Gazdasági Figyelő, 1957. július-december (1. évfolyam, 12-23. szám)
1957-09-05 / 16. szám
Néhány nappal . Azelőtt véget ért az első háború utáni nemzetközi vásár Belgrádban. A vásár egész területe 300 000 négyzetméter, ebből kiállítási terület 84 000 négyzetméter. A 44 000 négyzetméter fedett területből kb. 10 000 négyzetméter a csarnok. A vásár monumentális kiállító csarnokai, amelyek építését ebben az évben fejezték be, méltó környezetül szolgáltak a bemutatott gépeknek, műszereknek és egyéb műszaki berendezéseknek. Az 1500 kiállító közül 650 volt jugoszláv, 850 pedig 28 külföldi országot képvisel. Ott voltak a magyar ipar néhány főbb ágának képviselői is, a vásár profiljának megfelelő külkereskedelmi vállalataink és gyáraink kiállítói, többek közt az ELEKTROIMPEX, a METRIMPEX, a FERRUMON, a MOGÜRT, a Csepel Autógyár stb. 36 iparág gyártmányait mutatták be a vásáron. A nehézipar jóformán minden területe képviselve volt. Azon a szeptember elejei délutánon, amikor a vásárt meglátogattuk, — bár a vásár utolsó napjait élte —, hatalmas tömeg özönlött a Száva partján elhelyezett kiállítócsarnokok felé. A város minden részéből külön autóbuszjáratok szállították a látogatókat és bizony sok dolguk volt a közlekedési rendőröknek. Fezes öregek Boszniából, festői népviseletbe öltözött macedónok, bámészkodó cigányok és vidám belgrádiak tarka össze-visszasága csak fokozta a vásár színességét. Itt-ott magyar szó is hallatszott. Nagyon sok magyar jött a vajdaságból, Szabadkáról és Újvidékről a vásár megtekintésére. Igen sok volt a külföldi. Az arab országokból érkezett látogatók, üzletemberek, vagy érdeklődök alaposan szemügyre vettek mindent, a színes kirakatokat, a gépeket. A bejáratnál elhelyezett jugoszláv népművészeti vállalat a vásárra külön kendőket, törülközőket, nyakkendőket és kalapokat készített. Igen sokan vásároltak belőle. Balra — hatalmas exkavátorok, vontatók, dieselmozdonyok — a jugoszláv ipar termékei. Mellettük rengeteg autó, Ford gyártmányúak. Kissé arrébb, a teherautók között, örömmel pillantottuk meg a magyar dumpert és az igen szép kivitelű Csepel teherautót. Egy fiatal jugoszláv mérnök szakértően magyarázott mellette barátainak. Mikor megtudja, hogy magyarok vagyunk, gratulált a Csepel teherautónkhoz. Először kézzel-lábbal, majd mikor kiderült, hogy tudunk oroszul, orosz nyelven elmagyarázta, hogy Svetozorevóban, ahol dolgozik, van néhány Csepel teherautójuk és nagyon meg vannak velük elégedve. Sajnos, a Csepel Autógyár részéről éppen nem tartózkodott a közelben senki. A jugoszláv megbízott elmondotta, hogy éppen a városban vannak „szétnézni egy kicsit". Ezzel szemben Fordék és a General Motors emberei nagyobb propagandát fejtettek ki. A legnagyobb kiállítási csarnok I. emeletén rendezték be az „üzletemberek klubjá"-t, mely igen ügyes kísérlet a kiállítás rendezői részéről. Elsődleges célja az, hogy az üzletemberek részére megfelelő adatokat szolgáltasson, a kiállításon részvevő jugoszláv ter- mékekről, hogy összehozza a ve- vőket és az eladókat. A klub ke- retében postaszolgálatot és gép- íróirodát is szerveztek, hogy a részvevő cégek lebonyolíthassák a szükséges üzleti levelezésüket. A kb. 30 milliárd dinár üzletkötésből mintegy 10 milliárdot „az üzletemberek klubja” közvetített. A magyar ipar képviselőivel a III. csarnokban