Figyelmező, 1849. január - 1850. január (2. évfolyam, 1-142. szám - 3. évfolyam, 1-6. szám)

1849-01-21 / 1. szám

KÜLFÖLD .Az e­s­e­m­é­n­y d­ú­s 1848—i­k esztendő.­ E czim alatt így ír a Times az újév napján : „Az év úgy kezdődött, mint egy földingásnak reggele. A béke iránt­ némi gondatlan hiedelem volt, de a viharnak valódi jelei mutatkoztak. A felület mindenütt meg vola háborítva, bár a különféle státusok jobban el volának foglalva saját ügyeikkel, mintsem az általános rendbomlás alattomos ro­hamaira ügyelhettek volna. A magyar aristocratia külön kormányt kívánt, s a magyarhoni országgyűlés épen ak­kor nyittatott meg. A porosz király épen akkor engedett meg, hitt öszve, simogatott , dorgált és oszlatott fel egy uj parliamentet, a nélkül hogy népszerűsége vagy te­kintete az által növekedett volna. A pápa megnyitá a bör­tönöket, némi kormányzási reform-kisérleteket tön, mó­­dosítá kormánya egyházi jellemét, a statusoknak senatust engedett és a fővárosba municipalis tanácsot hozott be. A sardiniai király épen akkor állított municipalis tanácso­kat ; sürgetésére kereskedelmi szövetség volt felállandó Olaszországban, s ő az újévet új alkotmánnyal kezdé meg. Siczilia teljes lázadásban volt ezen év kezdetén, a 1812-ki alkotmányért. Az első hónap végével maga Nápoly alkot­mányt csikart ki. Szinte ez időtájban a bajor király szigorú feddést kapott alattvalóitól. Milano utczáin január 3-án vér folyt. Schweitzban a democrata cantonok győ­zedelmeskedtek a többiek függetlenségén, novemberben. Francziaország tanúja volt, — vagyis inkább tanulságot vehetett volna, — a socialista clubok és közlemények rendkívüli kifejlődésének 1847-ik esztendőben. Finan­­cziája helyrehozhatatlanná vált. Jelentékeny botrányok és catastrofák történtek ott. Bresson öngyilkossága, Mortier borzasztó megörülése, a Praslin tragoedia, Teste sikkasz­tása, minden gondolkozó főbe kedvetlen benyomást tet­tek. Egy másik algíri főnök Francziaország börtöneibe ju­tott. Soult visszavonult, Adelaide herczegasszony meg­halt. Általános és igen nyomatékos okokkal támogatott vala a kívánat választási reform mellett, mellynek Lajos Fülöp ellentállt, mint mondják, Joinville herczeg férfias előterjesztése ellenére. A főváros és tartományok verse­nyeztek egymással a forrongásban. Francziaországban is, mint nálunk és másutt, vasutak és szűk termés , fizetési tehetetlenséget és üzlekedési megakadást okoztak. Ezerek küszködtek éhenhalással. A letétemények visszavonattak a takarékpénztárakból. Ezen országban egy különös páni félelem, mint valamelly kontár jövendőmondás, vagy balul fejtegetett omen, foga el a közönség képzelődését — mintha a francziákat már fővárosunkban látták volna. Mind­ezen körülményekre visszaemlékezve , felkiálthatni a tágas szárazföldről: nunquam imprudentibus i­m­b­e­r o­b f­u­i­t. Elég előjelek voltak. A mennyköves fel­­leg végre leütött Parisban , február utosó hetében. Kevés órák alatt az ezer esztendős dynastia odalett, és féltvezet szónok és írő lettek Francziaország uralkodói. Thucydides azt mondja, hogy a forradalmak csekély dolgokból tá­madnak , de nem csekély dolgok miatt történnek. A mi­lánói feltámadás szivar körüli csoportozás , és a franczia forradalom egy vendégség feletti czivakodás volt. Az okok és következmények valamivel komolyabbak