Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-11-19 / 47. szám
’•fílffjeiognnnnnn Nemzetközi kapcsolatok Angliában, az NSZK-ban, Hollandiában és Olaszországban jártak üzleti körúton a Chemokomplex, a PETROLBER és a nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár szakemberei. — Csehszlovák szakemberek tanulmányozták a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hatalmas gyárrészlegét. — Kocsis János, a Diósgyőri Gépgyár kereskedelmi igazgatója és Hargittai László, a fővállalkozói főosztály vezetője, a szlovákiai Prievicában járt, egy, a vállalat által gyártott százvagonos hűtőház átadása alkalmából. — Ake Jönsson, a svéd NORISA cég képviselője a Pécsi Kesztyűs Ktsz-ben folytatott üzleti tárgyalásokat. — Sütő János, a Kőbányai Textilművek igazgatója Spanyolországban piac-, kutató körúton vett részt. — A müncheni A. Pförtner cég tulajdonosa a Tolna- Baranya megyei Halgazdaságban tárgyalt. — Az NDK-beli magdeburgi Ernst Thälmann Művek delegációja a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben járt. — Zentai László, az Öntödei Vállalat KOVAC gyárának igazgatója Bulgáriában a Sztara- Zagora-i DSO Hran Textilmas-nál folytatott tárgyalásokat. Évek óta végez kutatásokat a Veszprémi Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Intézet olajtechnológiai osztálya olajmelléktermék gazdaságos felhasználására. Olyan termékek előállításáról van szó, amelyekre csak kisebb mennyiségben van szükség, de eddig külföldi piacokról kellett beszerezni. Ezeket a kísérleteket a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat realizálja, s már az első eredmény sikerre vezetett. Új technológiával tökéletesítették a hazai vazelingyártást, s ezzel hozzájárultak a magyar kozmetikai és gyógyszeralapanyag-gyártás finomításához. Ezután kezdődött a paraffin-variánsok előállítása az élelmiszeripar számára. Előállításukkal Magyarországon eddig nem foglalkoztak, a hazai szükségletet teljes egészében importból fedezték. A veszprémi kutatók különböző kristályszerkezeti anyagok keverésével és vegyi anyagok hozzáadásával 14 variánst állítottak elő. A nyírbogdányiak 9 variáns előállítására már berendezkedtek, s ebben a hónapban szándékozzák bemutatni új terméküket a prágai magyar műszaki napokon. Egyidejűleg folynak az előkészületek és a piackutatások a hazai kábelmassza előállítására. Évente ugyanis mintegy hárommillió dollárt fizetünk ki olyan kábelmasszára, amely jól szigeteli az elektromos vezetékeket és megakadályozza az energiaveszteséget. A veszprémi kutatók egyedülálló technológiával, hazai alapanyagok felhasználásával olyan kábelmasszát állítottak elő, amely teljes egészében megfelel a világpiaci követelményeknek. Az alapanyagot a Dunai Kőolajipari Vállalatnál állították elő és Nyírbogdányban hozták létre a kísérleti készterméket. A Magyar Kábelműveknél is befejeződtek a nagyüzemi próbák, amelyek egyöntetűen az új kábelmassza sikerét bizonyították. A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat most berendezkedett az előállításra és a piackutatások kedvező eredménye után, hamarosan megkezdi a gyártását, kapcsolatokat létesítenek a helyi iparral, a kisipari szövetkezetekkel és a gyártó vállalatokkal. Korróziónak ellenálló acélfajta kísérleti gyártását kezdték meg az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az újfajta hengerelt termékből magasfeszültségű villamoshálózathoz szükséges tartóoszlopokat állítanak majd elő. A termék felszínén olyan réteg keletkezik, amely megakadályozza a korrodálást, s így fölöslegessé válik a tartóoszlopok időszakos festése. Bővült a szolgáltatások köre az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetnél. Az intézet díjazás ellenében