találkoztunk. A METRIMPEX-ek a legvidámabbak. „Mindent eladtunk“ — mondja a vállalat egyik munkatársa. „Több jugoszláv cég neheztel is ezért, mert nekik már nem tudunk adni műszereiket". A FERRUMON-nál és a MOGÜRT. nél is sok volt az érdeklődő. Megállapítható már így, e felületes érdeklődés alapján is, hogy a magyar ipar nem szerepelt roszszul a vásáron, bár sokkal többet tudott volna kiállítani, ha több idő áll rendelkezésre a felkészülésre. A vásár legnépszerűbb árucikke a vízibusz volt, amelyet Jugoszlávia meg is vásárolt és továbbiakat is rendelt belőle. Látogatásunk végeztével felkerestük Jovan Mesarovic elvtársat, a vásár propaganda igazgatóját, aki a Gazdasági Figyelő számára többek között a következőket mondotta: Nagy örömömre szolgál, hogy Magyarország is részt vesz a belgrádi vásáron. Remélem, hogy a jövőben Magyarországot ismét üdvözölhetjük a belgrádi Nemzetközi Vásáron, s részvételük az ideinél is nagyobb lesz. Országaink között külkereskedelmi forralom elnébként is szépen félidőik, és biztos, hogy ez a vásár elősegíti a gazdasági kapcsolataik további fejlődését. S. M. $S2. : OU fairrel ol A háború utáni első belgrádi nemzetközi vásár A román népgazdaság egyik virágzó ága: a vegyipar A népi hatalom éveiben Románia tök miképpen szabotálták a rászerzése a nyugati piacon nehéz, nehézipart létesített. Ennek során más nemzetgazdaság érdekeit, mint pl. a fenol, toluen, antioxiigen nagymértékben fejlődött . Az idegen tőke érdekeinek aládánsok stb. vegyipar is, melynek termelése v®tett román vegyipar nem tudott , az első ötéves terv végére nyolc kifejlődni A múlt év végén Moszkvában szárta nagyobb volt, mint 1938- lezajlott szovjet—román gazdasában. A legfontosabb üzemek államogi tárgyalások eredményeként a Az 1951-1955 közötti időszak-sítása után nagy változások ment két ország közötti kapcsolatokban korszerű nagy ferromangántek végbe a vegyiparban is. 1955- még szorosabbá váltak. Már meg szóda, műtrágya üzemek, festékben már 3-4-szer több Witet von is kezdték ebben az évben egy és gyógyszergyárak kezdték el tak ki’ 2,2-szer több jót dolgoztak nagy műtrágyagyár építését. Betermelésüket. Amellett hogy az a vegyiparban, 2-szer több rendezéseit a Szovjetunió szálromén vegyipar termelése kielé- földgázt használtak fel vegyi fellítra. A gyár a második ötéves üíti a hazai szükségleteket, jelen dolgozásra, mint 1950-ben. A terv végére készül el. Az első tertős árumennyiséget szállít külmúltban elért legnagyobb termemelési szakaszban a gyár évente földre. 1956-ban a második ötéves szinthez viszonyítva az öt- 100 000 tonna ammóniákat fog tenn első évében a vegyipar tézéves terv végén négyszer több előállítani, később pedig a kapamelése kb 14%-kal meghaladta ammóniákat, 2,5-szer több kéncitást évi 120—130 000 tonnára az 1955. évi termelési szintet, savat és 2-szer több szódát ter emelik, meltek. A műtrágyagyártás nyolc. Egészen a második világháború szorosára emelkedett, a festék Ugyancsak a szovjet—román végéig az olyan külföldi trösztök, anyaggyártás pedig különféle ter- együttműködés keretében Moldmint amilyen a német I. G. Far- elékeivel kielégíti a hazai szokvában megkezdődött egy nagy bemndustrie, a belga Solvay, az ségletnek több mint háromnegyedeS szoda^°-ír építése évi angol Imperial Chemical Indust- részét, azonkívül exportra is ter- 30.000 