Felvidéki Ujság, 1942. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-17 / 13. szám
1942 január 17 — 13. szám ftyiDÉKi Újság R ?#83 szigetországé Amerika tőre Ázsia szívében Irta: Dr. Szabó László Elég egy pillantást vetni a térképre, mindenki, aki kiváncsi erre, tehát akármelyik amerikai polgár is nyomban meggyőződhet arról, hogy a Fülöp-szigetek Ázsiában fekszenek. És ha az Egyesült Államok elnökének őszinte és egészséges politikai alapelvei lennének, akkor a Monroe doktrínát a Fülöp-szigetekkel kapcsolatban is szem előtt tartotta volna. És ha az Egyesült Államok az „ötödik hadoszloptól“ való hisztérikus félelmében mindent elkövet, hogy idegen kontinensek befolyásának Amerikában való érvényre jutását megakadályozza és nem győzi eleget és elég nyomatékosan hangsúlyozni, hogy Amerika az amerikaiaké, akkor éppen ilyen konzekvensnek kellene lennie Ázsia jelszavával szemben is és meg kellene értenie, hogy Ázsia az ázsiai népeké! Aki tehát őszinte szándékkal teríti ki maga előtt a térképet, az nyomban megállapíthatja, hogy a Fülöp-szigetek 10—20 hosszúsági fokkal délebbre fekszik, mint a japán szigetbirodalom. Sőt mi több, arról is meggyőződhet, hogy a Fülöp-szigetek Japánnal és Formoza-szigetével együtt hatalmas, összefüggő, az ázsiai kontinenstől egészen a Csendes-óceánig terjedő szigetláncot képeznek. Aki ezen a területen flottatámaszpontokat létesít, anélkül, hogy Ázsiában otthon lenne, az kétségtelenül betolakodó idegen és a Monroe-elv korszakában már puszta jelenlétével a támadó felet képviseli. Az Egyesült Államok birtokában lévő Fülöp-szigetek ilyenformán merőben idegen terület az ázsiai térben. Túl szép lett volna ahhoz, hogy valóra váljék Volt idő, amikor e messze nyugati, idegen tájakon folytatott vendégszereplés következtében Amerika lelkiismerete is megszólalt. 1932 december 29-én döntött ebben a kérdésben az Egyesült Államok kongresszusa. A kongresszusi határozat értelmében az USA lemond a Fülöp-szigetek birtokáról és visszaadja a filippinóknak teljes függetlenségüket, és önrendelkezési jogukat. A kongresszus határozata, melyet csak másfél év múlva, 1934 május elsején hoztak hivatalosan a Fülöp-szigetek tudomására, 10 évben szabta meg a törvény végrehajtásának időtartamát. A kongresszus spontán elhatározása valóban úgy hatott, mint egy csodálatos déltengeri álom, amely túlságosan szép volt ahhoz, hogy valaha is valóra válhatott volna... És vajjon mi szükség volt erre a tíz esztendei várakozási időre? Hiszen ha a kongresszus határozatát komolyan vette volna, mi akadálya sem lett volna annak, hogy a törvényt nyomban életbe is léptessék. Rooseveltnek azonban, aki Hoovernek, a konzervatív republikánusok táborából jött akkori köztársasági elnöknek határozott és erélyes ellenvetései dacára ezt a nagyon is szövevényes manővert vezette, a Fülöp-szigetek önrendelkezési jogát biztosító törvénnyel titkos tervei voltak. Hogy annak, aki az USA déli államainak szavazóit a maga javára akarta megnyerni, milyen hasznos propagandát jelentett akkoriban ez a jelszó: „Szabadságot a filippinóknak“, azt később látni fogjuk. Ettől eltekintve azonban ez a látszólag nemes humanitásból eredő gesztus nagyon is alkalmas lehetőséget nyújtott Rooseveltnek, az elnökjelöltnek arra, hogy Japánnal szemben táplált támadó