jogosult csomagolóanyagokkal, eszközökkel, technológiákkal, szállítótartályokkal, valamint azok alkalmazásával, mozgatásával és szállításával összefüggő technológiák, berendezések kialakítására. Foglalkozhat teljes elosztási rendszerekkel, valamint üzemen és raktáron belüli anyagmozgatási rendszerekkel kapcsolatos gazdasági, műszaki tanácsadás, műszaki tervezés, laboratóriumi vizsgálatok, új eszközök és eljárások alkalmazásának megszervezésével, csomagolási és szállítási kooperációs lehetőségek felkutatásával, a felek közötti kapcsolat megszervezésével, s elláthatja a kooperációban részt vevők képviseletét. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között az intézet saját és megbízói érdekeinek megfelelően megszervezheti a korszerű csomagolási, anyagmozgatási technológiák, rendszerek elterjesztését. Az intézet ezentúl kapacitása erejéig, díjazás ellenében, közvetlen vállalati célokat szolgáló feladatokat is megoldhat, például komplett anyagmozgatási rendszereket tervezhet, kivitelezhet. Híradástechnikai és műszeripari gazdasági konferenciát rendez 1970. május 4—9 között Budapesten a Technika Házában a Híradástechnikai, valamint a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. A hatnapos tanácskozás célja az elért eredmények megvitatása, és az új fejlődési irányok kitűzése. A konferencián négy szekcióban az alábbi témákat vitatják meg: 1. Vezetés, döntés, vállalati gazdasági politika. 2. Marketing. 3. Nyereség és eszköz orientált gazdálkodás — az új gazdasági mechanizmus lényege. 4. Az üzem-, munka- és folyamatszervezés híradástechnikai és műszeripari gyakorlata. Beszerzési megállapodást kötött a falusi lakosság jobb áruellátásának biztosítására, a választék bővítésére Baranya megye 21 fogyasztási és értékesítési szövetkezete. Ezek eddig áruikat csaknem kizárólagosan a nagykereskedelmi vállalatoktól szerezték be. Most a vas és műszaki, illetve a ruházati cikkek beszerzésére társulást, hoztak létre, s az előbbivel a Sásd és Vidéke Fmsz-t, az utóbbival pedig a Pécs és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét bízták meg, amelyek közvetlen ám- 2 Együttműködési szerződést írt alá a TIT Nógrád megyei szervezetének elnöke és titkára Besztercebányán, a Szlovák Szocialista Akadémia vezetőivel. A két testvérszervezet közvetlen kapcsolata régi keletű, most azonban e kapcsolatok kibővítéséről döntöttek. Az együttműködés programjába előadócseréket, rendszeres tapasztalatcseréket iktattak. Megállapodtak abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást az előadó-továbbképzés problémáiról, módszereiről. KÖZGAZDASÁGI ELŐADÁSOK A MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG PROGRAMJÁBÓL November 21. „Ipari Vállalatok magatartásának vizsgálata”. Előadó: Román Zoltán — 14.30-kor, Kossuth Klub, Bp. VIII. Múzeum u. 7. Debrecen: „Az élelmiszergazdaság vertikális integrációja”. Előadó: dr. Sághy Vilmos. November 24. „Számviteli rendszer a költségvetési szerveknél”. Előadó: Pánczél János — 15 órakor — Kossuth Klub, Bp. VIII. Múzeum u. 7. November 28.* „A vállalatok belső mechanizmusa”. Előadó: dr. Molnár László — 15 órakor — Bp. VIII. Múzeum u. 7. Könyvvita. Benedeczkyné: A nemzeti jövedelem és tényezője. 