápolásban. (Folytatás az 5. oldalon.) Miskolc, június 11 A Vasgyár és környéke lakosságát az egyik február végi napon borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosság híre verte fel. Kovács Gyula Andrássy utca 8. sz. alatt lakó cukrászt a ház lakói bezárt ajtók mögött ágyában meggyilkolva találták meg. A vasgyári rendőrség teljes felkészültséggel vonult fel a jelentés alapján a helyszínre és minden eszközt igénybe vett, hogy a gyilkost elfogja és a büntető igazságszolgáltatás kezére juttassa. A nyomozás igen rövid idő alatt tisztázta a gyilkos személyazonosságát és ennek alapján egyre jobban szorult a hurok a menekülő körül, míg végül is a borzalmas tett végrehajtója önként jelentkezett a győri rendőrségen. Ettől kezdve rohamléptekben haladt a hatóságok munkája s hétfőn már tárgyalásra is került az újgyőri rablógyilkosság tettesének bűnügye. Fabu András Pétert, a huszonkét éves rablógyilkost kilenc órakor kísérte a zsúfolásig megtelt tárgyalóterembe egy szuronyos fogházőr. Azok, akik a helyszíni szemlén már látták a gyilkost, megdöbbentek Fabu arcszínváltozásán. Az igénytelen külsejű rabruhába öltöztetett megbilincselt vádlott fakó arcán félénk tekintettel és alig hallható „Jó napot kívánok” — köszönéssel lépett a terembe. Műre vontatott húzódozó léptekkel elérte a vádlottak padját, a bíróság is bevonult Csorba tanácselnökkel az élén. Helyet foglalnak Bernáth István dr. kir. ügyész, Reiner Samu dr. védő megbízásából Várjon Géza dr., majd Potoczky Dezső dr. és Pfliegler Kálmán dr. törvényszéki orvosszakértők is. Vall a gyilkos — Megnyitom a főtárgyalást a rablógyilkossággal vádolt Fabu András Péter bűnügyében —— mondja Csorba tanácselnök. A hallgatóság soraiból kiküldik a tanukat, majd leveszik a vádlott kezéről a bilincseket s felolvassák a vádiratot. A kir. ügyészség Fabu András 22 éves görögkatolikus mándoki születésű napszámos, volt cirkuszi bohóc ellen a