Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
A csehszlovák költségvetés és a pénzügyi politika 1970-ben A csehszlovák pénzügyi politika 1970- ben a népgazdasági tervben előirányzott feladatok biztosítását és alátámasztását tűzi ki célul. Alapjai a szövetségi és a nemzeti költségvetések, valamint a csehszlovák állami bank ezekkel összehangolt hitel- és pénzforgalmi terve. Az 1970. évi állami költségvetés inflációellenes jellegű és összpontosulnak benne az elért életszínvonal biztosításához, valamint további fejlesztéséhez szükséges források. Az életszínvonal biztosítására és további emelésére irányuló törekvés az állami költségvetés egészét áthatja. A kiadások 1970-ben összesen 8,7 százalékkal haladják meg — összehasonlítható árakon — az 1969. évi szintet. Ez ugyan sokkal lassabb ütem az előző évinél (1969- ben a kiadások 19,4 százalékkal emelkedtek), de mégsem kielégítő, és szükség van további megtakarítási lehetőségek feltárására. Ebben az értelemben hozott határozatot a szövetségi kormány, amelyben valamennyi tagjának és a központi szövetségi szervek vezetőinek előírja, hogy 1970 folyamán 2,3 százalékkal csökkentsék a beruházási kiadásokat és az egyéb kiadásokat a költségvetési szerveknél éppúgy, mint a központi költségvetésből finanszírozott gazdasági szervezeteknél. Pozitívan értékelhető tény, hogy az államháztartás bevételei gyorsabban nőnek, mint a kiadásai, s így az állami bank a bevételi többletből növelheti a hitelterv végrehajtására szolgáló forrásokat. Az 1969. évihez hasonlóan, a kiadások gyors növekedését a vállalatok fokozott megadóztatása fedezi. Az államháztartás bevételi politikájában az a fő feladat, hogy az iparra, az építőiparra és a külkereskedelemre kivetett adókat a gyakorlatban is behajtsák. A törvény által megengedett kivételek és könnyítések engedélyezésére csak rendkívül megfontoltan kerülhet sor. Nagyobb súlyt helyeznek az állam aktív pénzügyi részesedésére az egyes feladatokban. Adó és ellenőrzés A minisztérium olyan előterjesztés kidolgozására készül, amelynek alapján 1971. január 1-től további ágazatokat vonnak majd be az új adórendszerbe. Legalább félévi tapasztalatok alapján ajánlásokat dolgoznak majd ki az új adónemek részletes szabályairól (amenynyiben ezekre okvetlenül szükség lesz), azzal a feltételezéssel, hogy ezek a szabályok azután legalább a következő 5 éves időszakban hatályban maradnak. A kiadási politikán belül különös figyelmet fordítanak a vállalati támogatásokra. Nem lesz többé lehetséges a támogatások mechanikus átutalására más pénzügyi tételek javára. Ugyanakkor a támogatások felülvizsgálata és csökkentése útján nyomást kell gyakorolni a gazdaságosságra és a munkatermelékenység fokozására, ami nemcsak lehetséges az árak emelése nélkül, hanem elkerülhetetlen is. Az állami terv beruházási része, éppúgy, mint a műszaki fejlesztési feladatok, pénzügyileg teljesen biztosított. Az államháztartás kiadásai között nagy összeget tesznek ki a költségvetési szervezetek kiadásai. Míg minden más államban e vonatkozásban pontos kiadási normákkal dolgoznak, addig Csehszlovákiában e tekintetben a helyzet áttekinthetetlen. A kiadási normák, különösen az elmúlt két-három évben végbement kaotikus áremelkedések folytán, irreálissá váltak és nem lehet megfelelően támaszkodni rájuk. Ezért 1970-ben sor kerül a kiadási normák