1/2 3-kor. — Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. Bp. IX. Dimitrov tér 8. Debrecen: „A fogyasztói árak képzése és az árpolitika”. Előadó: dr. Hoch Róbert. November 20. „Korszerű módszerek a vállalatvezetésben”. Előadó: Kapitány Valentin — 15 órakor — MÁV Utasellátó kultúrterme. Bp. V. Münnich (Nádor) u. 19. November 26. „Ipari gyártmányok vevőszolgálata”. Előadó: Körmendy Ágoston — 15 órakor — MÁV Utasellátó kultúrterme. Bp. V. Münnich (Nádor) u. 19. November 27. „Gyártmányrangsorok vizsgálata a nyereségtömeg szempontjából”. Előadó: Held Frigyes — 15 órakor — MÁV Utasellátó kultúrterme, Bp. V. Münnich (Nádor) u. 19. MTESZ-RENDEZVÉNYEK A HARMADIK ÉVTIZED KÜSZÖBÉN (Folytatás az 1. oldalról) képes. Éppen ezért alakult ki szoros együttműködés a magyar Nehézipari Minisztérium és a Szovjetunió Vegyipari Minisztériuma között. Műszaki-tudományos együttműködésünk eredményességét reprezentálja az, hogy csupán az elmúlt 10 évben a magyar szakemberek komplett szovjet dokumentációk átvétele és szovjet szakértők közreműködése révén hazánkban 20 üzemet állítottak be a termelésbe. Ez a 20 üzem kulcsfontosságú szerepet tölt be a magyar vegyiparban, a kőolajfeldolgozó és alumíniumiparban. A vegyipari műszaki-tudományos együttműködés eredményei közé sorolható még az is, hogy az elmúlt években 25 szovjet, illetve magyar vegyipari tudományoskutatóintézet vett részt konkrét munkaterv alapján igen fontos témák közös megoldásában, így többek között közösen végezték a kingiszeppé foszforit dúsítással összefüggő kísérleteket. Hasonlóan eredményes az együttműködés a különféle növényvédőszerek eljárásának kidolgozásában. Eredményes és széles körű a műszakitudományos együttműködés a gyógyszeriparban, a vaskohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és sok más területen is. A Dunai Vasmű nagy teljesítményű és korszerű hengerművei jelentős szovjet segítséggel épültek. Ugyanez mondható a legnagyobb magyar vegyipari üzemekre is. Számottevő műszaki-tudományos együttműködés ölt testet a Szovjetunióból vásárolt korszerű házgyárak létrehozásánál és üzembeállításainál is. csörtessék, nemcsak saját népgazdaságukban, hanem a partner országban is. Az a felismerés, hogy a gazdasági szervezeteket anyagilag is érdekeltté kell tenni a műszaki és tudományos eredmények értékesítésében, változást kellett hogy hozzon ezen a területen is. Ezt különösen szükségessé tette a magyar népgazdaságban bevezetett új gazdaságirányítási rendszer is. Mi jelenti a műszaki-tudományos együttműködés formáinak továbbfejlesztését, mely módszereket kell fokozottabban alkalmaznunk, különösen az 1970. utáni években? A Magyar-Szovjet Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság legutóbbi, VIII. ülése megvitatta a műszaki-tudományos eredmények átadásának rendjét és olyan határozatot hozott, hogy az illetékes szovjet és magyar vállalatokat a jövőben anyagilag egyre inkább érdekeltté kell tenni az együttműködés e fontos területén. Ezért a kormányszervek elfogadták a műszakitudományos eredmények és dokumentációk térítés ellenében történő átadásának alapelveit, továbbá a kutatási célokat szolgáló berendezés-, műszer- és anyagminták kölcsönös cseréjének rendjét. Ennek megfelelően — többek között — térítés ellenében adják át: — a különböző technológiai folyamatok leírását és számításait, — ipari és egyéb objektumok építésének típus és egyedi terveit, — gépek, berendezések, műszerek és azok alkatrészeinek gyártási rajzát, illetve számításait, — az új termékek és anyagok mintapéldányait, — fontosabb elméleti vagy gyakorlati jelentőségű tudományos kutatásokról szóló beszámolókat. A kormányszervek határozata lehetővé teszi, hogy az anyagi érdekeltség fokozottabb figyelembevételével a különböző kutatásokat az érdekelt intézményeknél, szerveknél, rendelés alapján is el lehessen végezni. A szabadalmi oltalom alatt álló találmányokat pedig általában a licencek eladása útján adják át. Nagyon fontos követelmény a jövőben a komplexitás. Ez azt jelenti, hogy a műszaki-tudományos eredményeket a legszorosabban össze kelll kapcsolni a gyártásban történő átadással, továbbá a gyártásszakosítás megvalósításával és végül erre épülve, a