Figyelő, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1970-06-03 / 22. szám
X A XIV. ÉVFOLYAM .sí WP . gjpP 1 ~T|| 1 " ARA: 2 FORINT _ _ . Régi gond megoldása érdekében született tavaly októberben az 1038/69 számú kormányhatározat, amely nemcsak általánosan nyitott zöld utat a szolgáltatások fejlesztése előtt, hanem szoros határidőket is szabott. Több terminus március 31-én lejárt, így a végrehajtás első szakaszáról érdemes gyors számvetést készíteni a szolgáltatásokban nagyon jelentős — mintegy 50 százalékos — részt vállaló magánkisipar területén. A mai helyzet megértéséhez azonban szükséges némi visszapillantás. Az ötvenes években a magánkisipar közel negyedére sorvadt, így természetesen gyenge alapokról indult, hogy betölthesse sajátos, de feltétlenül hasznos és még sokáig nélkülözhetetlen funkcióját. Jellemző, hogy 1949-ben kétszázezer kisiparos dolgozott hazánkban, 1953-ban a mélyponton, számuk 47 ezerre csökkent. S ami különösen kedvezőtlen: a második ötéves terv idején 6755 községi műhely szűnt meg. 1961 és 1965 között 37 852 iparjogosítványt adtak vissza, de csak 24 013 újat váltottak, így az országos létszám 70 342-re csökkent. A magánkisipar termelési értéke — a vizsgált időszakban — viszont növekedett, 1965-ben az ország ipari termelésében 1,4, az építőiparban 4,5 százalékkal részesedett. Öt év alatt a közvetett és közvetlen export, valamint az importpótló tevékenység 149 millió forintról 295 millió forintra emelkedett; a tervidőszakban meghaladta az egymilliárd forintot, s a hiteltámogatás összege csupán hatmillió volt. Ha számításba veszszük, hogy a magánkisipar mellék, — de korántsem mellékes — feladatként tevékenykedik e területeken az eredmény, különösen elismerésre méltó. A szolgáltatás fontosabb A fejlődéssel azonban korántsem lehetünk elégedettek. A KETI-ből alakult Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) forgalma 1969-ben 226 millió forint volt, amely ugyan meghaladja a tervezettet, de elmarad az 1968-as eredménytől. A KTV-nek dolgozó iparosok száma csupán 26-tal (1405-ről 1431-re) növekedett. A jövő biztatóbb. Tavaly a KTV javaslatára és kezessége mellett az OTP az 1968. évi 2 millió forintos hitelt 5 millióra emelte, a vállalat mintegy tízmillió forint ára nehezen beszerezhető anyagot biztosított a kisiparosok részére. Jórészt ezek magyarázzák, hogy a már megkötött szerződések értéke lényegesen magasabb, 261 millió forint. A kisipari termelő ágazatainak ésszerű fejlesztése hozzájárulhat a nagyipari gyártásban nem rentábilis, de nélkülözhetetlen termékek kínálatának bővítéséhez, a hiánycikkek körének csökkentéséhez, az áruválaszték javításához, a szocialista és nyugati export növeléséhez, tehát a magánkisipar támogatása, a jobb feltételek megteremtése (kedvezőbb hitelfeltételek, szerszámok, gépek, alapanyagok beszerzésének megkönnyítése) egyezik gazdasági célkitűzéseinkkel. A legfontosabb azonban, hogy a magánkisipart „saját” funkciójára, a javítószolgáltató feladatok ellátására tegyük képessé, önmagáért beszél, hogy 1965 végén a 10 legfontosabb szakma valamelyikét tekintve az ország 2226 községe ellátatlan volt. Lényegében azóta sem sokat változott a helyzet, hiszen az iparjogosítványok megszerzésének könnyítése, a különböző kedvezmények ellenére is csupán 10 ezerrel növekedett az iparosok száma. Az állami és szövetkezeti szektor szolgáltató hálózatának fejlődésével a kisipar részesedésének aránya a korábbi 60—70 százalékról némileg visszaszorult — még mindig 50 százalék körül mozog — ennek ellenére a kisebb községekben elsősorban a kisiparosok számának gyarapítása látszik a legésszerűbb megoldásnak. A tavalyi év végi adatok szerint az országban 81 300 kisiparos dolgozik, összforgalmuk 1969-ben meghaladta a fatmilliárd forintot. A belső arányok helyes megoszlását tükrözi, hogy a kisiparosok nyolcvan százaléka szolgáltató-javító tevékenységet végez. Az állami és szövetkezeti szektor mellett még a fővárosban is a szolgáltatások 40 százalékát nyújtják. A kisipar célszerű fejlesztése nagymértékben a befektetésre és vállalkozásra ösztönző feltételek megteremtésétől függ, s a kormányhatározat itt is határozott intézkedéseket sürget. Másodállásban Az igények és a kapacitás összhangjának helyreállítására két út nyílik; egyrészt az országos hálózat bővítése, a szolgáltató munkát végzők létszámának növelése, másrészt a gépek, munkaeszközök korszerűsítése, a termelékenység növelése, a rejtett tartalékok feltárása. