Figyelmező, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1839-08-13 / 32. szám
526 kiszámításában azt tevém fel, hogy az, egyenlő esettel, melly itt, adatai szerint, 100 ölre egy hüvelyk, fogja a’ Dunából a’ Tiszába vezettetni ; minthogy azonban az értekezés’ folytában vízi építményekről szól, mellyekkel a’ vízesetet mérsékelni ’s malmok’ forgására használni szándéka, úgy látszik, hogy czélja más rendszert követni, melly véleményemben megerősítnek különösen e’ szavai: Új Pesttől a’ Duna ’s Tisza közti alá nyúló földhát olly annyira rendetlenül hanyatlik, ’s ez által olly tömérdek nehézségeket gördít elő, hogy ezen csatornák’ fő vonala csak úgy lehetséges , ha ennek torkában Pestett vizosztó építtetik , és a’ vizszín-rézsűt (viz-szín-eset) ügyesen használtatiket. Ha már B. úr ezen vízesetmérséklő építményeket akkor helyezi a’ csatornába, midőn az mapját önerejével kiképezte, akkor fennebbi számolásom a’ földtömegre nézve annyiban áll, a’ mennyiben tudnillik azon igen szűken közlött vízesetmérési adatokból valami szoros eredményt leszármaztatni lehet, vagy nem lehet. Ellenkező esetben pedig, ha a’ vízszint már a’ csatorna’ ásásakor egyenetlenül osztja fel, ’s esetét építményekkel gyengíti ’s mesterséges általeséseket alakít, mellyek által a’ víz’ erejét támadásában elfojtja, akkor ugyan mikép várhatja, hogy a’ csatornát a’ víz’ saját ereje fogja kiképezni ? Ez utolsó esetben nem maradna egyéb hátra, mint a’ csatornát egész mértékeiben kiásni, vagy, ha talán lapályosabb helyeken is vizetik által, töltések közzé foglalni. De ez mennyire fogom újra nevelni a’ költséget, könnyű megfogni. Ezenkívül még azon rész következése is lenne, hogy a’ helyenként leszakadó parti földet tovább szállítani nem bírná, természeti esetétől, melly adatai szerint 100 ölre egy hüvelyk, megl lévén fosztva, ’s így hajózásgátló zátonyok’ alakítására szolgáltatna okot. Volt idő, mellyben Bár, a’ Duna’ szabályozását olly igen szükségesnek találá, melly nélkül lehetetlen lenne valamelly magyarországi folyónál gyökeres szabályozást tenni; volt idő, mellyben B. úr azt állítá, hogy a’ Duna’ színe, szabályozása’ következésében, Pestnél mintegy tíz lábnyit fogom alább szállani *). Váljon figyelmezett-e ezen terv’ készítésében, véleménye szerint, bekövetkezendő változására a’ Dunának? Fel kell tennem, hogy igen, különben új következetlenséget követett volna el. Ám de ezen tekintet, a’csatornának 10 lábbal való alább ásását, ’s a’ költség’ 4 millióval szaporítását vonja szükségkép maga után, mert a’ földtömeg közel 2 millióval növekednék. A’ Duna ’s Tisza köztti csatornának építését, az említett nehézségeken kívül, még a’ töménytelen homokbuczkák is nehezítik; tartani lehet tudnillik attól, hogy a’ csatornát szélveszes időben a’ sivány homok be fogja temetni. E’ baj’ elhárítását fa ültetéssel szándékozik eszközölni, mi által csakugyan, ha bár hosszabb idő kivántatnék is foganatosítására, a’ czél végre kétségkívül el fog éretni. E’ módot, mint egyetlent, már Bálla is ajánlá. B. úr az értekezés’ folytában többször nyilatkozik, milly erősen meg- legyen győződve a’ terv’ kivihetőségéröl. De ez nem elég. A’ közönség vakon nem hihet; igyekezni kellett volna, a’ tárgyat úgy adni elő, hogy az olvasó is meggyőződhessék felőle. Ha köz ítélet alá bocsátja tervét, lássa el azt annyi adattal, a’ mennyi megítélésére kívántatik. Elég hosszú értekezésében, mellyböl sok, a’ dologhoz nem tartozó, általános, ’s mindenki előtt ismeretes tanok kimaradhattak volna, egyetlenegy adat találtatik, a’ tárgyhoz lényegesen tartozó, tudnillik, hogy a’ Tisza’ vízszine 11 öl ’s 4 lábbal alább fekszik, mint a’ Dunáé közép vízállással. Még csak azt sem vehetém ki bizonyossággal az értekezésből, vájjon a’ Duna ’s Tisza köztti földház azon helyen, melyiken a’ csatorna átvonúlna, mennyivel magasabb , mint a’ Duna’ vagy Tisza’ vízszine. ’S így, ha fennebbi számításaim a’ valóságtól távolabb találnának esni, az értekező’hibája, ki, adatok helyett figét mutat az olvasónak. Jól tudom én, hogy kiki tulajdonával kényelme szerint rendelkezhetik, de ezt csak azért említem, hogy, ha a’ köszönet az ajándékhoz lesz mérve, háladatlansággal az olvasót ne vádolja. Általtérek a’ tiszántúli vízi út’ vizsgálatához , ’s megvallom, nem jobb kedvvel, mint valamelly éretlen gyümölcs’ szakasztásához. Először is szemembe tűnik az Öcsödtől vagy Kán Sz. Mártontól Czibakig a’ Tiszába menő körösi csatorna. Tál a’ tiszai hajós folyó-ágzat kezdődik, u. mond B. úr, Czibaknál, hol a’ Körös folyók ezután a’ Tiszával e * L. Tud. Gy. XV. és XXI. folyamok’lsó köteteit.