Figyelő, 1999. január-március (43. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-11 / 10. szám
^f\'/\JENERGIAKERESKEDELEM Kelet kincsei Legyeik bármilyen hatékony a hazai ipar, vagy energiatakarékos a lakosság^Magyarország ráutaltsága az import energiaforrásokra - s ezen belül is a keletiekre - rövid távon is nőni fog. A függés zuhanása miatt az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott, de eddig is egyértelmű volt: a külkereskedelmi deficitnek több mint a fele az onnan vásárolt energiahordozók után képződik. ■ Magyarország 32 1996 elejé- Ilf- től számított három év IVI alatt összesen 4 milliárd 465 millió dolláros kereskedelmi mérleghiányt halmozott fel az energiahordozók külkereskedelmén. Az összehasonlítás kedvéért: ugyanezen időszakban a teljes magyar külkereskedelmi deficit 7 milliárd 274 millió dollárra rúgott. Az energetikához hasonlítható arányú negatív szaldó csak a feldolgozott termékek termékforgalmában volt tapasztalható. Igaz, az energetika külkereskedelmi egyenlege folyamatosan javul. Az időjárástól erősen függő import tavaly például 3 százalékkal mérséklődött, így „csak” 1 milliárd 256 millió dolláros negatívum keletkezett, 288 millió dollárral kisebb, mint 1997-ben. A magyar energiakivitel értéke eközben 435 millió dollárra rúgott. Mint ismeretes, az import energia szinte kizárólag keletről érkezik. A FÁK-országokkal folytatott kereskedelemben 928 millió dolláros mínusszal zárt Magyarország, önmagában Oroszországgal szemben viszont egymilliárddal. Tavaly a magyar import 9,2 százaléka érkezett Oroszországból, s annak több mint kétharmadát az energiahordozók adták. Jelenleg is magas, s - Szerdahelyi György, a Gazdasági Minisztérium (GM) közigazgatási tanácsadója szerint - középtávon tovább nő az energiabehozatal aránya. Azaz, ha az atomenergiát is hozzászámítjuk, a határokon belüli felhasználás közel 65 százaléka külső forrásból ered. A függőség nagy, ám léteznek magasabb arányok is Európában. A jövő pedig még nagyobb külső forrásigényt hozhat. Az Európai Unió energiaszektora átlagban kétszer-háromszor hatékonyabb, mint a magyar - olvasható egy, a kormányzat számára készült összefoglalóban. Erre, valamint az energiaigényes iparágak leépítésének szükségességére hivatkozva javasoltak a környezetvédők (például a Levegő Munkacsoport) radikális energia-áremelést. Az energia iránti teljes hazai igény ugyan stagnál, vagy legfeljebb ha évi 0,6 százalékkal nő a közeljövőben, ám a honi készletek apadása kizárólag importtal ellensúlyozható. A függés mérséklése a GM szerint nagyban múlhat az energiatakarékosságon, amely azonnal kihat a behozatalra. Nem véletlen, hogy a készülő új energiapolitikai koncepcióban a takarékosság komoly hangsúlyt kap. A rendszerváltás utáni évek egyik energiapolitikai kulcsszava a diverzifikáció volt. A vezetékes kapcsolatok kelet felé irányultak: elég itt megemlíteni a Barátság olaj-, a Testvériség gáz-, s a név nélküli 750 kilovoltos nagyfeszültségű távvezetéket. Az egyirányúság első oldása az 1979-ben üzembe állított Adria-olajvezeték volt. Csak 1993- ban létesült a 400 kilovoltos Győr-Bécs távvezeték (hivatalosan a bős-nagymarosi áram szállításával indokolták felépítését), 1995- ben pedig a 4,5 milliárd köbméter éves kapacitású HAG-gázvezeték, ugyancsak Ausztria felé. A diverzifikáció, legalábbis a vezetéki kapcsolatokat tekintve, mára lényegében teljesnek mondható. A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. már építi horvát-szlovén magasfeszültségű összeköttetését, s magasabb szintre emelnék a magyar-román villamos kapcsolatokat is. Emellett több új, immár üzleti alapokon nyugvó terv is él a kapcsolatok bővítésére. Intenzív Gazprom-Panrusgáz-Mol