Felvidéki Ujság, 1942. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1942-11-09 / 253. szám

ü!SIÜv?9^ A felszabadulás negyedik évfordulója Szerdán, a felszabadulás évfordulójén a vá­rosháza hivatalos órákat nem tart. ♦ ♦ ♦ Kassa város polgármestere felhívja a ház­tulajdonosokat, hogy november 11-én, szer­dán — városunk felszabadulásának negyedik évfordulóján — házaikat lobogózzák fel. * * * Felhívás! A HONSz vezetősége felhívja a bajtársakat, hogy november 11-én délelőtt 11 órakor a Szent Korona-téren tartandó felsza­badulási évforduló ünnepségen minél nagyobb­ számban jelenjenek meg. * * * Üzletek zárvatartása november 11-én. A Kassai Kereskedők Testülete kéri a kereske­dőket, hogy üzleteiket november 11-én, szer­dán délelőtt 10 órától tartsák zárva és kira­kataik ünnepélyes feldíszítésével Kassa vis­­­szacsatolásának, a Főméltóságú Kormányzó Úr és honvédségünk bevonulásának évfor­dulójának méltó megünneplését segítsék elő.­­­A Kassai Kereskedők Testülete egyúttal közli, hogy a grémium küldöttségileg vesz részt Kassa visszatérése alkalmából rende­zett ünnepségen. Felkéri ezért tagjait, hogy november 11-én délelőtt háromnegyed 11 órakor a Lőcsei-ház (Fő­ utca 69.) előtt jelen­jenek meg, ahonnan a küldöttség testületileg fog az ünnepség színhelyére felvonulni. 1942 november 9 -i 253. szám Hírek­­ — A felszabadulás évfordulója Nagyidán. Hazafias feleksedéssel ünnepelte a felszaba­dulás negyedik évfordulóját Nagyida népe. Vasárnap délelőtt a két felekezet templomá­ban hálaadó istentisztelet volt, majd 1/212-kor az állami népiskola növendékei rendeztek ünnepélyt a következő műsorral: Hiszekegy, énekelte a nagyközönség. Őrség a Kárpátok­ban, szavalta: Bunda Gizella HL o. t. Ünnepi beszédet mondott: Boros Miklós igazgató. Felszabadulási évforduló, szavalta: Par­­kánszki Teréz VII. o. t. Ritmikus tornagya­korlatot mutattak be: Takács Erzsi, Bunda Gizella, Kis Csáji Julia, Guba Mária, Tamás Erzsébet és Sirilla Ilona III. o. tanulók. Dem­­kó Klára II. o. t. Magyar vagyok c. verset­­ movies Ilona VI. o. t. Röpülj pá­­cezdetű népdalt énekelte Boros Miklós igazgató hegedűkiséretével. Lehotai István, Rontó Pál, Guba Ferenc VII. o. t. és Németh István, Szabó János, Fekete Ferenc, Varga András VIII. o .tanulók egy alkalmi jelenetet adtak elő. Kontúr Mária V. o. t. Elindultam szép hazámból c. népdalt énekelte hegedűkísérettel. A IV. osztályos növendékek szavalókórusa után egy hatásos élőkép kö­vetkezett, amelyben a szereplők „Igazságot Magyarországnak!“ c. indulót dalolták. Az ünnepély a Himnusz hangjaival ért véget. — Ruhák, takarók, papucsok hajból. A textilnyersanyagok terén mutatkozó hiány arra késztette a franciákat, hogy az emberi hajszálat is a textilipar szolgálatába állítsák. Az egész országban megszerzervezett gyűj­tések már eddig is szép eredménnyel jártak. Paris 30 tonna, a vidéki városok pedig 250 tonna halat szolgáltattak be havonta. Ez a szám előreláthatóan emelkedni fog. Az em­beri textilnyersanyagot ugyanúgy dolgozzák fel, mint az állati eredetűeket. A hajból ké­szült takarók, papucsok, bútorszövetek, mun­karuhák stb. nemcsak tetszetősek, hanem tartósak és melegek is. Természetesen a „hajszövet“ sohasem pótolhatja a kasmír- és angóraszöveteket, de valószínű, hogy a há­ború után is­ megmarad a többi általánossá lett pótanyagok sorában. Fokozottabb gyűj­tés esetén a különben kárbavesző, kihullott és