tr?nna kapacitással Ugyanines, a svéd Nobel stb. birtokolmel. A gyógyszeripar több mint ekkor üzemeket építenek rovattak a „román” vegyipari vállalat 600 féle gyógyszert termel, s ez- atoszerek előállítására, ami igen toknak majdnem 3/4-et. A külföldi tej nemcsak a belső szükséglete- jelentiv, a mezőgazdaság szemtőkések célja az volt, hogy a roket fedezi, hanem jelentős menüpontja dormán nép erejének kiszipolyozá-nyiséget szállít külföldre is. A Az említett vegyipari üzemek jóval minél kisebb befektetések földgáztermelés 1955-ben az létrehozása összhangban áll a pontján minél nagyobb haszonra te- 1938-as termelési színvonalnál ma a Munkáspárt Központi Vezegyenek szert. 13-szorta volt magasabb, s egy tőségének legutóbbi határozatával. Románia olyan természeti km- ben megkezdődött a földgáz amely nagy figyelmet fordít a mécsekkel rendelkezik, amelyek vegyipari feldolgozása. A földgáz-zogazdasag gepesitésere es vegyimár 50 évvel ezelőtt lehetővé tét- feldolgozó iparnak rendkívül anyagokkal való ellátására, valaték volna jelentős vegyipar létre- nagy jelentősége van. Amellett, mint a tömegfogyasztási cikkek hozását. A vegyipar legfontosabb hogy megkezdődött a különféle termelésének kiszélesítésére. nyersanyagai: kőolaj, földgáz, só plasztikanyagok gyártása, utóbbi A nemzetgazdaság fejlődését valamennyi nagy mennyiség időben Romániában megkezdték nők szempontjából ugyancsak ben található az országban. A ha-f nylon típusú szálak előállítását nagy jelentősége van annak a talmas nyersanyagforrások erre is- A gáz vegyipari feldolgozása- szintetikus kaucsukgyárnak, amely néve a régi Románia vegyiparival egyidejűleg kibővítették az Bukarest közelében épül és amely termelése igen alacsony volt. Az ammóniákgyártást, a füstkorom a kőolajgázt fogja nyersanyagakkori kormányzatok inkább fagyártást és különféle savak előként felhasználni. Évi kapacitásai adták el a külföldi trösztök át állítását kezdték meg. 50 000 tonna lesz, az első szakasztól fizetett jutalékokat, semhogy a Szovjetunióval való gazdában 25 000 tonna. Ez a gyár felösztönözzék egy hazai iparfejsági együttműködés keretében és fesen ellátja majd a belső szük, , a Szovjetunió műszaki segítségéhez,enkívül exportra ,is 1933-ban Copsa Misa-nál, az or- ,,„1 . • ... .... termel. Az első üzemegység marszág egyik leggazdagabb földgáz- ° U° vegyipari üzem épül, ebben az évben megkezdi műkövidékén kigyúrt egy földgázkút. Ugyanekkor a Szovjetunió a fedését. A tűz 10 évig tartott anélkül, más vegyipar legnagyobb szállt. Tehát a második ötéves tervhogy megfékezték volna, s ezzel tója s egyben vevője is. A Szovbeni továbbá az elkövetkező öttöbb milliárd köbméter földgáz jerunióból Románia elsőrendű éves tervek idején további nagy ment veszendőbe anélkül, hogy fontosságú nyersanyagokat is- fejlődési lehetőségek nyílnak meg a tulajdonosok törődtek volna az- portál műtrágyagyártáshoz és a vegyipar előtt, amely oly nagy zaj, milyen hatalmas kár éri a rovarirtószerek készítéséhez, a szerepet játszik Románia gazdanemzetgazdaságot. Számtalan pél- gyógyszeripar részére, továbbá jági életében, ha mutatja, hogy a külföldi trösz- olyan anyagokat, melyeknek meg- A. M. Mir) . az ésigérieti háború gazdasági következményeinek tüneti kezelése A francia kormány olyan idő- kötségvetés fedezi. 