következetes felülvizsgálatára, és fokozatosan felszámolják az e területen mutatkozó fogyatékosságokat. Az egész csehszlovák népgazdaságban okvetlenül javítani és szilárdítani kell az ellenőrzést, különösen az árak és a bérek tekintetében. Senki sem gondol azonban arra, hogy a központ gazdasági hatását bürokratikus eszközökkel pótolja. A konkrét helyzetben a megoldás lényegét és kiindulópontját az állam és különösen az állami terv szerepének helyreállításában látjuk a népgazdaság irányításában. A terv és az állam eme erősítése nem mond ellent a vállalatok jogállásának és megnövekedett feladatainak. Ezekre továbbra is támaszkodni kívánunk, összefügg ezzel az állami pénzügyek megszilárdításának feladata is, amely mindkét irányban követelményeket támaszt, megköveteli a szilárd, szakszerű központi irányítást és a szilárd, céltudatosan gazdálkodó vállalatokat. Tekintve a gazdasági helyzet meglevő bonyolultságát, azt lehetne hinni ,hogy a pénzügyi politika hatóköre korlátozott. Ez azonban nagyon is passzív magatartás lenne a meglevő sürgős feladatok megoldásához. Éppen ellenkezőleg, a minisztérium a pénzügyi források ésszerű és hatékony kihasználásával kíván hozzájárulni a keletkezett problémák megoldásához. Egy év azonban túlságosan rövid idő mindehhez. Ezért a csehszlovák pénzügyi politikát hosszú távra előretekintő jelleggel alakítjuk ki, hogy az ebben az évben hozott intézkedések alapelvein ne kelljen változtatnunk. A támogatás új formái így fogják fel az új vállalati adókról szóló törvényt is. Az egységes adótételek általános érvénnyel fognak hatni az egyes vállalatok nagyon különböző feltételei közt. Ez fokozott követelményeket támaszt az aktív pénzügyi politikával szemben, amelynek segítségével kell majd kiegyenlíteni az egyes vállalatok és komplex termelési-gazdasági egységek pénzügyi helyzetében mutatkozó különbségeket. Ezek az eddigi fejlődés során keletkeztek és jórészt a csehszlovák árrendszer fogyatékosságaival kapcsolatosak. Csehszlovákiában eddig túlnyomórészt olyan támogatásokat adtak, amelyeket nem kellett visszafizetni és amelyek feladata az egyes vállalatok egyenetlen és különböző gazdasági eredményeinek kiegyenlítése volt, vagy pedig egy konkrét tervfeladat pénzügyi biztosítására szolgáltak. A jövőben az a szándékunk, hogy új formákat alkalmazunk, ilyenek például: — állami eszközök rendelkezésre bocsátása kamat ellenében, — hosszú lejáratú hitelek nyújtása, éspedig esetleg mérsékelt kamatlábbal, — állami garancia nyújtása, — bankkamatok térítése. Új munkamegosztás van kibontakozóban az állami költségvetés és a hitelrendszer között. Eszerint az állami bank üzemviteli hiteleken kívül beruházási hiteleket is folyósítana, mintegy 5 éves lejáratra. A hosszú megtérülési idejű és a vállalati szemszögből gazdaságtalan beruházásokat szükség esetén az állami költségvetés fogja finanszírozni. Az állami költségvetés tervezetével egyidejűleg a kormány jóváhagyta a pénzügyi politika alapelveit is. Vállalati hatás A pénzügyi politikában nagyobb szerepet kapnak a főigazgatóságok. Anélkül, hogy korlátoznák a vállalatok jogkörét, megoldhatják a hozzájuk tartozó termelési terület pénzügyi stratégiájának sürgős kérdéseit, különösen a beruházások és a műszaki fejlődés vonatkozásában. A kívánt mértékben és a jóváhagyott szabályokkal összhangban át is csoportosíthatják az eszközöket. A pénzügyi politika vállalatokra gyakorolt hatásának fő irányait röviden a következőkkel jellemezhetjük: 1. A népgazdasági szempontból különösen nagyjelentőségű termelés fejlesztésének ösztönzése és esetleg gyorsítása; a beruházási tevékenység fejlődésének biztosítása, összhangban az állami tervvel; 2. A gazdaságilag kevésbé fejlett területek fejlesztésének támogatása és az állam egyes részeinek gazdasági szintje közötti különbsége kiegyenlítésének segítése. 