levágott hajszálakból évente 1—3 millió négyzetméter szövetet lehet készíteni. »smr A Női önkéntes Honvédelmi Munkaszer­vezet Helyi Munkabizottsága kéri olyan as­­­szonyok és leányok jelentkezését híradó-szol­gálatra, akiknek életkora 16—26 év, magyar anyanyelvűek, legalább négy, de lehetőleg nyolc középiskolát végeztek és lehetőleg ren­delkeznek német nyelvtudással. Jelentkezni lehet bármely délelőtt 9—12-ig és csütörtökön 4—6-ig Pulszky­ utca 1., földszint 9. — Te is add oda rongyaidat! Mert ez hazafias kötelességed! Valamennyi magyar lakásba eljutott a november havi „Rongy­­gyűjtési napok“ röplapja, amely a magyar háziasszonyhoz szól. Rongyokat kérnek, hogy a gyáripar útján a honvédelem céljaira ér­tékesíthessék. Kassán november 9—12 kö­zött a megbízottak felkeresik a lakásokat, hogy összeszedjék a háztartás haszontalan­nak vélt kacatjait, az eldobott, „senkinek sem kellő rongyot.“ A Levente Hírközpont jelen­tése szerint a gyűjtésben a leventék is részt­­vesznek. — Mennyi Roosevelt évi fizetése? James Byrenes, az új amerikai gazdasági diktátor kijelentése szerint 1943 január elsejétől Ame­rikában a legmagasabb fizetés 25.000 dol­lárra fog rúgni. Propagandaokokra való te­kintetes Roosevelt felszólította a kincstárt, hogy elnöki fizetését az adók levonása után hasonlóképpen 25.000 dollárra szállítsák le. Természetesen ebbe az összegbe nincsenek az elnök egyéb bevételei beleszámítva. A kincstári tisztviselők számítása szerint több mint 65.700 dollárt kell annak az egyénnek keresnie, akinek nettó fizetése az adók be­vo­nása után 25.000 dollárra fog rúgni. (MN) — JASCHKO HERMIN „Villám“ szakisko­lájában új gyorsíró- és gépíró-tanfolyamok kezdődnek. Államvizsga. Gyorsírás- és gép­­írástanítóképzés. Beiratás este 6—8 óra kö­zött Szathmáry Gy.­u. 6/1. 2225 — A jövő Európa légipostaszolgálata. Ál­talános tapasztalat szerint a háborúk mindig haladást jelentenek a technika fejlődésében, így a legutóbbi postaügyi kongresszuson dr. Ohnesorge bejelentette, hogy a háború után a nemzetközi postaforgalomban is for­radalmi újítás várható, mivel a háború külö­nösen a hírszolgálat terén hatalmas előreha­ladást hozott, melyet természetesen a béké­ben is értékesíteni fognak, így a legnagyobb jövő előtt áll a­ légipostaszolgálat. A jövőben ugyanis a legnagyobb távolságok közötti posta- és távh­őszolgálat jelentékeny hordo­zójának a repülőgép tekinthető. A postafor­galmat nemcsak az egyes postarepülőgépek, hanem egész posta-légiflották fogják lebo­nyolítani. Ezek a légipostaösszeköttetések szilárd hidat képeznek majd az egyes álla­mok, sőt földrészek között. Ez azonban nemcsak a postaforgalomra, hanem a sürgö­nyök, képtáviratok, távbeszélő- és távolba­látó közvetítésekre vonatkozik. A jövőben a sivatagok és óceánok sem tudják többé meg­gátolni a tábolbalátást, mely téren a jövőben óriási lehetőségek várhatók. (MNK) • A cukorbaj természetes gyógykezelése. Dr. Bucsányi Gyula Ismert természetgyógyász minden cukorbeteg számára a természetes gyógymód se­gítségével mutatja a gyógyulás útját. Az új gyógy­módot — mely a hormonkezelésen alapszik — a legszebb eredménnyel alkalmazzák. Bucsányi dr. gyógykezelési módja uj teret nyit a cukorba­ gyógykezelésében és ez az uj és eredeti, gyönyö­rű eredményeket felmutató gyógymód a szenzáció erejével hat. E fontos könyv az ismert Novák Ru­dolf és­ Társa cég. Budapest, VIII., Baross u. 21. kiadása. Ára 1.50 pengő. Megrendelhető a Felvi­déki Újság kiadóhivatalában Kassa, Fő utca 96. «sigfial­t tartam* motóber 7-töl ti-ig: JSagp» Homo»“ gyógyszertár, Glfick és Ratíö, F8­ntea 43. (TeWora: 26-67.) «Staat Torért«“ gyógygyertár, Polatsek Pál, TiwiTédelnWi» 42, 0tMom: 28­«) .. .