voltak. A tűz az éghető anyagok közt könnyen tovább harapózott. Tizennégy nap múlva Berlin fegyverben állt. A király vo­nakodott megalázni mind népét, mind magát, de most a körülmények parancsoltak. Democratia állíttatott fel nem­zetőrökkel , melly utóbb megengedte, hogy a fegyvertár elfoglaltassék és kiraboltassák. Egy héttel utána Metter­nich, a fenálló rendszer typusa, futni kényszerült. Az ausztriai császár kétszer hagyá el fővárosát, mellynek fegyvertárát népialak rabbi ki. A franczia forradalom után tizennégy nap múlva Roma elhagyd kétes helyzetét és a támadás mellett nyilatkozott. A bajor király meggyalázó lemondást tett. A német státusok általánosan forradalmi térre léptek. Siczilia használta az alkalmat a közte és ki­rálya közt megalapított pontokon előhaladni é­s rövid idő múlva elűzte Bourbonokat földjéről. Nem maradt egyéb hátra, mint az a 11 ima­rat­­­o és Messina árgyúztatott. Nápolyban egy támadás borzasztó mészárlással nyomatott el. A rend véres győzelmet nyert Madridban. E két város megragadta az alkalmat. Milano gyorsabb volt , de Injá­ban. Ez a Paristól adott jel után egy hónap múlva támadt fel és Károly Albert, a nagy olasz praetendens, segedel­mével Radeczkyt négy hónapig megszorította. A véres táborozás eredménye ezen agg vitéz győzedelmes vissza­térése milánói szállásába és Károly Albert kudarcra. Idő­közben faji, k­ Ki és hódítási háború ütött ki Schlesving- Holsteinban a németek és danusok közt, a dán király ha­lála egy bizonyos esetet egy foknyival lehetőbbé tévén s a holsteiniakat jogaikra emlékeztetvén. Majd a német egység nagy habbuboréka fuvatott fel Frankfurtban. Volt ott parliament, alkotmány, kormányzó és kormány —mind meg annyi csalódás. A reform történetében az első feje­zetet IX. Pilis adá. Megszökése tárgya az utolsó fejezet­nek. Mind­ezen bolondságok és szerencsétlenségek után halva van elmondani a legroszabb dolgot. A forradalom többnyire mindenütt példátlan kegyetlenségül bűnökkel mocskolta be magát: Bécs, Prága, Buda*), Frankfurt és Roma legiszonyatosabb gyilkossággal piszkolták b­e magukat. Paris, mindig legelöl a zavarban, vezető a for­radalom tánczát. Elsőben communista és veres republica­ns , rendezte a munkát nem jövedelmező ,a téli é­­v­ekben (műhelyekben) és munkások parliamentjét hitt öszve otthon, mig más országokat propaganda, rokonszenv és fegyverek segítségével fenyegetett. Megadd az árát ezen sociális mulatságoknak és politikai indulgentiáknak. Alig hivatott öszre az alkotó gyűlés (assemblée Constitu­ante) , mikor már fegyveres kézzel megtámadtatott, mint előbb a követek kamarája. A veszély májusban elhát­ráttatott, de a következett hónapban az új kormánynak lé­­telerőt kel le küzdenie, s nagy üggyel bajjal foglald vissza Pak­st azok kezéből, kik azt Lajos Fülöptől elvették. Erre mindenfelé conservatismus lett. A megijedt képvi­selőim , az erélyes főnök, mintegy száz zászlóalj sorka­tonaság a rendnek épületes látványát mutatták azon váro­soknak, mellyek szerencséjükre tudták azt használni. Valóságos európai reactio következett, Radeczky győ­­zelmeskedett. Jelachich és Windischgrätz a bécsi gyil­­­kosok ellen­­"vezették a birodalom nem-német alatt—­­valóit, és megboszulták az emberiséget az ügy—, nevezett b­arb­ár­o­k fegyvereivel. A porosz király más útra fordult , most