3. A gazdasági környezet alakítása útján befolyásolni a vállalatok tevékenységét és döntéseit, az össztársadalmi szükségleteknek és érdekeknek megfelelő irányban. 4. A támogatási politika útján előmozdítani a termelési költségek csökkentését, a gazdaságosság javulását és a munkatermelékenység fokozását az egyes vállalatoknál; alátámasztani a tevékenységükhöz tartozó gazdasági létesítmények és fejlesztések végrehajtását; a gazdaságos termelés fejlesztését a hazai és a külső piacok számára, a műszaki haladást stb. Nagyon jelentős feladat vár ránk a külkereskedelem finanszírozásában. A következő évben is az előző években bevezetett gazdasági szabályozókat kívánjuk alkalmazni a külkereskedelemben. A szerzett tapasztalatok alapján sor kerül finomításukra és dolgozunk további tökéletesítésükön. Sajnos, sok kérelem érkezik, amelyekben kivételeket és könnyítéseket kérnek a megállapított szabályok alól. Nem zárható ki, hogy ez annak a jele, esetleg szükség lehet további tökéletesítésükre. Úgy tűnik azonban, hogy sok vállalat arra használja ki az állam fizetési mérlegének feszültségét, hogy jövedelmeit a támogatások és adókedvezmények révén növelje. Gondosan meg kívánjuk mégis különböztetni azokat az eseteket, amikor valóban nélkülözhetetlen export jogos támogatásáról van szó, azoktól az esetektől, amikor gazdaságtalan termelés vagy nem kívánatos export finanszírozásáról van szó. Ing. Rudolf Rohlicek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminisztere Homburg és a „keleli kereskedelem ‘ ‘ Az Európai Közös Piac gazdasági bizottsága szabályozta az állami kereskedelmet folytató országokból érkező importot. A határozat 1970. február 1-én lépett hatályba és olyan áruféleségeket érint, amelyeknek a Közös Piac országaiba való behozatalát engedélyhez kötötték ugyan, de menynyiségileg nem esnek korlátozás alá. A közös vámtarifa által érintett 434 áruféleségből 422 vonatkozik Magyarországra. Korlátozás nélkül vonatkozik a jegyzék a GATT-tagországaira, így a Lengyel Népköztársaságra és a Csehszlovák Köztársaságra is. Hamburgi gazdasági körökben helyesebbnek tartották volna, ha az árucikklista összeállításánál jobban alkalmazkodtak volna azokhoz az országokhoz, amelyekben a liberalizálódás a legnagyobb mérvű. A jelenlegi felsorolás csak olyan árukat foglal magába, amelyek bármelyik közös piaci tagországba menynyiségi korlátozás nélkül behozhatók. Hamburgban a liberalizálódás várható megszűnésének lehetősége okoz gondot. Hamburgi gazdasági körök a folyamatban levő szerződésekbe való beleszólás ilyen lehetőségét határozottan elutasítják és az elkövetkezendő tanácskozások folyamán mindent megtesznek a határozat felülvizsgálása érdekében. Külföldi tőke Belgiumban A külföldi tőkebefektetések összege Belgiumban 1969-ben a belga Gazdaságügyi Minisztérium jelentése szerint elérte a 33 milliárd belga frankot. Ennek