Figyelmező, 1837. január-december (1. évfolyam, 1/1-25., 2/1-52. szám)
1837-03-28 / 12. szám
az egyetemes literatura’ körében. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJZA. Pesten* Martins’ 3.d. 1837. 13* szám* Tartalom: Magyar literatúra. Mathematical tudományok. Nagy Károly’ kis számítója (D. Vállas), 93 1. Vegyesek. Vízi István’ Virágkosara, 94. 1. Budai játékszíni zsebkönyv"'95. 1. Német literatura. Mathematicai tudományok. Burg’ compendiuma (D. Vállas A.), 96.1. Országismeret. Schubert’ európai statusismerete, 97. 1. Drámái lit. B. Zedlitz’ drámai munkái, 98. 1. — Állítások, vélemények, felvilágosítások, 99. 1. Literatúrai mozgalmak, 99. 1. M. tudós társaság 100 1. MAGYAR LITERATURA. Mathematical tudományok* 2001 kis Számító. Magyar Gyermek kézikönyve. Irta Hagy Károly, Második nyomtatás, srécs. Rohrmann és Schweigerd, 1937. /F és 320 l.2rétien. Borítékán: „Szorgalomnak Jutalom Könyvecske.“ E’ könyv’ czíme ez is lehetne: kis számító , nagy tanítók’ számára. ’S valóban, ha ref. a’ czímet teljesen nem olvassa , azt gondolná, hogy a’ könyvecske inkább tanítóknak szól, mint tanulóknak. Nem mintha tartalma fölülmúlná a’ magyar gyermekek’ tehetségeit, hanem mivelhogy az eddigi methodica, azaz a’ palota és korbács helyett, igen jól illenék magyar tanítók’ kezébe. Az arab számvetés, melly míveleti egyszerűsége miatt most közönségesen divatozik, alapjaira nézve olly egyszerű és könnyű, mint sokan hajlandók gondolni, midőn konyhaczédulákat vagy szabójegyzékeket vizsgálnak némi könnyűséggel. Annál nagyobb köszönettel tartozunk Nagy Károlynak, ki kezdők’értelméhez ereszkedék le, hogy egyúttal tanítókat és tanulókat tanítson, ’s például szolgáljon, hol példára olly annyira szükségünk van. Meginnta tásait vagy inkább felozásait (mert a’ szerzi nem bocsátja előre a’ tételeket egy elavult szokás szerint, hanem kellemes beszélgetésekben fejtegeti az arithmetica’ főigazságait) mindenki örömmel fogja olvasni, de talán még nagyobb örömmel és megelégedéssel a’ helyes példákat és alkalmaztatásokat. Ezekben a’ szerző leginkább mutatja néptanítói hivatását , mert nem csak a’ legközönségesben előforduló számolásokkal foglalkozik, hanem egyszersmind, ’s szinte mellesleg, sok más hasznos ismereteket közöl, miilyenek például : a’ mértékek’, az esztendő’ stb. fölosztásai, a’ vízlecsapolást, árkokat, töltéseket illető föladatok, sok physicai, astronomiai adat, stb. Az olvasó’ figyelmét néha különös érdekű tárgyakra és fejtegetésekre vezeti. Ilyen, például, a’ 164. lapi föladat: „Hány könyvet olvasott egy tudományos ember, ki éltének ■ legnagyobb ideit a’könyvek közt tölti?“ A’ szerző fölteszi, hogy a’ tudós 14 éves korától fogva 70 esztendős koráig, tehát 56 év alatt, naponként öt órát szentelt az olvasásnak, hogy minden órában két nyomtatott ívnyit olvasott, hogy középszámmal 36 ív tesz egy - egy kötetet, ’s találja, hogy a’ tudós e’ fölí tételek mellett is csak 5681 kötetet olvas.