Felvidéki Ujság, 1909. január-március (4. évfolyam, 2-73. szám)
1909-01-03 / 2. szám
t ŕ [UNK] MPfft-Uort*. 1NK * MM Szerkesztőség: Fő-utca 34. I. em. Kiadóhivatal: Fő-u. 34. (Bejárata Szegfűn felöl.) Telefon 211. IV. évfolyam. 2. szám. Vasárnap, január 3./ PJS 32 ELVIDÉKI UJSAG I W 7 POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Horváth Lajos. Felelős szerkesztő: Holló Ferenc. Előfizetési ár: Egy szám ára 4. fill. Egy évre . . . helyben K. 14.— vidéken K. 18.— Fél évre negyed évre 7.— 3.50 9.— 4.50 Feljegyzések: A reménytelenség küszöbén. Kassa, jan. 2. Az általános meg nem élhetés, a mindennapi szükségletek és a nincs közötti szakadékban, ég és föld között lebeg ma Magyarországon millió és millió ember. A nyomorban vagy a kétségbeejtő erőfeszítésekkel visszatartott és csak a későbbi nyomor fokozottságát előidéző nyomor elhárítási munkájában tehetetlenül és magukra hagyatva állanak milliók és milliók. És az óriási szorongó tehetetlenségben, a vergődésben, a segélytelenségben, a kimenekülés abszurditásában önkéntelenül is arra kell az embernek gondolni: segítsen rajtuk az a szervezet, melynek végső eredményében tagjai, segítsen rajtuk, mikor már semmi sem segíthet: az állam. Ezt a gondolatot könnyen fölébresztheti az a szemlélet, hogy köröskörül mindenütt fizetésrendezésről esik szó, hogy mindenki, akinek valami köze van az államhoz, feljajdul, felkiált, könyörgő szemét felveti a mindenhatónak látszó hatalomhoz, segíts rajtam, a munkámért kérem. Pedig ebben az országban nemcsak az állam emberei kiállthatnak így fel. Ebben az országban majd minden osztály szegény, mind bukdosik a nyomorúságban és fuldoklik az adósságban. Az állam, a vármegye, az egyház, a magánvállalkozás s a szabad pályák fejmunkásai mind egyformán küzdenek a létért. A tőke és a kétkézi munkaerő harcában ők játsszák az ide-oda hányt s mindkét oldalról ütött labda szerepét. A kétkézi munkás szakszervezetekbe tömörül, közös erővel lép fel s az egész osztály nyomatékának latba vetésével javítja meg sorsát. A tőke, ha a növekvő munkabér megcsorbitja a profitot, kartellbe áll s igy szerzi vissza a veszendő nyereséget. Az adósságok nyomása alatt följajdul a tisztviselő osztály. Körülbelül 1904. óta folyik is valamelyes segélyakció. Abban az évben emelték az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeit először. Utánuk jött az állami tanítói kar. Röviddel később a vármegyei alkalmazottak, községi és körjegyzők javadalmazását nagyobbították a segédjegyzőkével együtt. 1906- ban már a dirnokok is sorra kerültek s újból javítottak a vármegyei és állami alkalmazottak helyzetén. A múlt évben rendezték a tanárok és tanítók és az államvasuti alkalmazottak fizetését. A most letárgyalt költségvetésben sorra kerültek a községi, illetőleg körorvosok és a pénzügyi tisztviselők s végre ígéretet tett a kormányelnök arra is, hogy még a télen benyújtja a törvényhatósági tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot is. Mi lesz azonban az ország azon lakosságával, amely nem kérhet fizetésjavítást az államtól; mi lesz azon emberek sokaságával, kik lehetetlen kereseti viszonyok közt élve nem állnak a szociáldemokrácia azon szervezetében, mely a munkamegtagadás fegyverével csikarna ki jobb megélhetést? Mi van azokkal a milliókkal, kik még sebesebben zuhannak a csőd, a bukás, a romlás felé, mint a tisztviselők ? Ki rendezi