már helyes irányúra és visszavette or­szága kormányát. Minden új képviselő testületek elvesz­ték hitelüket. A bécsi és berlini országgyűlés fővárosaik­ból száműzettek. A frankfurti bölcsek , azonkívül hogy megfejthetetlen nehézségekbe bonyolódtak , egy tagjukat pártütés vétkéért meglövetve látták a Bécset legyőző csá­száriaktól. Francziaország olly tettel végzé be az eszten­dőt , melly angol nézet szerint nem egyéb a revolutio s annak szerzői határozott megrovásánál. Napoleon unoka­öccsének választása az elnökségre, Cavaignac erős igényei ellenében, vagy azt tanúsítja, hogy a respublica nem kedves, vagy azt, hogy a monarchicus és örökösödési elvek iránt túlnyomó tekintettel viseltettek. Ámbár ebből sokat remél­hetni, oktalanság volna az európai ügyek jelen állapotában szerfeletti bizodalmát helyezni. Maga azon képzelet, hogy Francziaországot egy Napóleon kormányozza, mindekkorig közfélelmet okozott volna , de ezen névnek és helyzet­nek jelen birtokosa , meg vagyunk róla győződve, nem óhajt egyebet becsületes békességnél. A nyugtalanság nyomorai és múlt évben a jövedelmen felül tett öt­száz millió franknyi kiadás, békés indulatát még inkább meg­erősítik. A háború bankezott, és a bankozott forradalom, így tehát valószínű, hogy Francziaország Napóleon Lajos és a nemzetgyűlés alatt ismét Lajos Fülöp s a követek ka­marája leend, csak a nevek fognak különbözni. — Porosz­­ország is visszaesik régi katonai kormánya alá. Mind a két nemzetnek ugyanazon rendelet adatott ,,m­i­n­t v­a­r­á­­t­o­k ,“ és egy forradalmi év elfelejtetett. Egy uj császár szavát bírjuk zálogul, hogy amaz ausztriai rendszer, melly Európán boszorkányként feküdt és előidézte a forradalmi reactiot, megszűnt, ámbár a birodalom mikénti újra állítása jelenleg probléma marad. — Oroszország rettentő előké­születekkel talpon áll, a magáét védve, és csak a rend győzedelmes bajnokai felett mosolyogva. — Mi a britt be­avatkozást illeti, ha szinte az vérbe nem került volna is, borostyánokat nem nyert volna ezen dicsőség és szégyen krisiseiben. Sch­veiczban elkésett , Siciliában rejtélyes, északi Olaszországban nevetséges lévén, Spanyolország­ban megcsúfoltatván , a­nélkül hogy a kiengesztelődésre vagy a hiba helyrehozására közel kilátás volna — a mi közbejárásunk nem igen hatalmas elem az európai ügyek jelen helyzetében. Azonban jobb nevetségesnek lenni, mint károsnak; csakhogy valóban mi mind a kettő vagyunk. Tehát a szárazföld szemléje igazolja egy erős reactiobani bizodalmunkat; de Francziaország — a játékos Franczia­ország, melly mindig kész elvenni a forradalom koczká­­ját — szüntelen szemünk előtt lebeg. A mi saját egyszerű évkönyveink aligha kiállandják az összehasonlítást amaz események sorával, mellyek fél Európa képét megváltoz­­taták. A kenningtoni és ballingari győzedelmek, a hidak­­náli és boulaghi csaták igen gyenge világot vetnek egy tűzben álló continens mellett A kísérlet mindazáltal nem kevésbé fontos, azért hogy az ,s­p e c­i­a­l c o n s t­a­b­l 1 e-Tv palctái által bizonyittatott meg, szuronyok, álgyak, röppentyűk és kartácsok helyett. Meg van bizonyítva, hogy honfiaink, általánosan s csekély kivétellel, nem haj­landók a hirteleni és erőszakos változtatásra. Mi nem kí­vánjuk eltörleni csak javítani intézeteinket, s épen ezen okból kívánjuk javítani