160 milliárd pontot választott ki a francia frankkal növelve az állam terfrank leértékelésére, amikor a holt nyári szabadságolás miatt a vá- S a francia dolgozóknak százak állnak, s nem kellett tart„..iamolniuk kell azzal, hogy ezeken a a munkások tömegdemonstrá ció- terheken felül újabbakat is kell játni. Szemérmesen „a külkeres- vállalaiuk, ha a kormány továbbvedelmi rendszer módosítása rssze folytatja eddigi háborús politikarény címet adták intézkedésük A leértékelés usvaiis csak nek és kínosan kerülték a „leérté- tüneti kezelés és nem szüntette kelés" kifejezését, annak „káros bajok alapvető okait. Ezért SSSSSSItSSSS «mlí «. h°ÍV ZOrlekte» «Idául a dobolásorban áldozatokat emle hatérida deví,ianiacon a francia getnek, „amelyeket mindenkinek frankot 10 százalékkal új paritása vállalnia kell , alatt jegyzik. Belföldön pedig a A gondos álcázás hiábavalónak kormány már hírül adta, hogy bizonyult. A külföldi pénzpiacon felemelik a közlekedési díjszabást az árfolyamjegyzés érzékeny hő- , az építőanyagok árát, s azt, mérője a frankárfolyam csökké- , valószínűleg heti 2 marhanésével reagált. A francia dolga- borjúhústalan napot vezetnek zók sem olyan naivak, amilyenekbe A lakosság vásárlóerejének és nek őket a kormány elképzeli, fogyasztásának csökkenése van-Felismerték, hogy újabb tárnaban — azon túl, hogy súlyosan húsról van szó életszínvonaluk el- érinti a dolgozókat — nem oldja lel. Ez annál is könnyebb volt, meg a gazdasági problémákat, mert a leértékelést jelentős fogyasztás-korlátozási intézkedő- . , , .. , sok (áremelkedés, hitelmegszorí- A Valóul OK: 87 OulstrinSDOIUtások) előzték meg s bevezetése- . , ... . kor újabb áremelkedéseket ha- A francia frank belföldi és kurangozott be a kormány. A hiva földi elértéktelenedésének két oktatos és félhivatalos magyarázatuk van: az évről évre gyors ütemben pedig, például Paul Reynaud ck- növekedő költségvetési ..iany et ke a Figaróban, a gazdaságiba- a nemzetközi fizetési mérleg fele sek okát azzal magyarázta, hogy egyensúlyozatlansága. A költség- , a francia dolgozóik túl sokat fivetési hiány 1956-ban 660 mil rávasztanak frankra emelkedett, tehát egy év I . . . alatt 30 százalékkal nőtt. A hiány ! A legnagyobb francia szakszer- (. ütemű növekedését az okoz! vezeti szövetség, a CGT mar be ^ h a bevételek nem tudnak |is jelentette, hogy a munkásosz- ,^t tartani a hadikiadásokkal, I tály nem fogja ölhetett kézzel k[Honoson pedig az algíri hadmű! tűrni a vásárlóerő-csökkentést. veletek költségeinek emelkedésével. Az összes hadikiadások az I h leértékelés elkerülhetetlenül ^55, éV,' *°a6 mi,zilárd -I , I, 1290 milliárdra (31 százalékkal), azemmedesekhez vezet az algíri háború költségei pedig 48 milliárdról 315 milliárdra . A nyers- és üzemanyagok kivé emelkedtek, s most már napi egyfélévet, minden importcikkre 20 milliárd frankot emésztenek fel 1 százalékos illetéket vetnek ki. Ez A finanszírozás fő forrása a bank az import készáruk 40 százaléka képzés: a pénzmennyiség egynak 20 százalékos áremelkedését év alatt közel 10 százalékkal nőtt, jelenti. Az import készárui 60 Ugyanakkor 401 milliárd frank1 százalékánál pedig 5 százalékos kár (12 százalékkal) nőtt a beláremelkedést okoz. De nemcsak földi államadósság. Az összes ár- t ennyiben érinti a leértékelés államadósságnak 36,5 százaléka rö- 1 életszínvonalat. A leértékelés kivid lejáratú, tehát