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a településekhez igazodó szolgáltatásban mind az extenzív, mind az intenzív fejlesztés egyaránt fontos, a kettő célszerű összefonódása hozhat megoldást. A lakosság jobb ellátása érdekében született korábbi intézkedések elsősorban a kisiparos létszám emelését, a területi megoszlás javítását segítették. Az új iparengedélyek megszerzésének könnyítése, a másodállásban, illetve nyugdíjasként végzett szolgáltató tevékenység lehetősége, a községekben az első két évre nyújtott adómentesség vagy adókedvezmény mind-mind serkentőleg hatot- utak, önmagáért beszél, hogy jelenleg a kisiparosok tíz százaléka másodfoglalkozásban végez szolgáltató munkát. Érdemes az utóbbi évek adatai alapján is szemügyre venni a kisiparos létszám alakulását. 1968-ban a létszámemelkedés havi átlaga 285 volt, viszont 1969-ben ez már 467-re emelkedett. Sajnos, még mindig sok iparengedélyt ad(Folytatás a 2. oldalon) KISIPAR - NAGY FELADATOK JÉSIk 200FB a magán- MFJmk Jmgaam ■ kisiparosok SZÁMA A vállalatok belső irányítási rendszere (3. old.) • Export fővállalkozás a lehetőségek üzletága (5. old.) • Konvertálható exportáru k (7. old.) Megkétszerezendő a hagymatermelés (19. old.) , Százhúsz nap tanulságai Az idei kiskereskedelmi forgalom az év első négy hónapjában 11 százalékkal haladta meg a múlt évit. (Folyó árakon számítva, összehasonlítható árakon a növekedés mértéke mintegy 10 százalékra tehető.) A forgalom bővülésének alapja az ipari szállítások növekedése volt. Az elmúlt év első negyedéhez képest az ipar termelése 7 százalékkal nőtt, ezen belül a belkereskedelmi előadások 14, a külkereskedelmi eladások 18 százalékkal emelkedtek. Milyen tényezők játszottak közre a belkereskedelem számára eladott ipari termék növekedésében? Első helyen kell említeni, hogy a kereskedelmi vállalatok lényegesen növelték megrendeléseiket, hogy készleteiket kiegészíthessék, az értékesítést és a választékot bővíthessék. Az ipari termelés pedig a belkerekedelmi árualapok szempontjából fontos könnyűipari ágazatban is meghaladta az előző év azonos időpontjának színvonalát. Az ipar szállításai a kis- és nagykereskedelem részére Az élelmiszeripar egyes iparágai termelésüket és értékesítésüket az átlagosnál jobban növelték. (Például a baromfiipari termelés 38, a tejipari termelés 11 százalékkal emelkedett.) Bár a húsipari termelés alacsonyabb volt az előző évinél, a belkereskedelem 27 vagonnal (0,6 százalékkal) több húst, húskészítményt vehetett át, mint 1969. első negyedévében. Nem érdektelen megjegyezni, hogy a lakosság ellátása a hús és néhány más cikk kivételével, élelmiszeripari termékekből kielégítő volt, noha például a gyümölcskonzerv, a csokoládé és a bor exportja is nőtt. Több áru a fogyasztónak A könnyűipar a belkereskedelemnek a tavalyi hasonló időszakhoz képest 27 százalékkal szállított több árut és ezen belül a textilipar 30—32 százalékkal adott többet. A textilipar külkereskedelmi értékesítése ebben az időszakban 7 százalékkal növekedett Egyébként a belkereskedelem részére történő ipari értékesítés bár a cikkek többségénél erőteljes növekedést mutat, de néhány termékből nem éri el az elmúlt évit. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a külkereskedelmi értékesítés a cikkek jó részéből csökkent. Pamutszövetekből a belkereskedelem 82 százalékkal többet vett az ipartól, mint 1969 első negyedévében. Gyapjúszövetekből a beszerzés 28 százalékkal nőtt, a cipőipar 16—17 százalékkal adott több árut. Gyermekcipőből mind a termelés, mind a szállítás alacsonyabb volt, mint 1969. első negyedévében, tehát akár új kapacitások megteremtésével, akár a meglevők racionálisabb kihasználásával, a vállalatoknak bővíteniük kell gyártásukat. Jó viszont, hogy a cipőipar sok olcsóbb cipőt bocsátott az év első negyedében a belkereskedelem rendelkezésére. A gépipari szállításokról 26 százalékkal haladták meg az elmúlt évit, így például hűtőszekrényekből 11, rádiókból, televíziókból 21—22 és kerékpárokból 4 százalékkal. A gépipari termékek jó részéből a kereskedelem kínálata a korábbinál kielégítőbbé vált. Mindez tehát megmagyarázza, hogy a kiskereskedelmi forgalom emelkedése az év első négy hónapjában az ipari szállítások számottevő növekedése miatt következhetett be. Illetve nemcsak amiatt Amit a takarékbetét eltakar A lakosság pénzbevétele ugyanis főbb forrásokból az év első négy hónapjában 8,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Áprilisban például a pénzbevétel növekedésének üteme meggyorsult, amelyhez más tényezők mellett az járult hozzá, hogy ápri(Folytatás a 4. oldalon) Iparág Milliárd Ft 1969 F 1 Élelmiszeripar 8,5 196 Könnyűipar 5,3 127 Kohó- és gépipar 2,4 126 Építőanyagipar 0,6 108 Egyéb iparágak 2,4 108 összesen: 19,2 18