Felsőoktatási Szemle, 1972 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1972 / 4. szám - FELSŐOKTATÁS KÜLFÖLDÖN - Vörös László - Déri Miklósné: NDK – lengyel felsőoktatási szeminárium

összehív országos konferenciákat polgári eljárásjogi tudományos, kodifikációs és ok­tatási kérdések megvitatására. Az egyetemi reform problémája már hosszú hónapok óta egyik legfontosabb vita­kérdése Olaszország belpolitikai életének. Ezúttal nem részleges, hanem átfogó re­formról van szó. A vitatott kérdések között szerepelnek az egyetemi struktúra, az egyetemi vezetés, a vezetésben az asszisztensek és a diákok részvétele, az oktatás és a kutatás szabadsága, az oktatószemélyzet összetételének megváltoztatása, a tanári má­sodállások, a külső (például ügyvédi) szabadfoglalkozások stb. problémái. A fakultá­sok helyett a jövőben szekciók lennének. Az egyetemre való felvétel — mint már utaltam rá — a jövőben érettségi bizonyítvány nélkül is lehetséges lesz a 25. életév betöltése után, ha az egyetem — vizsgajelleggel — megállapítja, hogy a jelölt rendel­kezik az egyetemi tanulmányok folytatásához szükséges kulturális felkészültséggel. A törvényjavaslat 1. §-a — egyebek között — leszögezi, hogy ,,minden egyetem az oktatóknak, a kutatóknak és az egyetemi hallgatóknak a közössége". A törvénytervezet parlamenti megvitatása nagyon lassan halad előre. Az Olasz Kommunista Párt a szenátusban és a képviselőházban következetes és részletekbe menő küzdelmet folytat a vagyonos osztályok felsőfokú képzési monopóliumának tel­jes felszámolásáért, az olasz egyetem magasfokú demokratizmusáért és szellemi sza­badságáért. Hosszas parlamenti viták folynak minden egyes paragrafus és bekezdés körül a szokásos többszöri „olvasás” során. Reméljük, hogy a haladás erői minden vonatkozásban felülkerekednek, és a nagy — sőt legnagyobb! — múltú olasz egyetemek megújhodva kerülnek ki ebből a harc­ból, hogy az eddiginél még magasabb színvonalon és eredményesebben szolgálhassák a felsőfokú értelmiségi képzést és az olasz tudomány fejlődését. NDK-lengyel felsőoktatási szeminárium DR. VÖRÖS LÁSZLÓ DÉRI MIKLÓSNÉ tud. főmunkatárs, tud. munkatárs, Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont Harmadszor ültek össze az 1969-ben kö­tött együttműködési megállapodásuk ér­telmében a berlini Felsőoktatási és Fel­­sőoktatásgazdaságtani Intézet és a varsói Felsőoktatási Kutatóintézet tudományos munkatársai, hogy megvitassák a felső­­oktatási pedagógia aktuális problémáit. A találkozóra 1971. szeptember 14—17. között került sor, színhelye a Berlin kör­nyéki tóvidék volt. A szemináriumon több mint 60 kutató vett részt; a német delegációt dr. H. Jür­gen Schulz professzor, a berlini intézet igazgatója, a lengyelt dr. Jan Kluczynski professzor, a varsói kutató helyettes igaz­gatója vezette. A megbeszélések közép­pontjában az oktatásgazdaságtan és az összehasonlító felsőoktatás kérdései áll­tak, de néhány, a felsőoktatáspedagógia egyéb tárgykörébe tartozó újabb vizsgá­latot is ismertettek. A meglehetősen zsúfolt napirend elle­nére az elhangzott 26 előadás, illetve re­ferátum mindegyikét élénk vita követte, amely a hivatalos üléseken túl, sokszor a késő esti órákban is beszélgetések for­májában folytatódott. Az előadások közül több, a hazai ku­tatók számára is tanulságos tartalmi vagy módszertani eredményről számolt be. Werner Walter és H. Jürgen Schulz arról beszéltek, hogyan alkalmazzák a tervezés és a vezetés tudományos alap­elveit az NDK főiskoláinak oktató-ne­velő munkájában. Jan Kluczynski, a lengyel delegáció vezetője a képzés és a társadalmi fogyasztás modellje közötti összefüggéseket ismertette prognosztikai vizsgálatok alapján. Érdekes az a megál­lapítása, hogy Lengyelországban azokban a családokban, ahol a családfő magasabb végzettségű, a postai, utazási, képzési, kulturális kiadások nagyságrendje 15- szörösen meghaladja azon családokét, ahol a családfő csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ugyanezen 246

Next