szándékát leplezze. A nagy játék megkezdődött. És a 7033 szigeten élő filippinók — mit is tehettek volna egyebet — csak néma és passzív szemlélői voltak mindannak, ami tőlük mintegy 10.000 kilométer távolságra ugyan, de jövőjükkel szoros összefüggésben történt. I 7083 sziget csodálatos birodalma valóuan, nem kevesebb, mint 7083 szigetből áll a Formózától a déli egyenlítőig húzódó szigetország. És ennek a hatalmas szikla-, vulkán- és korálzátony-birodalomnak csupán 2441 szigetén laknak emberek és csak 462 szigete nagyobb egy négyzetmérföldnél. A szigetcsoport összterülete mintegy 300.000 négyzetkilométer, lakosságának száma pedig 14 millió. A Fülöp-szigetek területe tehát alig valamivel kisebb Japán területénél, azzal a különbséggel, hogy a japán szigeteken nem 14, hanem közel 100 millió embernek kell megélnie! A szigetek között az ezer parttól határolt óceán vize, melyet a teremtés adta hullámtörők a szabad tengerek minden féktelen jellegzetességétől megfosztottak, csendesen hullámzik és lágyan mossa az egyenlítőtől a japán felségvizekig pazar összevisszaságban váltakozó partokat. A nagyobb szigetek partja mentén, ahol őserdők húzódnak végtelen hosszúságban, melyeket csak itt-ott szakít meg egy-egy félelmetesen égnek törő krátercsúcs vagy aranysárgán csillogó meredek sziklafal, hol pedig kopár pusztaság, melynek egyetlen dísze néhány magányos pálma és a parti mocsárban elvesző szegényes mangrovebokor. A kisebb szigetek szürke szikláinak egyhangú szomorúságát csak a halvány rózsaszínben játszó korálzátonyok enyhítik itt-ott. A szigetbirodalom két legnagyobb szigete: északon Luzon, Manilával, az ország fővárosával és délen Mindanao, Zamboanga városával. A két egyforma, körülbelül 40.000 négyzetmérföldnyi nagyságú sziget között terülnek el a kisebb szigetek: Mindoro, Panay, Negros, Cebu, Bebel, Leyle, Samar és Masbate. Mindanao szigetén emelkedik az ország legnagyobb vulkánja, a 3400 méter magas Apó. A termékeny síkságon tengeri, rizs, manila-kender, cukornád és dohány terem. Az ország ásványkincsei között Amerika szemében főképpen ezek tették az országot oly kívánatos kizsákmányolási területté — elsősorban a szenet, vasat, rezet és aranyat kell megemlíteni. A Fülöp-szigeteket iparának nagyon is hiányos mivolta és az a körülmény, hogy a legegyszerűbb használati tárgyaktól kezdve a textil, gyapjú és ruházati cikkekig, valamint acélárukig és gépekig mindenben behoztalra szorult, gazdaságilag nagymértékben függő helyzetbe hozta. A behozott használati cikkekért az ország cserébe kendert, cukrot, nyers bőröket, kávét, szivart, koprát, gyöngyöket és indigót szállított. És bár a szigetcsoportot az északra fekvő Japántól mindössze csak 300 kilométer választotta el, az ország kereskedelme mégis a Manilától több mint 10.000 kilométerre fekvő nyugatamerikai kikötők felé orientálódott. Annak ellenére, hogy a Fülöp-szigeteken élő számbelileg elég csekély amerikai réteg az Egyesült Államok negyven esztendős uralma alatt mindent elkövetett, hogy a lakosság tekintetét a civilizáció segítségével Amerika felé irányítsa, a filippinók éppen úgy nem éreznek együtt ma sem Amerikával vagy éppenséggel Angliával, mint negyven évvel ezelőtt. Nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország, melyet 1521-ben Magallan Ferdinánd