Fillértár mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére 1835-1836 (2. évfolyam, 1-51. szám, Pozsony, 1835)
1835-05-23 / 13. szám
Czélja az életre megkívántaté ’s valóban hasznos tárgyak’ közlése, és tudományos oktatás. Megjelen minden szombaton. Előfizethetni reá a’ kiadás’ t, helyén kívül minden posta- hivatalnál, könyvárosoknál ’s vidéki beszedőknél, kik aztán a’ példányokat is kiosztják. De mindenneműözhasznu isméretek’ terjesztésére. Ára az egész évi folyamatnak valami 110 kömetszésű’s külön hozzá csatolt képpel a’ beszedőknél csak 5, a’ könyvárosoknál 5 for. 36 kr., postán pedig nyomtatott czím alatti elküldéssel 6 forint p. p. Esztendő’ végével csinos boríték járulard hozzá a’ foglalat’ lajstromával. Második évi folyamat.Május’ 23-kán Pétervárad. Nemcsak Magyarországnak, hanem az egész ausztriai birodalomnak első rangú erőségei’ egyikét terjesztjük elő képünkben. Fekszik a’ Duna’ jobb partján, Újvidéknek áltelellenében, közel Karloviczhoz és Szalankemenhez, Belgrádtél mintegy 15 mértföldre; lakosai’ száma közel 4000. Főhelye ez a’ tótországi katona-határszéli ezrednek , a’ tótországi fő hadi kormánynak, a’ katonai kormányzónak széke, ’s a’ hadi biztosságnak, élelemtárnak , hadi pénztárnak , katonai feljebvitel törvényszékének helye. Itt feküdt hihetőleg Acumincum római gyarmat, melly a’ népvándorláskor lerontatván ’s a’ magyaroktól ismét Telepítetvén , 1520 a’ szerentsétlen mohácsi ütközet előtt a’ törökök által elfoglaltatott, kik azt másfél századig bírták, mig 1687 a’ császári fegyverek’ győzedelmei’ következésében kiűzettek. Péterváradnak felét a’ Duna fogja körül, melly ide közel két szigetet és nagy kanyarodásokat képez. A’ nagyobb, vagy Eugen-sziget, Karloviczig nyúlik le, ’s valamint a’ Dunának szemben fekvő partja, védfalakkal van megerősítve, mellyekbe, a’ várral együtt, 10,000 védlőnél több kívántatik. A’ vár a’ felsőre, magas sziklán fekvőre, ’s az alsóra, melly amazt erős és tágas falakkal keríti körül, osztatik. Az alsó várnak minden árkait tele lehet ereszteni vízzel, a’ felső pedig erőmívek által jó ’s elegendő ivóvízzel látatik el. Híres Pétervárad azon gyözedelemről, mellyet Eugen herczeg itt nyert 5. aug. 1716 Haly nagyvezéren. A’ törökök ugyanis megtámadták a’ velenczeiket Moreában, és nem ügyelvén Ausztria’ eszközlésére, kényszerítették a’ császárt, mint a Verencze’ szövetségesét, hogy Magyarországba sereget küldjön. A’ határszéleken történt aprólékos czivódások nem sokára háborút szültek. A’ császári csak 60,000 emberből álló hadsereg Futak mellett felütött táborában, a’ nagy Eugen’ vezérlete alatt, készült végválasztó ütközetet vívni a’ 150.000-nél számos török ármádával (mellyben 70.000 a’ sereg’ színe). Az ausztriai fővezér mellett állott a’ hős Pálffy János, a’ tapasztalt fegyverrmesterek Würtembergi Sándor, Braunschweigi Ferdinánd, Starhemberg Maximilián ’a a’ bajor trónörökös Albrecht Károly, ezen utolsó, vidámsággal teljes, a’ táboréletnek inkább nevetséges mint terhes oldalait fogván fel. A’ péterváradi sziklavárban Löffelholz valt parancsnok, megvetvén a’ dülyfös ellenségnek felszólítását, hogy a’ harmadik nap lefolyta előtt irgalomra adja meg magát. Midőn a’ büszke Haly , csak seregei’ számát, nem pedig nagy ellenje’ szellemi felsőbségét tartván szeme előtt, Pétervárad felé indult vala, Pálffy János 1400 huszárral kémlelés végett elébe ment, és két nehéz lovagcsapattal erősítve, szoros négyszögbe állított seregével az ellenségnek 40.000 lovagból álló előőrsét megtámadni merészelte. Négy óráig tartott a’ csata, melly alatt hatszor megtámadák a’ spahik a’ kis bajnoksereget, ugyanannyiszor visszaveretvén. Pálffynak már két paripája elesett török nyilakkal átszúratva, a’ harmadikra ülvén megújítja ’s neveli a’ mészárlás’ dühét, futásra kényszerítvén az ellenséget ezerenként heverő török holttesteken keresztül. — De 400 részint terhesen sebesített, részint elesett bátor keresztény adja a’ diadalom’ árát, melly azonban csak előpostája vala egy sokkal nagyobb és ragyogóbb győzedelemnek. Öt elfogott zászló hirdeti e’ hős tettét a’ hadiseregnek. Ennek következésében átvivén az armádát a’ Duna’ másik partjára, aug. 3-kán Kamenicz és Pétervárad közt állítá fel Eugen seregeit, mig Hali az erőség’ ostromához tüzesen fogott. — Következett nap’ álgyuzás vívott álgyuzás ellen, az ozmánok’ részéről pazérolva ’s czéltalan, azért sikeretlen is, a’ királyi táborból ellenben takarékosan ’s ügyesen, azért mindig találván és halált, sebet szórván. — Aug. 5-kén reggeli hét órakor kezdődik a rendes és elválasztó ütközet. Az