Felvidéki Ujság, 1899 (6. évfolyam, 5-54. szám)
1899-02-09 / 6. szám
Zsolna. "VI. évfolyam. 6. szám, 1899. február hó 9. FELVIDÉKI ÚJSÁG „Trencsén vármegye köz- és községi jegyzők egyesületeinek hivatalos közlönye. Társadalmi, szépirodalmi, mezőgazdasági, ipar- és kereskedelmi hetilap. Előfizetési árak: Eltesz évre...............................4 írt. Fél évre..................................2 írt. Negyed évre............................1 írt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zsolnán, hová a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetések, hirdetések és pénzküldemények intézendők. Hirdetési árak: Egy 3-szor halálozott petit sor 5 kr. MEGJELENIK: MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Nyelvészeti tanulmányút. Ily czim alatt — mögött indult meg két pánszláv apostol e napokban »tanulmány útra«. A Felvidék városai el vannak látva embereikkel s ők a községeket vették zarándok utjukba, vármegyénkre úgy látszik nagy súlyt fektetnek s azért mi hozzánk két kipróbált apostolukat küldték a turóczi jóg urak. Nyelvészeti tanulmány a bevallott essél, a nép ajkáról ellesni — dalaikat, népmondásaikat és szójárásukat. Hogy ezen ártatlan köpenyeg alatt mi lapang — a ló láb — könnyen látható, csak az illető apostolok neveit kell megkérdeznünk s tisztában vagyunk czéljukkal. Bielek Antal és Halasa András e tizenhárom próbás pánszláv urak a liga fő-főemberei nem fogják elhitetni velünk — de senkivel — hogy a nép érdekeiben fáradoztak Felvidékünk községeibe, azt sem hisszük el, hogy a tót nyelv érdekében koptatták saruikat, nem hiszszük pedig egyenesen azért, mert a Narodnie Novini — nem a nép által beszélt nyelvben van írva, azt népünk alig érti meg, tehát mi lehet czéljuk? ‘ Rövid ideje annak, hogy Liptóczt Miklóson megjelent egy pánszláv néplap, mely olcsósága folytán a nép által könyebben megszerezhető s népiesebb irányban s irányban is van tartva — e lap szerkesztője az egyik apostol Bienk Antal — valószínű, hogy ennek a lapnak terjesztése érdekében fáradoztak el hozzánk. A czél tehát egy és ugyanaz a pánszláv eszmék terjesztése. így állunk a pánszláv törekvésekkel szemben, azok kiküldik apostolaikat, útnak eresztik áldásukkal s nálunk — sajnos plébániáink ajtajai megnyíltak előttük s a szivesen látott vendégek kívánságára meghivatik a rektor s a segédtanító — már t. i. ott, ahol ez megtörtént Alsó Tizsinán és Tyerchován (máshol erősen hisszük nem történhetett volna meg) s megkezdődik az akna munka. Hogy mit végeztek nem tudhatjuk, de az elvonásaikról letükröződött a megelégedés távozásuk alkalmával s ebből levonhatjuk a magunk következtetését — hogy jól végeztek ! A magyar vendégszeretet oly mérvekben gyakorolva — mint ez esetben gyakoroltatott, s azt hisszük erős túlzás, mert túl megy a vendéglátás határán, hajlékot adni azoknak, a kiknek minden lépése hazaellenes ezélzatu , akiknek minden szava árulás. Megbízható forrásból vettük az apostolok eme vándor utjának hírét s úgy tudjuk, hogy az hivatalos úton is bejelentetett az illetékes hatóságnak. Nem mulaszthattuk el figyelmeztető szavunkat hallatni mi is s a Felvidék hazafias közönsége bizonnyal módját leli hatóságainkkal egyetemben, hogy megállítsa útjukban a vándor apostolokat. Ebből is láthatjuk, mennyire szervezett, milyen összetartó ligával állunk szemben, ők mindent elkövetnek — mernek czéljuk érdekében — s mi mit teszünk a magyarság érdekében — megrugjuk a hazafias sajtót, ha igazat merészel mondani, eltaszitjuk, ha a tulkapók körmein mutatja az enyvit s ha nem akar takaró lenni — minden szenyre, piszokra, akkor még le is nézzük ! Megtennénk — ha lehetne — de a sajtó nem gazdátlan eb, melyet kiki megrághat. Küzd mig küzdhet az igazságért — még ha nem is szeretik. Van bizony nekünk, elég nagy hangú —hazafiasságot hangoztató egyesületünk s egyénünk s mit tesznek — semmit, nézők csak milyen szépen össze van állítva a F. M. K. E. 1896/97 évi zárszámadása, a 99-ik lapon ott ékeskedik a várnai kisdedovó, melyre egyesületi ellátmányként 540 frt van feltüntetve s nézzük meg a 146 lapon a központi pénztár előirányzatát, ott a Trencsén megyei választmány javadalmazása 360 írttal van feltüntetve, a F. M. K. E. trencsén vármegyei választmánya által fentartott öt óvoda költségeihez. Az öt óvoda belekerül 3088 frtba, a kisz.ujhelyi és várnai 1440 frtba kerül. Ebből az érdekeltség fedez 