fedezett föl, aki a bennszülöttekkel folytatott harcok folyamán itt esett el, hosszú évszázadokon át élt spanyol uralom alatt és hogy a spanyolok voltak azok, akik kultúrájukat, szokásaikat és vallásukat idehozták. Sőt még nevét is a spanyoloknak köszönheti az ország, akik a szigetcsoportot a spanyol infáns, a későbbi II. Fülöp után keresztelték el Fülöp-szigeteknek. A bennszülöttek nagyon hamar felvették a keresztséget. Manilában érsekséget állítottak fel. Ma már majdnem valamennyi filippinó keresztény és a nyolc nyelvet és nem kevesebb, mint 87 dialektust beszélő lakosságból alig 500.000 maradt pogány. A spanyol uralom a kilencvenes évekig megtámadhatatlan volt. Kétségtelen, hogy eddig az ideig a 7083 sziget katolikus spanyol egységet képviselt. A spanyol-amerikai háború után azonban, amikor a spanyol flottának 1898-ban a manilai Öbölben történt megsemmisítése következtében a Fülöp-szigetek az Egyesült Államok birtokába került, az amerikaiak mindent elkövettek, hogy az országból amerikai mintára a genki felfogásnak megfelelő technikailag civilizált egységet kovácsoljanak. Amerikának ezt a törekvését azonban nem koronázta siker. Az amerikai civilizáció csak külső máz maradt. Ezen azonban nincs mit csodálni, mert hiszen az Egyesült Államok szempontjából leginkább a flottatámaszpontok és stratégiailag jelentős repülőterek kiépítése volt a fontos, így elsősorban Luzon szigetének megerősítése, mely Japánnal, az északi szomszéddal szemben valóságos záróerődöt képezett. A Fülöp-szigetek fölött kéklő ég sohasem túl meleg és a távoli tengerek felől jövő szelek mindig hoznak annyi esőt, amennyire az országnak szüksége van. A délnyugati monszum hatalmas esőfelhőket hajt a végtelen óceánok felől a szigetek fölé és gondoskodik arról, hogy ez az áldott föld július Leipzig Birodalmi Vásár Tavaszi vásár 1942 március 1 —5-ig. Jelentkezési határidő 1942. január 30. Minden felvilágosítást ad: Szakmáry Károly, Kassa, Főutca 19. Tel.: 24-23., Szilágyi Dezső Miskolc, Zsolcai-kapu 3. Telefon: 13-22. és a Leipzig Birodalmi Vásár magyarországi kirendeltsége, Budapest, IV., Váci u. 1/3. Tel: 380-540. £ első felében meghozza termékenységének gyümölcseit. És az ország áldott éghajlatának és hallatlan termékenységének nyomában járt a gazdagság, a túlságosan nagy gazdagság. Túlságosan nagy volt ez a gazdagság és jólét, túlságosan nagy a roosevelti szempontok szerint irányított amerikai gazdagságnak, amely nádcukrának és a déli államok egyéb termékeinek nem talált piacot és a Fülöp-szigetek cukrában és dohányában csak kellemetlen versenytársat látott. Roosevelt tehát nagyon jól tudta annak idején, elnökjelölt korában, hogy miért ígérte meg — nem is annyira a filippinóknak, mint a déli államok választóinak — a Fülöp-szigeteknek az amerikai államközösségből való elbocsátását. Hogy ígéretét mennyire nem vette egyetlen pillanatig sem komolyan, azt a mai napig bekövetkezett események nagyon is élénken igazolják. De ugyancsak beigazolódott annak a prófétai tehetséggel megáldott bölcs amerikainak is a jóslata, aki egyszer megmondotta, hogy „az amerikaiak az északi Luzon szigetén lévő manilai főbejáraton át fogják a Fülöp-szigeteket elhagyni, a japánok pedig a déli szigeten, Mindanaón lévő hátsó kapun, Davaon keresztül fognak bejönni!