az összegnek egyharmada az Egyesült Államokból származott. A második helyet Nyugat-Németország, a harmadikat pedig Anglia foglalta el. Simca helyett Chrysler-Francé Ősszel eltűnik az új gépkocsik piacáról a SIMCA autómárka. A Chrysler amerikai autógyár, amely néhány évvel ezelőtt megszerezte az ismert francia autógyár részvényeinek 64 százalékát és azóta részesedését 77 százalékra emelte, most úgy döntött, hogy ősztől kezdve megszünteti a SIMCA gyár önállóságát és saját franciaországi üzemeként működteti tovább. A volt SIMCA gyárban készülő legújabb típusú gépkocsik az eddigi SIMCA márkajelzés helyett Chrysler-France néven kerülnek forgalomba. Nyugatnémet konszernek Délnyugat-Afrikában A Német Szövetségi Köztársaság atomkonszernjei Délnyugat-Afrikában is meg akarják kezdeni az urániumérc bányászásával öszszefüggő kutatást. E célból a Frankfurti Urangesellschaft mbH und Company részesedést szerzett a Somair nevű uránium bányászati társaságnál, amely Niger Köztársaságban megkezdi az Arlit-i uránium lelőhely kiaknázását. Ennek a lelőhelynek a készletét 10 000 tonna urániumércre becsülik. Már 1971-ben üzembe szándékoznak helyezni egy urániumkoncentrátumok gálót rendező Óriás készült A p. Művekzetközi megtelttésben kerülő teljesítő motorot szülnek relőcsak hagyják 17 500 ményű torok. A éves te teljesítő gyártást jelent 264 ha a pózna állított kai. Eveinek nye 2,2 hub Kuba nádarát. A külföl d világgazdaság és különösenzetközi tőkemozgás elemzőinek még általában az Egyesült Állam földi közvetlen tőkeberuházásai se. Ennek természetesen az a rázata, hogy a tőkepiacon igen is amerikai túlsúly. A legutóbbi azonban különösen érdekes proll vet fel a más területről érkező Egyesült Államokban beruházói mozgása, s e beruházások se Angliában az úgynevezett Reddarzottság jelentése külön is foglalk brit beruházók Egyesült Állam tevékenységével és annak lehelei. Ezt a különleges figyelmet ir ra, hogy Nagy-Britannia ma isagyobb külföldi beruházó, az Egyes rapokban. Beruházási mérleg Ugyanakkor az amerikai külkdelmi minisztérium 1969 végére tette az USA külföldi közvetlen írásainak és az Amerikában el közvetlen tőkeberuházásoknak egységekre bontott mérlegét. Ez a mérleg a következő képetatja. 1. A Kanadában levő amerikaietlen tőkeberuházások értéke 1£liárd dollár, Kanada USA-berül 2,6 milliárd. 2. A latin-amerikai országoki milliárd dollár amerikai tőke ezzel szemben az Egyesült Állam mindössze 164 millió dollárnyi amerikai tőke. 3. Ausztráliában és a Távoli 1i milliárd dollár amerikai tőke szontinveszticiók nélkül. 4. Afrikában 2,6 milliárd ki amerikai tőkeberuházás, viszonticiók nélkül. 5. A Közép-Keleten 1,8 milliárdárd viszontinveszticiók nélkül. 6. A Japánban eszközölt ki amerikai tőkeberuházások érte milliárd dollár, ezzel szemben Egyesült Államok-beli bérül csak 181 millió. 7. Nagy-Britanniában 6,7 millió jár közvetlen amerikai tőkebe. Ezzel szemben az Egyesült Álla viszonylag jelentős, 3,4 milliárd brit közvetlen tőkeinvesztíció. A vezető nyugat-európai országok jó mérlege a következő szám eredményezi: NSZK: 3,7 milliárt 387 millió dolláros viszontberul szemben. Franciaország: 2 milliárd 288 millióval szemben. 11 milliárd dollár, 1,2 milliárd , szemben. Ez a mérleg világosan muta Egyesült Államok túlsúlyát. A külkereskedelmi minisztériumánaszesítése szerint az Egyesült FIGYELŐ.