Figyelő, 1969. július-december (13. évfolyam, 27-53. szám)
1969-12-10 / 50. szám
Egyenlősdi - béren kívül Alaptalan volt a félelem, hogy 1968-tól a vállalatok lassan, de fokozatosan csökkentik a béren kívüli juttatásokra fordított összegeket. Az aggályoskodók érveit, hogy a részesedési alap felhasználását szabályozó rendelkezések a szociális, kulturális és jóléti kiadások meghatározását egyedül a vállalatokra bízták — nem igazolták a tények. 122 vállalatnál történt KNEB-vizsgálat megállapítása szerint a részesedési alapot terhelő juttatások tavaly 9,1 százalékkal, a termelési költségként elszámolható juttatások 18,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 1967- ben. Másképp fogalmazva: a személyenkénti 1352 forintos béren kívüli juttatás — csaknem 4 százalékkal, 1406 Ft-ra emelkedett. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy semmi ok az aggodalomra. Torz képet kapunk ugyanis, ha a béren kívüli juttatásoknak csupán abszolút összegeit vizsgáljuk. A részletezés, az arányok árnyaltabb felvázolása közelebb vihet néhány ellentmondáshoz, szerkezeti torzuláshoz, fogyatékossághoz. Az üzemi étkeztetés messze az első helyen áll és a lakásépítés a sor végén kullog. Azai a skála két végpontja között van, az jól érzékelteti, hogy a közvetett juttatások elosztása ellentétben áll a differenciálás elvével. A differenciálás, nehéz ügy még a fizetéseknél is. A béren kívüli juttatásoknál pedig — jórészt gazdasági-politikai szempontból is — még nehezebb. A dolog úgy fest, hogy a borítékon kívüli juttatások tulajdonképpen olyan szerzett jogok, amelyekhez — pusztán munkaviszony létesítésével — bárki hozzájuthat. Igaz, hogy például az üzemi étkeztetés dotációjának megszüntetése, önköltségessé tétele sokaknak jelentős életszínvonal-csökkenést eredményezne. De az is igaz hogy más juttatások aránya, szerkezete, költségigénye nincs összhangban a közvéleménnyel. Reprezentatív vizsgálat bizonyítja: a megkérdezetteknek mindössze 15 százaléka tartja célszerűnek a vállalati sportkiadások növelését. Ugyanakkor a vizsgált vállalatok sportkiadásai az, idén tovább növekedtek. Az üdültetésre fordított összegek állandó emelkedését a megkérdezettek 62 százaléka indokoltnak tartja, de a vállalati kiadások ebben az évben csupán 8 százalékkal növekedtek. A lakásépítés, illetve a lakásépítési kölcsön — vezetők és beosztottak, érdekeltek és érdektelenek egyöntetű véleménye szerint — az egyik legfontosabb juttatási forma. Idén 5,5 millió forintot — a tavalyinak több mint tízszeresét — költötték lakásépítésre a vállalatok, ám ez az összeg alig háromszorosa a különböző ünnepségekre és rendezvényekre fordított kiadásoknak. Szövevényes kiadások A juttatások külön témája — enyhén szólva is áttekinthetetlen szövevénye — az úgynevezett szociális-kulturális-jóléti (Folytatás a 2. oldalon) Népgazdaság (mg. tsz Megszerezés nélkül) Megoszlás 14 % Üzemi étkezés 914 526 52,0 Gyermekintézmény 144,380 8,0 üdültetés 159 323 9,0 Egyéb szerz.kut. 318 413 19,0 Segély170 164 10,0 Tanulmány ösztöndíj 29 182 1,4 Lakásépítési hozzájárulás 5 398 0,3 Lakásépítési hitel 5 947 0,3 Összenőni 1 747 333 100,0 4|||P . 50. SZÁM Jav Jffler jgjfc 1969. M jaÁRA 2 FORINT Általános fizetéskiegészítés A juttatások ismert és bevallott célja: a fizetéskiegészítés, egyik eszköze a munkaerőszerzésnek és megtartásnak. Más kérdés, hogy mi vonzóbb egy álláskeresőnek: az „ingyen munkaruhát és rendszeres sportolási lehetőséget biztosítunk" típusú ígéretek, vagy a racionális, differenciált és összegszerűen sem megvetendő anyagi ösztönzés-juttatás. A kérdésfeltevés persze — szándékoltan — szélsőséges és a választ, a megoldást is közép úton kell keresni. A vállalatok azonban inkább maradnak a szélsőségeknél. A részesedési alap és a termelési költségek terhére nyújtott juttatások, illetve az ezekre fordított kiadások növekedési üteme jelentősen meghaladja a bérek növekedési ütemét. 