“ A davaoi öböl a Fülöp-szigetek legtágasabb öble és Mindanao a legtermékenyebb és leggazdagabb szigete. Ez volt az útja a békés és szorgalmas, új hazát kereső fiatal japán nemzedéknek. És ha Roosevelt valóban bölcs világpolitikus, akkor tudnia kellett volna, hogy el fog következni az ideje annak, amikor az északi Luzonon partraszálló japán csapatok veszik majd át a Dél-Japán síkságain tengerit és rizst termelő japán parasztok érdekeinek védelmét. 150 mázsa zsír érkezett Kassára Lapunk más helyén beszámolunk Kassa zsírellátásáról. Lapzártakor kaptuk a következő hírt: Dr. Pohl Sándor polgármester utánjárására a magyar állati termékek kiviteli szövetkezete utján sikerült Kassa város számára 150 mázsa zsírt vásárolni. Ez a zsírnedyiség szombaton meg is érkezett Kassára, úgy, hogy legkésőbb hétfőtől kezdve a 9. számú zsírjegyre minden fogyasztó megkaphatja megfelelő zsíradagját. Ajánlatos, hogy mindenki lehetőleg annál a hentesnél szerezze be zsírszükségletét, ahol rendsezresen vásárol, mert csak így lehet elkerülni a hiábavaló sorbanállást. A most érkező készletből ugyanis minden kassai bentseoek megfete menyiséget juttattak. Katolikus irodalmi estet rendez a kassai egyházközség január 25-én * Kassa, január 17. Érdekes és magas színvonalú irodalmi esemény színhelye lesz jövő vasárnap, január 25-én a Katolikus Legényegylet nagyterme. A római katolikus egyházközség szervezési szakosztálya és sajtószakosztálya délután 5 órai kezdettel irodalmi estét rendez a mai magyar irodalom néhány katolikus kiválóságának megismertetése céljából. A rendeltségnek az estély szereplőiül a következőket sikerült megnyernie: Nyisztor Zoltánt, a neves közírót, a Magyar Kultúra főszerkesztőjét, Kinizsi Andor írót, a Nemzeti Újság kitűnő humoristáját és Verseghy Nagy Károlyt, a Központi Sajtóvállalat főtitkárát, a kiváló szónokot. Az érdekesnek és értékesnek ígérkező irodalmi estre már most felhívjuk közönségünk figyelmét. (Belépődíj nem lesz!) Magyar iskolákat a vegyesajku községek A MÉP megyei és városi szervezete közbenjár a kérelmek kedvező elintézése érdekében Abaúj-Torna vármegye és Kassa város magyar élet párti képviselői és titkári szervezetei január 14-én tartották meg szokásos havi értekezletüket. Ezen nemes Gomba László vármegyei központi titkár beszámolt az általános gazdasági és közélelmezési kérdésekről és az ezekkel kapcsolatban tett intézkedésekről. A kerületi titkárok beszámoltak a kerületeikben végzett munkáról, a párt szervezkedési kérdéseiről és a felmerülő kívánságokról. Vitéz Atilla országgyűlési képviselő bejelentette, hogy közbenjárásának eredményeképpen a Kassa—Forróencs közötti iskolavonatot a MÁV beállította és hogy az antibolsevista kiállítás Miskolcon a közeljövőben megnyílik. Mindkét bejelentést az értekezlet örömmel vette tudomásul. Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselő a vegyes nemzetiségű községek által kérelmezett magyar tannyelvű iskolák ügyéről tett részletes jelentést. Az értekezlet elhatározta, hogy e községek kérelmeit illetékes helyen támogatni fogja. Az összes időszerű gazdasági, politikai és közellátási kérdések alapos megtárgyalása után az értekezlet a szervezési munka kiterjesztését határozta el és annak végrehajtásával a képviselők irányítása mellett a kerületi titkárokat bízta meg.