*»*BM* és áthelyezések­ A Kormányzó az igazságügyminiszter előter­jesztésére dr. Tyápay Ede a ül. fiz. csop. jel­legével felr. budapesti kir. főügyészi helyet­test koronafigyészhelyettesé, továbbá dr. La­katos Lajos, á­ll. fiz. csop. jellegével felv. kassai kir. törvényszéki tanácselnököt a kas­sai kir. itélőtábláh­oz bíróvá nevezte ki. — Az igazságögyminiszter dr. Istvánffy Károly miskolci kir. törvényszéki bírót a kassai kir. törvényszékhez helyezte át, továbbá Sz. Sztepan Tibor miskolci törvényszéki titkárt a szerencsi királyi járásbírósághoz járás­­bíróvá nevezte ki B5si halált halt Náday Lajos dr. újság­író. Budapestről jelentik. Dr. Náday Lajos hírlapíró, a külügyminisztérium sajtóelőadója, aki márciusban önként jelentkezett arcvonal­­szolgálatra, a haza iránti kötelességteljesítés közben a Don partján súlyosan megsebesült s egy tábori kórházban hősi halált halt. (MTI) Nem 11-én, hanem 14-én tartja a várme­gye rendkívüli közgyűlését Szombaton saj­tóhiba következtében tévesen közöltük azt, hogy Abaúj-Torna vármegye november 11-én tartja rendkívüli közgyűlését. Ezzel szemben a valóság az, hogy a főispán no­vember 14-én, szombaton déli fél 1 órára hívta össze a rendkívüli közgyűlést, amely­nek napirendjén Szent-Imrey Pál alispánnak nyugállományba helyezés iránti kérelme sze­repel. — Az Urak Mária Kongregációja kedden, november 10-én este­­ 7 órakor a Jézustár­sasági Atyák kápolnájában tartja rendes ös­­­szejövetelét. — Az arcképes igazolványok megújítása. A .m. kir. Államvasutak igazgatósága közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak arcképes igazolványainak 1943. évre történő érvénye­sítése november 15-én kezdődik és 1943. évi január hó 31-én végződik. Az 1942. évre ki­állított arcképes igazolványok 1943. évi ja­nuár hó 31-ig akadálytalanul felhasználha­tók. (MTI) — A tábori csomagok küldésének rendje. A m. kir. postavezérigazgatóság a karácso­nyi ünnepekre való tekintettel kivételesen megengedte, hogy a bélyegzőszelvényes tá­bori levelezőlapok november havi szelvényé­vel 1 darab 2 kg-os tábori csomagot lehes­sen feladni. Aki a november havi szelvényt már felhasználta 1 kilogramos csomag fel­adására, az a december havi szelvénnyel adhat fel november végéig 1 darab 1­ B kg-os csomagot. A PHMDEKI t&StfC nah fHlHBrtgii». 91-DU­W­«, * UMrtUMWih, ii—« *Hti HM9H 9-ti. Háromszáz éves a finn biblia Magyar részről Túróczy Zoltán evangélikus püspök vett részt a turkui ünnepségeken Ez év október 14-én ülte meg a finn nem­zet teljes bibliája megjelenésének ünnepét. A korábbi részleges bibliafordítások után 1642-ben jelent meg teljes szövegével mind az­­ Ó-, mind az Újszövetség. Érdekes itt megemlítenünk, hogy a magyar nyelvű teljes biblia fél évszázaddal előzte meg a testvér­nép bibliakiadását. Károli Gáspár a vizsolyi bibliát már 1590-ben kiadta. Tudjuk róla, hogy ő maga vezette a szedés és nyomtatás munkálatait és azt is, hogy nyomdája kizá­rólag ezzel a munkával foglalkozott. A finnek kevésbé kedvező körülmények között foghattak a biblia kiadásához. Sajtót nem tudtak szerezni. Svéd nyomdában kellett el­­készíttetniök a Szentírást. Hogy