Figyelő 25. (1888)
Szalay Gyula: Virág Benedek élete és művei
90 Virág Benedek élete és művei Példád élteti mellyemet. Jer, jer, légy kalauz pályafutásomon ! Fáklyád mennyei lángjai, Mint Pharos lobogó oszlopi fénylenek. Jer, jer karjaidon segélyt Ösvényedre akármerre vezér lesz, megyek.“ *) Ugyanezen költemények második kiadása 1822-ben jelent meg. A második kiadás kötete jóval bővebb, mert abba az 1800— 1822 egyes műveiben függelékül megjelent költeményeit is felveszi, haladást ezek nem jeleznek, azért itt megállapodhatunk, de míg ezeknek behatóbban boncoló tárgyalásába bocsátkoznánk, tekintsük át röviden az akkori irodalmi áramlatokat, melyek nélkül homályba tévedünk, de általa Virág költészete érthetőbbé, világosabbá, s könnyebben megítélhetőbbé leszen. Bessenyei „Agis“ tragoediájának megjelenésétől, vagyis 1772- től számítják irodalomtörténészeink a magyar irodalom újjászületését. Arany, 1 2)Ballagi Aladár3) és Imre Sándor4) Orczy Lőrinctől számítják. Ez a helyesebb. Észszerűbb volna a legújabb kort is nem Kisfaludy Károlytól, hanem Széchenyi „Hitelének” megjelenésétől számítani. Miért ? Itt nem fejtegetem. Az Orczytól kezdődő korszak epochális jelentőségű. Midőn a hagyományos külpolitika nyelvünktől akart bennünket megfosztani , geldldul Limette, hogy a magyar nyelv semmire sem alkalmas, mintegy varázsütésre egy egész írósereg áll elő, hogy megvédje a bátor rágalomtól nyelvünket. De a korszak írói között nincs egységes irány, a nemzeti nyelv kifejlesztésére három irodalmi iskola keletkezik: a franciás, a népies és az ó-classikus iskola, melyekhez még az ingadozók s a Goethe hatása alatti német-görög iránynak sorakoznak. Az elsőnek említettem iskolára döntő befolyással van az immár universálissá vált francia műveltség, mely nemcsak szülőföldjén lett közkeletűvé, hanem Angliát, Olasz és Spanyolországot, Németországot és Bécset is áthatotta. Ki a művelt társaságokban vagy az udvarnál megfordul, elvárták tőle, hogy Moliéret, Boileaut, La Fontainet, Corneillet, Racinet vagy legalább is Montesquieu, d’Alambert, Diderot, Voltaire és Rousseau műveit olvasta, ismerte légyen. S a testőrírók, kik ezen iskolát, élükön Bessenyeivel megalkották, épen ezen körökben fordultak meg, s ezeknek szelleme volt elsősorban a legnagyobb hatással reájuk. Mi természetesebb, mint hogy nagyobb költői tehetség hiányában 1) Berzsenyi költeményei. Olcsó könyvtár. 87. 1. 2) Arany J. Báró Orczy Lőrinc. Koszorú. 1863. 13—14. sz. 3) Ballagi Aladár. A magyar testőrség története. 56. 1. *) Imre Sándor: A magyar irodalom és nyelv rövid története.