Film Színház Muzsika, 1963. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1963-10-05 / 40. szám

_ még EGY SHAKESPEARE: HI A Nemzeti Színház háziszín­­padán megkezdődtek Shakes­peare „A makrancos hölgy” című vígjátékénak próbái. Lé­­ner Péter a rendező, a díszle­teket Szinte Gábor, a jelmeze­ket Vágó Nelly tervezi. Berek Kati lesz Kata, Bitskey Tibor pedig Petruphlo (Bitskey ezt a szerepet néhány esztendeje már játszotta a Vígszínház­ban). A többi szerepet Pápay Erzsi, Sitkey Irén, Mányai Lajos, Suka Sándor, Kálmán György, Verebély Iván, Hor­kai János, Szirtes Ádám, Rak­­sányi Gellért, Őze Lajos, Sza­kács Sándor és Siménffy Sándor játssza. Bemutató no­vember 7-én a pesterzsébeti Csiliben. ■ „SZOLID KOMÉDIA 3 FELVONÁSBAN” — ezt a műsaji megjelölést viseli a győri Kisfaludy Színház ere­deti bemutatójának, Kopány­i György „Nyitva van az arany­­kapu" című színjátékának plaketja. Várady György ren­dezi az előadást, Szende Bessy, Máthé Eta, Falvay Klára, Solti Bertalan, Peczkay Endre, Ballai István, Peridy László is Horesny­­ László az új magyar darab szereplői. A bemutató dátuma: október 1. ■ GORDON ZSUZSA, aki betegsége miatt néhány előadáson nem lépett fel, fel­gyógyult, újra játssza szere­pét „Az árnyék’», illetve a „Barátom Harvey” című szín­művének vígszínházi előadó­­adásain.­­ A MADÁCH SZÍNHÁZ az­­ évad során három perem­­előadást rendez a kispesti Vörös Csillag Traktorgyyár művelődési otthonában, a gyáriak pedig, a teltház-akció keretében három estire, há­rom kü­lönböző produkcióhoz vásárolják meg a színház va­lamennyi aznapi jegyit. OKTÓBERBEN TÖBB MA­GYAR ősbemutatóra kerül sor vidéken. A veszprémi Pe­tőf Színház Németh László: A nagy család című drámáját mutatja be, a Szegedi Kamara Színház Hubay Miklós két­személyes színművét, a Kés­­dobálókat viszi színpadra. Fáy András Tigris című darabját a pécsi Nemzeti Színház mu­tatja be. (5 clink­ nélkül­ i­ film sajtóvetítismn voltam. A forgatókönyv szerzője egy fiatal író, akit kedves, közeli barátomnak vallok. A vetítés vigéa örömmel gondoltam ar­ra, hogy a látottak után is tö­retlenül megőrizhetjük barát­ságunk szilárdságát: hála a fő­szerkesztőnek, aki a film kriti­kájának megírásával nem en­gem bízott meg Az igazán jó film hiteles mércéje. Ha vetítis közben a közönség soraiból senki sem fi­gyeli az ajtók fölötti piros fel­iratot: „Vészkijárat”. « Az Író neve rendkívül nép­szerű volt... az Irodalmi Alapnál. Neves Író vendégünk volt egyik vasárnap délelőtt. Elra­gadó közvetlenségivel percek alatt megnyerte kislányunk, az ötéves Agika barátságát. Az író nem volt a szerénység példa­képe, ezért eshetett meg, hogy a gyermek kérdésére: „Te ki vagy?” — Így válaszolt: „Hát, te nem tudod? Hiszen Pesten engem mindenki ismer" Mire a csöppség visszavágott: „Igen, de én Budán lakom”. • Két kritikus beszélget miután megnézték az új darabot a második szereposztásban is. Első kritikus: Na, te milyen­nek találod? Második kritikus: Mit mondjak, a szerző most is ugyanaz maradt. F. Vágó Tibor ■ I­­DZÁDTH után mutatta be a Madách Színház Kamaraszínháza Lorá­nt­ Peter Shaffer angol író két egyfelvonásos vígjáté­két, Bányay Geyza fordításában, Vámos László rendezésében. Az első a magyar elm­keresztségben a „KI után megy a nő?", s má­sik a „KI megy a nő után?” címet kapta Képünk a „KI után megy a nő?” egy pillanatát mutatja. A három szereplő: Tordy Géza, Psota Irén, Márkus László. (Kotnyek felv.) Kaland a Vénuszon A sok-sok kedves mese és állatfigura után űrutazó bábok lépnek fel a legfia­talabb nézők kedvenc szín­házában, az Állami Báb­színházban. A hetvenkedő, a matematikát rosszul ta­nuló Andris, a jószívű Ma­rika, Pajtás kutya és a fur­fangos, állandóan savanyú­cukrot követelő robotem­ber, Robot Robi egyszeri­ben mindenkit meghódíta­nak. Hát még a szemel­kápráztató fantasztikus űr­utazásuk! Percenként su­han el a földről elszabadult rakéta-űrhajó mellett a sok szikrázó üstökös, űrállo­más, meg űrbolygó, a távol­balátás, a bolygók közötti rádióösszeköttetés megszo­kott dolgok a fantasztiku­mokra termett bábszínpa­­don. Kedves, kerek törté­net Fehér Klára „Kaland a Vénuszon" című bábjá­téka, amelyet az ötletek so­kaságával és nagyszerű technikai bravúrral vitt színre az Állami Bábszín­ház együttese. Nemcsak a gyerekek szórakoznak ki­tűnően, még a felnőttek is belecsodálkoznak a jövőbe. Csak dicsérni tudjuk az igazán mai témájú bábjá­tékért a színházat, elsősor­ban a technikai feladatok­kal is megbirkózó színésze­ket, a nagyszerű rendezé­sért Szőnyi Katót. Az „úr­­zenéért’’ Lendvay Kamillát illeti az elismerés, Koós Iván báb- és díszletterve­ző ötletességét ezúttal in­kább a kitűnő díszletek di­csérik. Potoczky Júlia A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ bemutatta Lehár Ferenc „Luxemburg grófja” című operettjét. Az operettet Hegedűs László rendezte, a zenekart Szalatsy István vezényli . A képen Kovács Zsuzsa és Király Levente (MTI, Tóth B. felv.) 17

Next