azokat annak idejében. Az igazat mindazáltal ki kell mondanunk : mi nem sokat tettünk az elmúlt év érdekességéhez és fényéhez. A­mennyire visz­­szaemlékezhetünk , hosszadalmas üléseinknek eredményé­ben foglaltatik az utazási, egészségi és cholerai aktákban, a parochiál­is adósságban és tanú­vallatási aktában, a czu­­korvám megalapításában,az adóssággal terhelt jószágok el­adási aktájában, az örökség-rovati, az izlandi kényszerítő aktában s más apróságokban. Némellyek ezek közöl elég­­hasznosak lehetnek , és mi megmutattuk érdemeiket ; de midőn birodalmak roskadoznak körülöttünk reformok hiá­nya miatt,illyen rendszabályokból azt következtethetni,hogy mi vagy igen tökéletesek, vagy igen lassúk vagyunk. Az elmúlt év mindazáltal nem volt különféle történe­tekkel szűkölködő. Egy negyedrész millióból álló cel­­la kiköltözködés , olly esemény , mellyel történetírók érdemesnek tartanának beiktatni az o­r­i­g­i­n­e­s g­e­n­t­i­u­m­­ba ; mi is azt hisszük tehát, hogy az megérdemli az említést. Szokatlan számni siralmas ese­mények is történtek. Több nevezetes halálozásokon kívül , két derék és sokat ígérő státusférfiút láttunk hirtelen letűnni ama színpadról, mellyel ők élénkítet­tek s ékesítettek. Láttunk egy herczegi birtokot árve­ 4 *) Tolán más szomszéd várossal cserélte fel Buda nevet a Times; mi budaiak ez ellen óvást teszünk. — Szerk. Szerkeszti és kiadja V­i­d­a Károly. Nyomtatja Kozma V­ reztetni. Egy cella kiköltözökből álló hajóteher félig meg­égett, félig megfuladt. Egy borzasztó gyilkosság uj képét adá az iszonyatos vétkeknek. Ostoba háborúnk vala a caf­­ferekkel s jelenleg komoly háborúnk van a sikkekkel. Nem akarjuk simítani ama kedvetlen benyomást, mellyel az elősorolt események valamellyike vagy mindnyája hátrahagyott az óvakodó vagy aggódó kedélyekben. El­lenkezőleg, nem mindig tanácsos fejtegetni az igazságot, hogy mi a legnagyobb, legjobb és legbölcsebb nemzet va­gyunk a világon.“ FRANCZIAORSZÁG, Paris. A moskvai herczeg Ney fiának berlini követté lett kinevezése egy január 4-én tartott minister­­tanácsban, a közönségben ez által okozott rész benyomás miatt, visszavonatott. — Ugyanazon nap Bonaparte Jeromos, a hajdani westphaliai király, hivata­lába, mint a sörvitézek kormányzója, ünnepélyesen beiktat­tatok — Changarnier tábornok most a mozgó őrség áta­lakításával foglalkozik. — A nemzeti gyűlés Bonaparte Lucian, az öreg Lucian harmadik fiának választását félrevezette a válasz­tásnál történt több szabálytalanságok miatt. — A lapok a nemzeti gyűlés ellen készülő újabb demonstratióról beszél­nek. — Hasonlag új minister változásról is beszélnek a Constitutionel ellen nyilatkozata daczára. — Az ,,Assemblée nationale“ czimü franczia lap következő érdekes czikket ad a hosszúra nyúlt nemzeti gyűlés ellen, melly az alkotmány készítésével munkáját bevégezte s még sem hajlandó eloszlani : „Az angol tör­ténetek leggyalázatosabb lapja az , melly a legnagyobb gyengeségre és leggyűlöletesb zsarnokságra emlékeztet, melly a hosszú parliament korszakát hozza v­issza elménkbe. De m­i­n­d­e­n­i­k p­a­r­l­i­a­m­ent hossz­ú, melly átlépi hivatása határát s az ország c­z­é­lj­á­t a miért ö­s­z­v­e h­i­v­ta­­ vég­r­e , ha t­o­­v­á­b­b nem bírja küldői b­i­z­o­d­a­l­m­á­t. Mi törté­nik, midőn a társaság nagy hatalmainak egyike kénytelen