pedig a kor­rektúra nehézségeit elkerüljék, a fordító bizottság egyik tagja az egész bibliát nyom­tatott betűkkel írta le. A háromszázéves finn biblia ünnepe nem­zeti ünnep volt Finnországban. Az ünnepsé­gek színhelye: Turku, a finn kultúrának székhelye, egyetemi város, hatalmas dómja a legnagyobb egész Finnországban. A finn evangélikus egyház érsekének székhelye. A fenséges és hatalmas dómban istentisztelet keretében emlékeztek meg a bibliáról. Az istentiszteleten részt vett Ryti Risto állam­elnök, a hadsereg képviselői, maga Manner­­heim tábornagy táviratilag üdvözölte az ünneplőket, a svéd egyház képviseletében Jolson­ püspök, a német evangélikus egyház külügyi püspökét, dr. Haeckelt a turkui né­met lelkész képviselte, a magyar evagélikus egyházegyetemet Túróczy Zoltán tiszakerü­­­leti püspök képviselte, aki egyben a magyar kormány megbízott kiküldöttje is volt. Az ünnepségek alkalmából a bibliater­jesztő társulat 1500 darab díszes fakszimile bibliát készített, melyből az ünnepség nap­jára már egy sem volt kapható. A társulat négy példányt ajándékozott el belőle. Az egyiket kapta a dóm, a másikat Ruti Risto államelnök, a harmadikat Mannerheim tábor­nagy és a negyediket Túróczy Zoltán evan­gélikus püspök, akit a finn-magyar kapcso­latok igazi testvéri megnyilatkozásaival és számtalan jelével halmoztak el a vendég­látók. .­ a Az ünnepség azzal vette kezdetét, hogy dóm hat lelkésze kézbefogva vitte a fakszimile ajándék-bibliát végig a templomon az oltárra. A közel nyolcvan esztendős Kajla érsek megnyitóbeszédet mondott, majd az istentisztelet végeztével sor került az üdvözlésekre. A finn kormány nevében Kukkonen kultuszminiszter szólott, a had­sereg nevében a tábori püspök, azután mind­járt Túróczy Zoltán püspök következett, aki a harcoló finn katonák számára 2400 Új­­testamentumot nyújtott át. Ezen bibliák első oldalán rövid ajánlás szólt a hős nemzet hős fiaihoz. A sorok felett a magyar címer, a sorok alatt pedig a Luther-rózsa állott A központi istentiszteleten a magyarság régi barátja, Mannerman püspök prédikált aki a budapesti első finn-ugor lelkész­­kongresszusra annak idején száztagú finn küldöttséget hozott eL Az ünnepségek mindvégig emelkedett és Isten iránt való hálát sugárzó lélekben foly­tak. A finnek tudják,­ hogy háborúban és békében az Isten igéje fényesség útjukon, lábaiknak szövétneke és biztos vezérük még a halál árnyékának völgyén keresztül is. Itt említjük meg, hogy Túróczy Zoltán püspököt a kassai Luther­ Szövetség meg­hívta városunkba és vasárnap, november 15-én esti 6 órakor a Társadalmi Egyesüle­tek Házában előadást fog tartani „A háborús Finnország“ címmel. S ÍRÓK KÖNYVEK Charlys Morgan: A láng A hivatalos Anglia elismerten legnagyobb írója, Charles Morgan, már a korábbi, „For­rás“ c. nagysikerű művében szakított a re­gényírás olcsó, vásári hatáseszközeivel s a nemes, klasszikus formákhoz nyúlt hozzá.. Hatékonyabban, még teljesebben érvényesül ez az elv most megjelent csodálatos regé­nyében, „A láng“-ban. Az elragadtatás öröme s a mély megille­­tődés érzése hullámzik az olvasóban, ahogy soronként szinte magába szívja ezt a bámu­latot érdemlő regényt Nem hisszük, még a regényírás legnagyobb mestereit sem kivéve, hogy valaha is finomabban, érzékeltetőbben és nemesebb eszközökkel elemezték volna a művész és az asszony lelkét, mint Morgan ebben a művében. A teremtés lázában vajúdó