Film Színház Muzsika, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-29 / 22. szám
játssza a bohócot, s mire a portré elkészül, kirajzolódik Bilicsi arca is. Bilicsié, akinek — bárhogy is kérdezze a kérdező — új arca és titka is Van. Aki 70 éves fejjel megmutatta, hogy tud abszurdul, tud groteszkül játszani — és nem középiskolás fokon! A Nagyvizit előadásaira főiskolások zarándokoltak — bilicstül tanulni. Igaz is: ha valaki erre felszólítaná, vajon Bilicsi tanár úr hogyan adná át tapasztalatait a fiataloknak? Előadást tartana? Bizonyára. De nem a főiskolán. A színpadon. Az előadáson. Játszana, ahogy szokott: Págerral, Táborival, Somogyvárival, Benkővel, Konczcal, s a többiekkel. Meghívná a srácokat, hogy jöjjenek, nézzék meg az előadást, s utána üljenek le egy kicsit beszélgetni. Az alakításáról? Igen, de csak ha szó kerül róla, mert semmit se kell erőltetni. Csak úgy jóízűen beszélgetni kell mindenféléről. A régi időkről, Pethes Imréről, számunkra már ismeretlen nevű híres figurákról, bonvivánokról, szubrettekről, az erős szájáról, akinek cirkusza volt, három nap alatt összehozott bemutatókról. Sztorik a végtelenségig, de csak akkor, ha cserébe a srácok is sztoriznak, mert minden új sztori is érdekli, (ha jó), elrakja, „könyveli” a többi mellé, aztán kicsit megcsiszoltan, jól felépítve poentírozva, továbbadja, előadja. Ha áradnak a vidám történetek, nem akar mindenáron szerepelni, ilyenkor mások poénjait élvezi, elüldögél, figyelget, jól érzi magát. — Ja, hogy az előadásról, az alakításról is beszéljünk? Persze, természetesen. Ha marad rá idő. Honnan kapta Drong a nevét? Szakonyi Károly Dring és Drong című, két bohócról szóló emlékezetes írásából. Ez lesz a Bilicsiest egyik fő attrakciója. Két másik groteszk írás szerzője Gyurkovics Tibor, akinek darabjaiban Bilicsi- Drong megmutatta a kérdező által emlegetett másik arcát. Bilicsi természetesen énekelni is fog: Másik János dalait, melyeket Gyurkovics-versekre írt. Aztán lesz még néhány bohóc-riport etűd, ötlet tréfa, — amiket én írtam. Aztán átvedlettem rendezővé, s Bullával, Táborival, Csákányival, Konczcal, Kernnel, Somogyvárival, Benkóczyval, s a többiekkel együtt elkészítettük ezt a műsort, amelynek főszereplője Drong, a bohóc — a 75 éves Bilicsi Tivadar. Kapás Dezső Egy tipikus bohócpillanat (baloldalt Kern András) (MTI-fotó: Naszályi Kornélia felv.) 28 CSEHOV MEGZENÉSÍTVE Egy medve szerelmi dala Csehov A medve című egyfelvonásos komédiáját 1901- ben mutatta be a Nemzeti Színház. Ez volt az első Csehov-bemutató Magyarországon. Június 5-én a Zenés TV Színház William Walton zenés feldolgozásában mutatja be. A felvételek most folynak a tévéstúdióban. William Walton 1902-ben született, Angliában. Csehov korának épp csak a stafétabotját vehette volna át, hiszen Csehov 1904-ben meghalt. Fiatal korában, zeneszerzői pályáján kedvelte a modern hangzásokat, de később már az újszerű romantikus zene művelői között tartották számon. Érdekes, hogy vonzódása a drámákhoz filmzenéiben nyilvánul meg. Ő szerezte a Hamlet, az V. Henrik, a HI. Richárd filmzenéit. De mi is, ki is ez a medve? Bemutatkozása szerint: Grigorij Sztyepanovics Szmirnov birtokos és a gárda tartalékos hadnagya. Popova, a ház asszonya szerint: Egy szörny! Egy medve! Szatír! Ördög! Sátán! De Luka, az asszonyáért aggódó hű szolga tárgyilagos megítélése szerint is — nyers és goromba alak. Szmirnov — Melis György — így is jelenik meg a színen, hatalmas lendülettel, dérrel-dúrral, Popovától a férjének adott kölcsönt visszakövetelve. És ez a hatalmas, szőrmék ember válik a darab folyamán remegő, szánalmasan komikus, szelíd szerelmessé. — Csehov olyan zseniális — mondja —, hogy még azt a villámcsapást is el tudja hitetni, ami ebbe az emberbe, ebbe a Medve-Szmirnovba belevág egy pillanat alatt: beleszeret adósa özvegyébe. Persze más kívülről nézni egy darabot és más átrágni kottafejről kottafejre hónapokig tartó foglalkozás során. De én úgy érzem, fedi a zene a csehovi figurát. Szmirnov bejövetelének Muszorgszkijt idéző hangzásai vannak, például: A zene jól bontja ki az érzelmi hullámzást. Csehov doktor abszolút birtokosa volt azoknak az eszközöknek, amelyekkel lelki folyamatokat lehet ábrázolni: olyan gyors modulálást engedhet meg, amit elképzelni, elmondani is alig lehet. Walton melodikus zenéje, remélem, még alá is húzza majd a dráma humorát, váltásait. Popova, a bájos özvegy: Házy Erzsébet. Luka, az inas, Begányi Ferenc. A rendező „szerepében”: Ádám Ottó. Torday Aliz TELEVÍZIÓS TELEVÍZIÓ _