kölcsönös igények kielégítésével, azaz a külkereskedelemmel. Vagyis a műszaki-tudományos együttműködés az eddiginél sokkal szorosabban kapcsolódjon a nemzetközi munkamegosztás egyéb formáihoz, így részben lehetővé teszi a tudományos eredmények gyorsabb és következetesebb alkalmazását a népgazdaság különböző területein, az egyes termékek szakosított előállításában, és az igények kölcsönös kielégítésében. Anyagi érdekeltség Természetesen a gyorsan jelentkező szükségletek és a körülmények változása újabb és újabb feladatokat ró a műszakitudományos együttműködésre és megköveteli formáinak, módszereinek tökéletesítését. Eddig a dokumentációk kölcsönös átadása például ingyenes volt. Ez együttműködésünk első időszakában kedvező is volt, ma azonban már akadályozza a kapcsolatok bővítését. A vállalatok ugyanis érdekeltek abban, hogy minél több műszaki dokumentációt kapjanak, de érdektelenek abban, hogy jelentős szellemi értéket képviselő műszaki eredményeiket átadják a partnereiknek. Ezért mindkét országban fokozódott a törekvés, hogy az illetékes vállalatok, a különböző tudományos kutatóintézetek a tevékenységük során előállított jelentős szellemi értékeket minél hatékonyabban gyümöl A TIT PROGRAMJÁBÓL November 21. Salgótarján: „A tanácsok szerepe, és feladatai a lakosság életszínvonalának emelésében, a területi munkaerőgazdálkodásban”. Előadó: dr. Fekete György — 9 órakor. Tatabánya: „A beruházások előkészítési és megvalósítási időtartamának problémái” — 15.45-kor. Balassagyarmat: „A tanácsok szerepe s feladatai a lakosság életszínvonalának emelésében, a területi munkaerőgazdálkodásban”. Előadó: Craveró Róbert — 14 órakor. November 24. Békéscsaba: „Hitelpolitika és hitelezés”. Előadó: Pulay Miklós — 14 órakor. Kiskunhalas: „A vállalati gazdaságosság növelésének operatív módszerei”. Előadó: Kiss Zoltán — 15 órakor. Salgótarján: „A korszerű termelésirányítási módszerek és eszközök” — 13 órakor. November 25. Tatabánya: „Az árreform tapasztalatai. Az árszabályozás hatása. Az árrendszer fejlesztésének iránya” — 9.30 órakor. Koncentrált bázisok A jövőben — éppen a szocialista országok szorosabb gazdasági integrációjának megvalósítása érdekében — erőteljesebben kell törekedni az érdekelt intézeteknek, szervezeteknek és különböző minisztériumoknak, hogy a legfontosabb területeken a műszaki-tudományos együttműködés szorosabb formáit is létrehozzák. Ez vonatkozik a nagyobb számú közös kutatásokra, továbbá a közös kutató és tervező irodák, szerkesztő központok létrehozására. E szorosabb együttműködés teszi leginkább lehetővé, hogy a ma meglevő, szétforgácsolt és indokolatlanul párhuzamosan jelentkező kutató és szerkesztő bázisokat sokkal inkább koncentráljuk. Igencsak szükséges, hogy ne csak a felső szintű kutatást hangoljuk össze, hanem az ipari üzemek, tervező, kutató szervek és különböző intézmények között a jelenleginél szélesebb körben jöjjön létre közvetlenebb kontaktus. A már jelenleg is rendelkezésre álló több tucat ilyen példa tapasztalata azt bizonyítja, hogy az érdekelt szervek közvetlen együttműködése hozza létre a legtöbb eredményt és ezért ebben őket feltétlenül anyagilag is érdekeltté kell tenni. A magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztése része annak a szerteágazó folyamatnak, amely a KGST-országok közötti szorosabb integráció létrehozását célozza. Ennek megvalósításához egyre nagyobb lehetőséget nyújt a magyar népgazdaság gazdaságirányítási rendszere, amely számol a nemzetközi szocialista munkamegosztásból fakadó lehetőségek fokozottabbfelhasználásával. Ezt követeli meg a magyar népgazdaság, de a többi KGST- ország népgazdaságának érdeke is. Vékony Lajos FIGYELŐ, 1969. NOVEMBER 19.