340 frtot, néhai Gróf Csáky László 20000 frtos alapítványt tett, melynek kamatai 5000 1000 frt, volna tehát biztos fedezett 1340 frt e két óvodára s igy fedezetlen összesen 100 frt s mégis be kellett zárni a várnai óvodát, miért, mert a központi ellátmányok nem adatnak ki kellő időben a választmánynak. így állunk mi magyarosító intézményünkkel, nagy hangon emlegetik a lapok, hogy ugyanakkor midőn a várnai óvodát becsukták — egy óvodát persze — Nyitra megyében — ünnepélyesen megnyitottak, — azzal nem dicsekednek, hogy emezt ugyanakkor becsukták ; — ne csodálkozzunk azután ha jó talajt találnak a turóczi apostolok ! Öreg honvéd. TARCZA. Az anya feladata. Cselkó Józseftől. A keresztény tan, a mely a nőt Isten anyjának ismerte el, — ez által az emberi társadalom művelődésében s a haladásban nevezetes s nagy lépést tett. A keresztény műveltség bizonyos jogokban részesítette a nőt a családban, államban s társadalomban, egyszersmind pedig vallási kultusra emelte anya nevét. A nőnek azon hivatása, hogy emberi teremtmények anyjává s nevelőjévé legyen, felemelte őt az emberi méltóság magaslatára, úgy a természetes, valamint az erkölcsi s polgári tekintetben is. Boldog gyermekek, kiket a jó anya nevelt fel! Titeket, az életpályán kisér az anyai szeretet, mint óvó szellem s őrangyal, a mely még az indegenben is veletek van, suttogván nektek a családi boldogságról, mely titeket véd erősít s év. Boldog, gazdag azon gyermek, a kinek van jó, gondos anyja, még ha szegényes, foltozott, de azért tiszta ruhában van is öltözve ! Mi is hiányoznék neki, ha van anyja ? S mit használ az elárvult gyermeknek, ha mindjárt a világ kincsei is feküsznek előttük, de ha elragadta tőlük drága, jó anyjukat a kérlelhetetlen halál!* ** Vezére a nőnek anyai hivatásában: gyermekei iránti szeretete; e szeretettel óvja, neveli s ápolja ő gyermekét. Nem szabad azonban a szeretetnek annyira hatalmába keríteni az anya egész lelkét, hogy a nő összes érzelmeit az egyetlen anyai érzelemnek alárendelje. Szegény szív volna az, ha benne az emberi szeretetnek csak egyetlen egy érzelme felvirágoznék ! Az anyának gyermeke iránti szeretete a legtermészetesebb, legmagasztosabb; gyakran azonban elhagyja hatásait s lesz majom szeretetté, midőn azután igen rosz befolyása van. « A puszta szeretet nem elég a gyermeknek ; ha az anya csak szeretné s csak is szeretné, akkor anyai hivatásának meg nem felelne, a nemzetnek becsületes tagot, a hazának hű polgárt nem nevelne. Tudni kell az anyának felnevelni gyermekét, ez az ő feladata. Az anyák kötelessége, hogy gyermekeikről már zsenge korukban gondoskodjanak; rendszeresen pedig azon korban, midőn testi, s lelki nevelésüknek legdöntőbb befolyása van egész jövőjükre. A mit az anya gyermekeinek, gyöngéd sziveikbe bevésett, azok nemcsak hitvány, vad virágok, hanem mint a hatalmas törzs csak halálos csapással választhatók el a gyökerektől. — Oly szorosan egyesülnek az anya jó tanításai, elragadó szavai s jó példái a gyemek életével, érzelmeivel s gondolataival hogy erejüket hatalmukat egyedül a halál semmisíti meg. Az anya neveli gyermekét testileg lelkileg s erkölcsileg. Testi neveléssel fölnevel az anya egészséges, erőteljes gyermeket a világ számára; a lelki, szellemi nevelés oda irányul, hogy nem csak az egészséges, erőteljes, hanem egyúttal művelt embert is vezessen be a világ színterére; az erkölcsi neveléssel pedig gondoskodik becsületes tagról a társadalom számára. Gazdagon van jutalmazva az anya minden önmegtagadása, midőn gyermekei megtekintése szivét tiszta örömmel s gyönyörrel töltheti el! Midőn a gyermek először szól az anyjához, midőn kezecskéit először nyújtja feléje, midőn először villan meg szemecskéje az ébredő érzelemtől, akkor már kezdődik a lelki, a szellemi nevelésnek feladata. A mily óvatosan igazgatta az anya gyermekének első lépéseit, hogy meg ne sérüljön , és oly gonddal s óvatossággal igazgatnia kell ébredő érzelmeit is. Egyidejűleg a test nevelésével, nevelnie kell gyermeke lelkét is, — és az anyai befolyás szellemi irányban már a bölcsőnél nyilvánul. * * * A gondos anya nemcsak lelkileg, szellemileg, hanem erkölcsileg is neveli gyermekeit. Nem elégszik meg azzal, hogy gyermeke műveit, szellemes, hanem hogy erkölcsös polgára is legyen az emberi társadalomnak. És az erkölcsi nevelés is már a bölcsőnél kezdődik. Mihelyst öntudatára ébred a gyermek, és