1968-ban, a vizsgált vállalatoknál a bérköltség 12,7 százalékkal, a béren kívüli juttatások költségei 14,3 százalékkal emelkedtek. S jellemző, elsősorban a termelési költségként elszámolható juttatások növekedtek, hiszen ezek megtérülnek a vállalati bevételekben. 1968-ban a termelő vállalatoknál — kivéve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket — a következőképpen alakult a béren kívüli juttatások összege és szerkezete. Gyorsuló fejlődés, javuló egyensúly (3. oldal) Adatbank tervezőknek (5. oldal) Gazdasági kollokvium Triesztben (7. oldal) Árzuhanás az aranypiacon (7. oldal) A légiközlekedés lassan ébredő óriása (8. oldal) Jövedelmezőbb állattartás (14. oldal) PROGNÓZIS 1970-RE A Kohó- és Gépipari Minisztérium az idei várható eredmények,valamint az 1970-re vonatkozó vállalati tervek, információk alapján megvizsgálta, milyen fejlődési tendenciák érvényesülése várható a kohó- és gépiparban az 1968— A táblázat adataiból kitűnik, hogy a a gépipar termelésének fejlődése jelentősen felülmúlja a kohászatét. Megállapítható az is, hogy a nettó árbevétel mindkét ágazatában kisebb mértékben növekszik, mint a termelés. Ennek főbb okai is azonosak: az állami visszatérítés faj- lagos összegének csökkenése, az alvállalkozói tevékenység abszolút mértékű csökkenése, valamint a vállalati készáru készletek kisebb mértékű tervezett növekedése. Növekvő export A vállalati tervek szerint növekszik az export részesedése. Az is megállapítható, hogy a nem szocialista export mind 1969-ben, mind 1970-ben gyorsabban növekszik, mint a szocialista országokba irányuló kivitel. Ebben a tendenciában a különféle termékek konjunkturális helyzetén kívül szerepe van a tőkés ex1970-es időszakban. Bár az 1970. évi tényleges adatok minden bizonnyal eltérnek majd a vállalati becslésektől, de a fejlődés tendenciáit ez nem befolyásolja lényegesen. Termelés, értékesítés (1968 - 100) Kohászat Gépipar port fokozott ösztönzésének is. A kohászat tőkés kivitelével kapcsolatban arra is utalni kell, hogy a nagyarányú növekedés összefügg a belföldi szükségletek elsődleges kielégítésével, az export 1968. évi alacsony színvonalával. Az értékesítés szerkezetének változását a következő tények befolyásolják: A vállalati eredmény növekedése mindkét ágazatban és mind a két esztendőben — kivétel a kohászat 1969. évi várható eredménye — meghaladja mind — a készletek 1968. évi növekedése, majd fokozatos felhasználása következtében számos ipari és nagykereskedelmi vállalat csökkentette, igényeit — hasonló hatást váltott ki a vál ,lalatok saját eszközökből való beruházási lehetősége — az árbevétel szempontjából — a belföldi vevők rendszeres fizetési késedelme miatt — a külföldi piac nagyobb biztonságot nyújtott. A vállalati eredmény összetevői Ha az 1968—1970-es időszak fejlődési ütemét, tendenciáit a megelőző három esztendő — 1965—1967 —, adataival hasonlítjuk össze, kitűnik, hogy a termelésnövekedés körülbelül azonos mértékű, míg az értékesítés fejlődési üteme gyorsabb. Különösképpen szembetűnő ez a közlekedési eszközöket gyártó iparban, valamint a műszeriparban, a termelés, mind az értékesítés fejlődésének mértékét. Ez arra utal, hogy az eredmény növelésében a termelési volupien(Folyatás a 4. oldalon) Vállalati eredmény, érdekeltségi alapok (1968 - 10.) Kohászat Gépipar 1969 1970 1969 1970 Teljes termelési érték 105.9 112.7 108.6 121.8 Nettó árbevétel 104.2 110.3 106.9 118.3 Rbl export árbevétel 110.3 118.5 116.2 133.6 Dollár export árbevétel 161.8 164.9 125.9 143.1 1969 1970 1969 1970 Vállalati eredmény 99.7 117.2 113.3 132.3 Költségvetési juttatás 94.1 85.7 97.7 81.8 Nyereségből képzett BA 115.2 140.2 126.7 149.4 Nyereségből képzett FA 103.1 121.7 19 .4 136.0 Nyereségből képzett TA 104.6 122.6 118.4 139.9