Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-07-01 / 20. szám
154 Fillér tár, mennyit szükségesnek gondol az elébe szabott papirosnem’árkusához, a’vizet kiszivárogtatja belőle , 's a’ pépet elegyengeti a’ formán, melly’a rámába csinált drót rostély egy kissé nagyobb a’ készítendő papirosivnél, mellyre egy más ráma nyomatik merítés alatt, épen olyan nagyságú mint a’ leendő papiros. Kimerítés után leveszi a’ legény a’ rámát, a’ formát pedig egy félszeges deszkán társának taszítja, ki az ivet posztó darabra terjesztvén, az üres formát visszaadja; a’ papirosivre ismét posztót terít, arra megint papirost tesz, és így halmozza egy csomóba az iveket egy vagy két száz számig. Az ilyen csomókból sajtolással nyomatik ki a’ viz, ’s azáltal az iveknek is összébbállás adatik. Utóbb leszedetvén a’ papiros a’ posztódarabokról, külön ismét kisajtoltatik, ’s annál töbször, minél finomabb lesz a' papiros. Azután kiszárítatik, leginkább nádszálakon, léghuzam nélkül; szárítás után megenyveztetik , mi így történik. Több ívnek timsós enyves lébe mártásából áll az enyvesés, melly levet réztálban tartanak. Az enyvezett papiros újra megszárittatik, az öszveragadt ivek külön rakatnak , a’ hibásak kiszedetnek , ’s a’ kész jó konezokba (író papiros 24, nyomtató 25 ivjével) rakatik. Ezt egy nagy széles sajtóban öszvenyomják, megsimítják, öszvecsinálják, 20 konezonként (rizmánként), mellyek ismét megnyomatnak és 10 rizmánként — bálokba csinálva — áruba bocsátják. Didót 1801 kitalálta, fasképen kelljen papirost akármelly tetszés, hosszú, széles és erős formában készíteni, a’ nélkül, hogy egyenként kellene ivenként merítgetni; ezt a’ találmányt egy angol tökéletesítette, 's most Berlinbe bevitetett, író-, rajzoló-, czukor-papiros oly masszákból készül, mellyeknek forrásuk nem ment rothadásig. Ez a’ papiros tömött, kemény és rugó erejű. Nyomtatni, rézmetszésre , 's kártyának való papiros rothadt pépből készül. Tarka papiros vagy színes rongyokból , vagy festett masszából készül, vagy szárítás után festetik és nyomatik; ide tartoznak a’ török (hihetőképpen német találmány) márványos papiros és több e’félék. A’ fejér papiros nagyságánál fogva király-papirosra, melly legnagyobb, median - papirosra, közönséges, gavallér-papirosra , melly legkisebb és levélírásra van határozva, osztatik. Különböző rendeltetésénél fogva osztják a’ papirost, iró-, nyomtató-, vastag- és itató-papirosra. A’ nyomtató-papiros enyvezetlen, nagyon megrothadt papiros. Az itató enyvezetlen szürke. Az iró-papiros ismét kóta-papiros (melly vastag), továbbá finom, alább és legalábbvaló irópapiros; hozzá tartozik a’ cancellaris- és concept-papiros, melly az irópapirosok’ alábbvaló neme. Az aranyos és ezüstös papiros egyik oldalán érez levélkékkel boritatik. A’ maroquin-papiros veres bőr szinü. Kőpapiros föld- vagy vaskeverékkel készült éghetetlen papiros. A’ grand colombier d’Annonay földabrosznak való papiros nevét az annonayi (az ardéchei dep.) fabrikától kapta. Velinpapiros szívós, egyforma masszából készül, különben svájczi, angol és franczia papirosnak is mondatik; a’ közönséges papirostól abban különbözik , hogy egészen sima, és nem drótrostélyos formában készítetik, mellyre nézve semmi karikák nincsenek benne, és a’ finom iró-papiroshoz vagy a’ szüzek’ pergamentjéhez (francz. velinhez) hasonló. Némellyek ennek feltalálást Didót franczia könyvnyomtatónak tulajdonítják (1782), mások a’ levegőhajó’ feltalálójának J Mongolfiernek (1785). A’ rongyokon kívül még sok plánta-matériák is alkalmatosok papiros-készítésre. Dr. Schaeffer regensburgi superintendens 1765 észt, tett próbáinál fogva megismertette, hogy papirosok a’ nyárfa’ gyapotjából, darázs-fészkekből, gyaluforgácsokból, fadarabokból, mohból, tüskéből, nádszárból és diófa - levelekből is készítethetnek. Senger annak zöld nyálkahinárt, conservát, Losdge gyapjas rongyú csert ajánl pakoló papirosnak. A’ chinaiak bambuszt, eperfa - kérget, selymet, a’ japániak papirosfahéjat, morus papyriferát használnak annak, mmellyet riskása enyvel készítenek. A’ vékony rostos asbest éghetetlen papirost ad. Sok ideig Francziaország és Genua adtak jó papirost az Európaiaknak; későbben Holland kerítette azt kezére, természetes akadályai (rongya és jó vize nem lévén) mellett is, és mai napig is megtartja elsőségét, kivévén az angol velint, melly rajzolásra az övénél jobb. A’ németországi papiros általánosan alábvaló a’ külső országiaknál. A’ papier - machéból, öszvezuzott papiros masszából, készítenek némelly szép izlésü apróságokat is, mint szelenezéket, almáriomocskákat, ’s a’ t. Mai képünk a’ Fiume meletti nagy papirosgyárt adja elő, melly nehány évek óta Smith és Meynier urak’ tulajdona, ’s hol a’ fentemlített tetszős hosszúságú, úgynevezet végtelen papiros készül, mellyen a’ fillértár is nyomtattatik. — Ezen fabrika épen most lévén leggyorsabb előhaladásában , mellynek következésében nem sokára a’ kiterjedtebb franczia ’s angol ilynemű intézetekkel fog vetélkedni, részletes leírását még egy ideig halasztanunk kell. — A’ képnek közepén látszik a’ remek Ludovicaútnak egy része, melly óriási válalatnak rajzolatjait ’s leírását szinte más alkatommal közlendjük tisztelt olvasóinkkal. — A’ hegy’ csuccsán szemléltetik a’ Fran-