Felsőmagyarországi Tanügy, 1943 (8. évfolyam, 1-9. szám)

1943-09-25 / 7-8. szám

A MISKOLCI NÉPMŰVELÉSI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM UTÁN Úgy érzi tanítói lelkem, hogy érdemes írni arról az egy hétről, annak a hat napnak szellemi tartalmáról, melyen a miskolci népműve­lési továbbképző tanfolyam előadásait hallgattuk. A nemzeti élet, a társadalmi együttélés minden megnyilvánulá­sával foglalkozó, a szociális feladatok sokfelé ágazó szövevényeibe betekintést nyújtó, azokban felvilágosítást, irányítást adó előadások sorozata szélesbítette látókörünket. A hallottakat magunkkal vittük és az iskolánkban a ránk bízott ifjúságot ezek szellemében irányít­juk, neveljük. A magyar tanító szereti magát művelni, boldog, ha erre alkalom kínálkozik. Mi is örömmel gyűltünk össze, hogy ismereteinket gyara­­pítsuk. Nemzetünk életében mindenkinek megvan a maga feladata: híven teljesíteni a kötelességét bármily jelentéktelennek tűnjék is fel az a hely, melyre őt az élet állította. Mi tanítók szerény, de fontos alkatrészei vagyunk állami gépezetünknek és tudjuk, hogy ebben a gépezetben a legkisebb résznek is értékes szerepe van, ha munkáját tökéletesen tudja végezni. Nehéz időket élünk, Európában, sőt az egész világon a történe­lem legnagyobb harca folyik. Nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. De egyet tudunk: a részben az a nemzet áll meg, amelynek fiai össze­tartanak, kötelességüket rendületlenül teljesítik hazájukkal szemben. Erre törekszünk mi is, magyar tanítók, egyrészt példaadóunkkal, másrészt a ránk bízott ifjúság nevelésével és irányításával. Adja a Mindenható, hogy az általunk elvetett mag jó televénybe hulljon s hoz­zon nemzetünk felvirágzására minél több gyümölcsöt. Egyet sajnáltunk, hogy nem tartoztunk azon szerencsések közé, mint az Esztergom és Szabolcs megyei népművelési továbbképző tan­folyam, melynek fényét emelte Kállay Miklós miniszterelnök és Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter ottani megjelenése. Meggyő­ződtek volna, hogy nálunk is értékes nemzetnevelő munka folyik. Mert az ország tanítói dolgoznak, hogy örökké éljen a magyar! Bartusné Tahy Vilma: Szeresd a gyermeket! Szeresd a gyermeket, Az égi harmat, Csillogó friss gyöngye Az életugarnak, Napsugár a házban Csengő kacagása, Szeresd a gyermeket, Mert Isten képmása! Kovács László. 159

Next