ezeknek a polgároknak a fizetését; ezeknek a millióknak, akiknek elmerülése ép oly súlyos társadalmi válságot jelent, mint a tisztviselők végleges eladósodása? Ki gondoskodik arról, hogy a megélhetés ebben az országban olcsóbb legyen, hogy a gazdasági viszonyok megjavuljanak és evvel a kereseti képesség is könnyebbé, fokozottabbá váljék ? Hol van a törekvés arra, hogy a polgárságot kimentsék abból a pokolból, amelybe a gazdasági, termelési, kiviteli és behozatali viszonyok felnövesztett veszedelmeivel belekergették. Hol van, ki hozza el a nyomorba és kétségbe sülyedt, társadalombomlással fenyegető elzüllött polgárságnak a fizetésrendezését? Kisgazdáink hitelviszonyai. Kassa, jan. 2. Aki bölcs akar lenni és élelmes, az forgassa Izrael fiainak második Bibliáját, a Talmudot. Egyszer valahogy nekem is kezembe került s a véletlen úgy akarta, hogy egy oly helyre bukkanjak benne, mely azóta is folyton az eszemben van rövid, de bámulatosan velős tartalma miatt. Soha senki oly csattanósan ki nem fejezte az agrárosztály társadalmi és gazdasági helyzetét, egész siralmas existentiáját, mint a Talmud néhány következő sora: „Nincs rosszabb üzlet a földművelésnél. Ha valaki száz ezüst pénzt fektet kereskedésbe, akkor mindennap húst ehet és bort ihat; ha pedig száz ezüst pénzt földmivelésre fordít, akkor csak sóra és káposztára telik neki“. E lakonikus mondást, jóllehet már 2000 év is eltelt megszületése óta, ma is mindnyájan elhisszük. Elhisszük és aláírjuk, mert nagyon jól ismerjük az agrárosztály helyzetét, rettenetes harcát az elemekkel, melyek oly bizonytalanná és kétségessé teszik a földmivelés verejtékes munkáját. Hány esetben nyugodtan és megelégedetten fekszik le a gazda, hogy megtekintette zengő szép vetését, mely éppen hogy csak kaszára vár, hálát adva az Istennek, hogy legalább az egyszer megáldotta, midőn egyszerre csak hatalmas rianás zavarja föl álmából s az álmatlanul eltöltött éjszaka reggelén a gazda tisztában van azzal, hogy ez idén nem sütnek kalácsot, még tán kenyeret sem otthon. Hányszor történik, hogy sikerül ugyan az aratás, a termés se a legrosszabb, a gazda boldogan számítgatja, hogy telik majd erre is arra is, midőn megjelenik a vöröskakas s nemcsak az évi életet teszi tönkre, hanem legtöbbször a hajlékot is, földönfutóvá tévén lakóit. És mennyit lehetne még szólni az árvízről, a kemény, hó nélküli télről, mely kifagyasztja az őszi vetést ; mennyit a sáskajárásról, mely egy pár év óta a Hortobágyot eszi, és külön Olcsó pénzt ! Előkelő pénzintézettől 10—20 évi törlesztésre, kötelezvényre, levonás nélkül gyorsan folyósithatok katonatisztek, állami és közigazgatási tisztviselőknek, nyugdíjasoknak. Megkereséseknél közlendő életkor, szolgálati idő és törzsfizetés. Törlesztéses (amortizationalis) kölcsönöket bérházakra, bérházak építkezésére nagy és kisbirtokokra 20—50 évi törlesztésra 472% " ■ ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]-■ [UNK]- ■ 11.:....:- kamat alapon gyorsan folyósittatok. —.................. -Már fennálló ház és birtok terheket olcsóbb feltételek mellett convertálok. Megkereséseknél melléklendők: telekjegyzőkönyvi kivonat, kataszteri birtokiv, bérjövedelmi-vallomás, becslevél és vázrajz. Előleges költség nincs. Felvilágosításokkal díjtalanul szolgál. Jelzáloghitel, bankbizományi vállalat és biztosítási iroda MARKOVICS FERENC, Kassa Kossuth u. 23. Maléter-ház.