Film Színház Muzsika, 1957. július-december (1. évfolyam, 8-33. szám)
1957-08-14 / 14. szám
PÁRATLANUL ÉRTÉKES A zenei világ 1959-ben ünnepli Haydn, a nagy osztrák zeneköltő halálának százötvenedik évfordulóját. Ez az aktualitása annak, hogy a Tudományos Akadémia zenetudományi bizottsága megbízásából megkezdődött Haydn magyarországi dokumentumainak rendszeres összegyűjtése és feltárása. Erről beszélgettünk Szabolcsi Bencével, a világhírű zenetudóssal. — Haydn — mondotta — tudvalévőn több, mint három évtizedet töltött Magyarországon az Esterházy hercegek szolgálatában. Részint Kismartoniban, (amely ma Ausztriához tartozik), részint Észt temázén, a mai Fertődön élt és dolgozod. Fertődön ma la mutogatják a hires „Muzsikaház"-at ahol — ahogy népünk maga emlegeti — „Hajdin” mester lakott muzsikusaival. A ma is meglévő gyönyörű kastély, a magyar Versailles,amelyet többek között Be*Brryll György énekelt meg ,az „Estertházi vigasságok” című versében), volt a színhelye a Haydn vezényelte nagyszerű hangversenyeknek. Elmondhatjuk és zenetudósaink mindig büszkén emlegetik, hogy Haydn keze alatt voltaképpen Itt, a régi Nyugat-Magyarországon született meg a klasszikus szimfónia. Sajnos, a magyar tudományosság az elmúlt száz év alatt igen keveset tett Haydn emlékének a megbecsülésére és a magyarországi tartózkodással kapcsolatos dokumentumok feltárására. Ennek persze az is oka volt, hogy az Esterházy-levéltár hét pecséttel lezárt rejtekhely maradt a magyar és a külföldi kutatók túlnyomó része számára. — Ezek az akadályok nyilván megszűntek már.. . — Igen, megszűntek és a kincseket érő levéltár anyaga a Széchenyi Könyvtár birtokába került, így aztán végre hozzáfoghattunk a magyar rezidenciális élet e páratlan dokumentum-anyagának feldolgozásához. A „Zenetudományi Tanulmányok”, (amelynek szerkesztője Szabolcsi Bence), legközelebbi, vagyis VI. kötete három tanulmánnyal vezeti be ezt a munkát. Valkó Arisztind, Csuka Béla és Horányi Mátyás közli azt az anyagot, amely elsőnek derít tudományos fényt Haydn magyarországi működésére. — A Haydn-aktákban fellelt értékes adatok felől érdeklődünk. — Már első ,.markolásra” is — feleli Szabolcsi Bence — olyan páratlan érdekességre bukkantunk, amely a külföldi zenetudósok körében is általános feltűnést keltett. Előkerült ugyanis Haydn, Magyarországról datált legkorábbi terem, amelyben „hétvégi szabadságot” kér urától, Eszterházy Miklós hercegtől, új művének, a Stabst Maternek bécsi bemutatója alkalmából. A szóbanforgó kompozíciót eddig a történészek évekkel későbbre helyezték és most ebből a levélből derült ki, hogy már 1768-ban elkészült. Haydn az az akkori zenevilág nagyrabecsült alakjának, Hasse-nak küldte megtabálásra, s levelében örömmel jelenti, hogy szerzeményével az idős mester meg volt elégedve, s most néhány művész közreműködésével előadják az egyik bécsi templomban. Fogadkozik, hogy utána feltétlenül pontosan visszatér a herceg szolgálatába. Ez a levél csupán ízelítő abból a nagyszerű anyagból, amely most napvilágra került. Búcsúzóul Szabolcsi Bence még azt is elmondja, hogy a zenetudományi bizottság egy nemzetközi zenetudományi kongresszus rendezését tervezi 1959-ben, Fertődön, a Haydn-évforduló megünneplésére. (meh) * Itt említjük meg, hogy Horányi Mátyás színháztörténész az Országos Széchenyi Könyvtár képgyűjteményében felfedezte Haydn „Armida” című operájának hét eredeti jelmeztervét. Valamennyi az olasz Pietro Travaglia munkája. Haydn „Armida" című operáját 1714-ben mutatták be Eszterházán. Eddig sem az Armidának, sem más Haydn operának egyetlen jelmeztervét nem ismerték. Jelmezterv az „Armidá“-hoz (Dobos F. felv.) Haydn listaikor képe