bármikor kész- s egészítő intézkedéseként — négy pénzzé tehető, la-m anvo inflációs hónapon belül immár másodíz- veszélyt jelentő kötvény. A beliben — felemelték a kamatlábat, földi pénzügy zavar tehát az immA leszámítolási kamatlábat a szuperialista politika csődjének hiázalékra, a bankkölcsönök kamatfelezése, s csak ennek a politikai lábát pedig 7 százalékra. Ezzel nak a megszüntetésével számol növekednek az ipari és kereske- ható fel. Az aleírt háború gazdasdelmi tőkések költségei, s ezt az következményei csak az alpárak emelésével igyekezni fog- Rifl háborúval együtt szüntethe■ nak a fogyasztókra áthárítani, tlik meg. Augusztus havában 38 iparcikk A nemzetközi fizetési mérleg 1 ára emelkedett az áruházakban, nagy hiánya, az arany- és valutas Egyidejűleg megnehezítették a készletek csökkenése és a külföld tartós fogyasztási cikkek beszerűi adósság emelkedése azzal kap- s rését is. A részletvásárlásoknál az csoatos, k°Sv 1956-ban a francia s azonnal kifizetendő készpénzösz- sport csak az import 84 százaléki szeget 30 százalékról 40-50 tzázakat edftek ,4“ 1?1111“3 fiákra emelték, a törlesztési határbanknak megfelelő külföldi de’ s időt pedig 18 hónapról egy évre Tahany lepett fel. Ezt fokozta cíiula+ui c . , , niee a tokevandorlas Svajcba és is szállították le. S mindez azok a európai országokba A nasza után történt, hogy a marhahús * - . . . , - ... . , ,1 ! ,, . .. szív fizetési mérleg nyomán fellér. , ,!!nir^Isteni kilogrammon- pe^ árfolyamesés visszahatott a I kent 100 frankkal, a tej árat 10 belföld, elértéktelenedésre. Az ■ 1 százalékkal, a gázzobáltatási di- utóbbi viszont nagy szerzést jat• I ,az szszal ekkal, a bor árát 10 szott az export megnehezítésében, j szándékkal, a zöldség, a gyo- mert óriási eltérés volt a belső . |m°Ics, a benzin, a szén, a ciga-et- árszint és a többi kapital sta pr. | a arát, a lakbért, a nostai díj- szág árszintje között, s így az áraszabást pedig jelentős mrértékben sam még az elért alacsony export, felemelték. Ha egy család július színvonalat is csak az export év havi létfenntartási költségeit vesztékének 12,5 százalékát kitevőszük alapul, akkor csupán az költségvetési támogatással tudta , augusztusban bekövetkezett ár- elérni. Ezen a helyzeten átmenetiváltozások 25 százalékos költség-leg kétségtelenül se°ít a leértéke,többletet jelentenek. lés. Végleges megoldást azonban , s nem jelent a modernebb és tőke-s Zürichben már tí1 százalékkal erősebb nyugatnémet partner ver, = 1 ■■ • fisenyevel szemben, arreiy nem| alacsonyabba!* jegyzik a frankot csak alacsonyabb árakbal, hanem | komoly hitelnyújtási lehetősé• | Ugyanakkor a leértékelés a gekkel is fokozni tudja verseny-II francia tőkének kettős protekció- képességét. Itt a kivezető utat a cinizmust jelent: növeli versenyké- szocialista táborral való kereske■épességét általában a külföldi piadelem kiszélesítése jelentheti. A főokon, különösen pedig Nyugat- uszdasári helyzet tehát újat Németországban és Olaszország- P0-10*53 után kiált. •|ban, és kedvező helyzetet teremt Dr. Flosz Miklós ' | a belföldi piacon a behozatal _______________________________ || megnehezítésével. Ugyanakkor a ' | tőkések által felhasznált nyers- és gr m ne ^ ^ | üzemanyagok árát nem drágítja | | | meg, mert ezek 20 százalékos felgra S a | I ? árát a devizaalap, gyakorlatilag a