költő küzdelme a szerelem megihlető erejé­vel, talán így foghatnók össze a regény tar­talmát. De ennél sokkal-sokkal több van benne. Az alkotás extázisa s a mennyei sze­relem végtelen, eddig még soha nem látott távlatai és mélységei. Kicsinek, jelentékte­­­lennek érzi magát az ámuló olvasó Morgan nagysága mellett Hibátlan ennek a munká­nak minden része. Nemcsak a főszereplők, a mellékalakok jellemzése is remekbe fara­­gott. Mintha üveg lenne a testük és mintha látnánk, olvasnék a lelküket. Külön mélta­tást érdemelnének a természetleírások: szilfa, a patak, az erdő földöntúli zöld fény­é­ben sugároznak, érezzük a levelek édes illa­tát, s látjuk a patak vizének gyönyörű csepp­­jeit. Mélységesen tiszta, tökéletes­­ költői alkotás, felemelő, fejedelmi ajándék minden olvasni tu­dó ember számára. — (Franklin- Társulat kiadása). Be­rta János: Madách Imre A Baumgarten-díjas Barta nem kisebb fel­adatra vállalkozott, mint arra, hogy bemu­tassa „Az ember tragédiájának“. születését Feladatát valljuk be őszintén, kitünően meg­oldotta. Felhasználva az egész Madách­­irodalmat s kiegészítve azt saját kutatásai­nak­­ eredményével, valóban :olyan képet ka­punk tőle Madáchtól és a tragédia keletke­zéséről, amely minden eddigi homályos és bizonytalan ismeretünket világossá teszi és a maga halhatatlan nagyságában állítja elénk Madách remekművét. Barta először arra a kérdésre keres vá­laszt, mi okozhatta azt, hogy míg Madách többi művei irodalmi művészeti szempontból csaknem értéktelenek, míg a Tragédia re­mekmű. Kitünően elemzi Madách belső fej­lődését, tehetsége lassú érését, amit erősen hátráltat élénk alkotó kedve­ .Munkája­­ nem­ csupán életrajz, nem egy tehetség megért­sének és kibontakozásának lélektani gondos­sággal megirt története, hanem egyben szel­lemtörténeti tanulmány is.. A kései romanti­­cizmus életérzésének egyik jellegzetes kép­viselőjét látja Madáchban s a kései roman­tika forma és gondolatvilágának, alapító erőit kiséri nyomon Madách életében az egye­temi­ évek forrongásában, a tragikus házas­ságban és a férfivá válása idején, a Tragé­dia keletkezéséig. Beállítja az Ember tragé­diáját keletkezése korába, kimutatja.. .az eszmei rokonságot Madáchi Kölcsey, Széche­nyi, Arany és­ Kémény között és figyelmes esztétikai bírálat tágjává teszi a mű gondo­lati tartalmával. Végül a darab színrekerü­­léséről számol be részletező körültekintéssel. A tanulmány élvezetes stílusa világos és könnyen áttekinthető szerkezete, tartalmá­nak gazdagsága előnyösen emelik a munka értékét Barta műve nélkülözhetetlen olvas­mány mindazok számára, akik valóban meg akarják érteni Az ember tragédiáját. —­­(Franklin-Társulat kiadása). .— A leventék gazdasági szövetkezése a háborús anyaggazdálkodás érdekében dolgo­zik. Befejezés előtt áll a leventék „olajcsa­tája.“ Az egyes községekből tömegesen­ ér­keznek a jelentések. Most folynak a betaka­rítási munkák. Igen jó mellékkeresethez ju­tottak a leventék a vadgesztenye-gyűjtéssel. A vadgesztenyéből keményítőt, ragasztó­­szert, festéket gyártanak. A földmivelésügyi minisztérium a Leventék Gazdasági Szövet­kezésének kérésére 50 leventét belga óriás, 50 leventeleányt angoranyid-családdal látott el.­­ A Levente Hírközpont jelentése sze­rint a közeljövőben, a nagy hidegek beálltá­val megindítják a prémes állatok szőrméjé­nek gyűjtését a tavalyi egy-két helyen vég­zett „hörcsögvadászat“ mintájára

Next