együttműködés létezik egy harmadik úgynevezett gázbetáplálási pont kialakítására - mondta el Mihail Rahimkulov, a Panrusgáz Rt. vezérigazgatója -, mégpedig vagy az ukrán-magyar határnál, vagy Szlovákiából kiindulva, Nyitraivánka és Győr között. Vihart kavart viszont a Mol és az orosz gázipari óriás, a Gazprom között az úgynevezett déli gázvezeték ügye. A cső Szlovákiából kiindulva Győr térségét érintve vezetett volna Olaszországig. A Molt érzékenyen érintette, hogy a Gazprom a magyar szakasz 100 kilométeres körzetében maga akarta az „új” nagyfogyasztókat ellátni. A polémiát végül a halasztás oldotta fel, miután nem jött be a Gazprom számítása, hogy az olaszok nagyobb mennyiséget rendelnek. A mai helyzetértékelés alapján e létesítmény megépítése legközelebb 2003 után válhat aktuálissá. S nem valószínű cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó terminál RÉSZVÉNYCSAVAR Hosszú ideje izgatja a sajtó és a közvélemény fantáziáját, hogy mekkora részesedéssel is bírnak orosz cégek a magyar energiaiparban. „Sohasem létezett közvetlen Gazprom-tulajdon egyetlen magyar gázszolgáltatóban sem” - állítja Mihail Rahimkulov, aki a Panrusgáz Rt. mellett az orosz többségben lévő Általános Értékforgalmi Bank vezérigazgatója is. A bank kereskedik ugyan a Mol, a TVK, a Matáv és az OTP részvényeivel, ám kizárólag spekulációs céllal. A Mol sem tud orosz tulajdonosról. Mándoki Zoltán szerint a legutóbbi közgyűlésen a részvényesek 96 százalékát nevesítették, s köztük nem akadt orosz. Információnk szerint az észak-dunántúli és a déldunántúli gázszolgáltatókban egykor létező orosz tulajdont a Mal vásárolta meg, építése sem a horvátországi Fiume közelében; az ezzel kapcsolatos vizsgálatot elvégző szakemberek szerint túl drága ez a megoldás. Kevéssé vált közismertté a második olajvezeték létrehozásának terve. Másfél éve vetették fel azt az elképzelést, hogy a Barátság- és az Adria-vezetéken át juttatnák ki az orosz olajat a Földközi-tengerre. Miután az Adria jelenlegi állapota* Előzetes adatok: * * Kivitel és készletváltozás együtt Forrás: Energia Információs Ügynökség Kht. ban erre alkalmatlan, a tervek szerint egy párhuzamos csövet kellett volna lefektetni Százhalombattától a tengerig. „Tárgyaltunk erről - válaszolta kérdésünkre Mándoki Zoltán, a Mal vezérigazgatója -, a projekt gondozása elindult.” Az éves tervezett kapacitás 15 millió tonna lenne, csakhogy míg egy éve 18-20 dollár volt barrelenként a kőolaj világpiaci ára, mára 10 dollár körüli szintre esett vissza. Az alacsony kőolajár és a világpiaci túlkínálat lelassította a munkálatok kidolgozását. A többirányú összeköttetés megvalósultával a diverzifikáció a kormányzat számára időközben egészen más értelmet nyert. Szerdahelyi György szerint ma már arra kell vigyázni, hogy az importálók ne kössék le magukat túlzottan hosszú távú szerződésekkel egyetlen irányban. Ez a kritérium megvalósulni látszik a kőolaj-behozatalnál. Három évvel ezelőtt az orosz kormányzat egyedüli exportőrként a Jukoszt jelölte ki. A he- MAGYARORSZÁG ÖSSZEVONT ENERGIAHORDOZÓMÉRLEGE PETAJOULE 1996. 1997. 1998.* Termelés Szén 134,4 138,1 129,1 Kőolaj 60,5 55,8 53,3 Földgáz 150,7 140,6 121,5 Atomerőművi villamos energia 141,8 139,7 139,5 Vízerőművi villamos energia 2,1 2,2 1,7 Egyéb 47,2 47,1 47,4 Termelés összesen 536,7 523,5 492,5 Behozatal Szén 17,8 15,3 9,6 Koksz 28,1 20,1 20,6 Kőolaj 215,0 234,6 254,2 Kőolajtermék 64,5 65,2 68,1 Földgáz 304,2 274,2 295,5 Vili. energ, (imp.-exp. szaldó) 22,0 21,5 8,5 Behozatal összesen 651,6 630,9 656,5 Források összesen 1188,3 1154,4 1149,0 Forráscsökkentő tételek** 108,1 101,4 94,0 Belföldi felhasználás 1080,2 1053,0 1055,0 18gigelő 1999. március 11.