meghosszabbítani azon tekintélyt, melly kezei közt elhalt ? Akkor az szükségesképen erőszakossá válik, tanúsítja a „national convent,“ mellyre olly gyakran hivatkoznak. Ennek hatalma elmúlván alkotmányt csinált és kivételes rendelkezés által meghosszabbította magát tagjai két har­madrészével , és aztán a forradalom megszökött vendé­m­­iái­re 14-be véres napján. Rendes kormány-e az illyen? Algyúk a választók és nemzetőrök ellen ! Ilyen az u 11 iu­m­a ratio ! Mi vala fructidor 18-ka egyéb , mint forra­dalmi coup­ d’ état, melly fentartani akará magát a válasz­tók Véleménye ellen ? Szüntelen álgyúk , halál, száműzés — ezek valának, miket a választó testületek szabad nyil­­vánulásának ellenébe tettek. Tudjuk, hogy ezen példa tet­szik az 1848-as terroristáknak, de az idők megváltoztak; a conventnek, kicsapongásai mellett, valának dicsőséges napjai; szigorú vala az ugyanazon időben, midőn erősza­kos volt; számos és hű hadsereggel bírt, melly a Rajná­nál és Alpeseknél győzedelmes vala. De miért beszélünk a convenin'­! ? Némelly képviselőink talán azért emlékez­tetnek bennünket arra, mivel Robespierre-mellényt visel­nek, vagy szeretnének viselni ? A hadsereg többé nincsen a jakobinusok keze alatt, az jelenleg az országot képvi­seli és a nemzetőrséggel együtt egy s ugyanazon hatal­mas fegyveres testületet képezi a rend védelme mellett. Akármelly tekintély, melly a mai korban megbízatásán túl akarna hágni, magától lehullanék és az erőszak, mellyel megkísértett, hatálytalan lenne, mert a kérdések ezentúl nem Paris utczáin fognak elhatároztatni. Jelenleg a kérdés Francziaországé leend. Minden törvényes határozatot a nemzetőrség gyámolítand és nem leend oppositio olly eszme ellen , mellyel hat millió fegyveres választó képvi­sel. Tehát ne tegyünk balgatag hasonlításokat; olly na­pok, mint vendémiaire 14-be és fructidor 18-ra, lehetet­lenné lettek. — Mind­ezekből az a következtetés, hogy midőn valamelly nemzetgyűlés a halál pontján érzi magát, s midőn látja, hogy meg v­an fosztva erkölcsi hatalmától, si­­s­elve oszoljék fel. A napok jelenleg esztendők és egy par­­l­­ament nyolcz hónapi létezés után is hosszú lehet. És hogy ha megkísértenék meghoszabbítani azt, mi erőtelje­sen nem létezik többé, az eredmény vagy a lenne, hogy a nemzet az egység erejét magán a nemzetgyűlésen kívül keresné, • — melly körülmény az alkotmányos rend meg­változtatására vezethetne, — vagy az, hogy maga a gyű­lés, nem tudván többé az országra hatni, akadálylyá és ve­szélybe válnék és a hatalmak öszv­ehangzása megszűn­nék a közbátorság kárára.“ OLASZORSZÁG. N á p o­k v 1­ ó 1 a „Corriere Mer­cantile" írja , hogy a siciliai ügyben a közbenjárás nem fogadtatv­án el,­az ellenségeskedések meg fognak újulni és hogy Palermoból indultak is seregek Messina felé. Rómából írja az „Alba“ január 2-ról , hogy a kormány igen hatályos rendszabályokhoz nyúl, az árr­oda­­lom épsége és függetlensége biztosítására, nevezetesen kül­földről is több ezer fegyvert szerez. P­a l­e­r­m­o­b­a­n a ministerium benyújtotta lemondá­sát, de azt később egy részére történt népdemonstració után ismét v­isszavette. — Nápolyival a fegyverszünet még tart , de a siciliai kormány az ultimátumot illetőleg a köz­benjáró hatalmak részéről január 2-ig semmi hivatalos ér­tesítést nem nyert. a l U 1.

Next