FilmSzínház Muzsika, 1978. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1978-11-11 / 45. szám
Színházjárás • Színházjárás • Színházjárás • Színházjárás • Színházjárás Bemutatók előtt MISKOLC: A mi Csehovunk A zsákvászonnal letakart előszínpadon kisszerű életiek széteső hulladékai. Uborkásüveg, fiaskó, kettétört kerék, szalma A színpad magasában egy valóságos nyírfa. Mintha Csehov műveinek alapvető gondolatát éreznénk: ,,a rögökön át a csillagokhoz”. — Annak idején — mondja Illés István főrendező — bemutattuk A mi Moliére-ünk című estünket, ezt folytatjuk A mi Csehovunk című összeállítással. Több Csehov-darabot rendezhettem — szinte ez volt a második főiskolám — a Cseresnyéskertet, a Három nővért, az Ivanovot, a Sirályt. Most itt tehát az idő a nagy drámák fonákját előtérbe hozni egyfelvonásosainkkal. A bemutatásra készülő öt művet igyekeztünk úgy kezelni, hogy abból szinte új Csehov-mű kerekedjék ki. Varga Gyula és Fehér Tibor állandó szerepeltetése pedig a figurák folytonosságát biztosítja. Az első jelenet A dohányzás ártalmasságai című monológ. Nyumin szerepe (ezt Varga Gyula játssza) a tragikus sorsú Csehov-kisemberek kvintesszenciája. Az utolsó egyfelvonásos a Hattyúdal lesz, Fehér Tibor és Varga Gyula főszereplésével. E játékok közé a harsányabb egyfelvonásosok kerülnek, a Jubileum, a Leánykérés és a Lakodalom. Engem legjobban az érdekel, hogy a kitűnő ötletekben Csehov megvillantja mozaiktechnikáját, fekete humorát. A későbbi nagy drámák alaphelyzetét. Úgymint Versinyin-előképnek érzem. A Lakodalom mintha az Ivanov utójátéka volna. De Csehov nem az egész életet marasztalja el, csupán azt mondja, hogy most a mi létünk alpári, provinciális, primitív. De ezen lehet változtatni. És kell is, közé kerültünk a Pesti Színházban — mondja — öt lakást kellett elhelyeznünk egy szürke közegben, e lakások fölött további ablakkivágások jelzik, hogy amit látunk, a bérkaszárnyának csupán egy részlete. Nos, aláereszkedő, különböző színű anyagok jellemzik az apró lakóhelyeket, s egy-egy jellemző kellék a lakó jellemét. Bíró Mártonhoz (Bilicsi Tivadar), a régi vágású, még mindig a személyi kultusz szorongásában élő hivatalnokhoz a zöld bútorvelúr tartozik, egyetlen kelléke a rádió, amelyen Amerika hangját hallgatja. A jobb felső, barna hátterű emelvény Fáskerti Béláé (Tordy Géza). Környezetét egy régi oklevél, egy lámpa és egy piros telefon emeli meg. Ő is múltjában él, de megőrizte jó kapcsolatait az ötvenes évek után is. Középütt az emelvényen egy ál-haldokló nagymama (Pártos Erzsi), lakását kicsit ravatalszerűnek képzeltük, fekete-fehér színekkel, az ő ,,kelléke’’ az unokája (Balázsovits Lajos), a modern karrierista mintaképe. Jobboldalt Fáskerti szeretőjét, Máriát (Földi Teri) fáradt rózsaszín környezettel jellemezzük, zongorával. Végül baloldalt zsúfolódik össze a Sípos család miliője, a hátuk mögötti falon kispolgári tartásban ott díszeleg az egész család. És a főszereplő kiskatona, Feri (Kern András) épp az ő lányukat szereti, épp az ő légköbmétereiket akarja. Nagynehezen meg is kapja, nemcsak területet, de élet-légköbmétert is keresve, így az elkülönülés a Bokor családtagok között éppúgy megoldható, mint az öszszetartás. Végül a cselekvés fejezi be ezt a drámát, melyet Bokor Judit lelkesen és kétbalkezesen vállal magára. A pápa Lengyelországba tart, Kelebiából érkezik, és Bokor Judit önálló tevékenysége nyomán csakhamar jelenti; őszentsége, a pápa vonata Csapnál átlépte a szovjet határt. Ezt próbáltuk az egyik napon, s másnap megjött a valóságos hír, hogy „Habemus pápám” és lengyel bíborost választottak. Azóta megilletődötten gondolunk Örkény Istvánra. PESTI SZÍNHÁZ: Légköbméter összpróbarészletet láttunk a Pesti Színházban Bereményi Géza drámájából. (A premiert lapzárta utáni, november 10-én tartották.) Ez az összpróba már a főpróbák előtti hangulatot tükrözte, egyfolytában ment immár a játék, a rendező, Marton László egy-egy pillanatra szólt csak közbe. Fehér Miklóssal, a darab díszlettervezőjével beszélgettünk. — Meglehetősen nehéz körülmények . Jubileum. Varga Gyula, Máthé Éva és Fehér Tibor # Lakodalom. Varga Gyula és Somló István # A mi Csehovunk. Jelenet a Leánykérésből. Vándor Éva és Maróti Gábor # A Sipos-család: Csellár Réka, Leviczky Klári, Sörös Sándor, Győry Ilona mv., Kozák László, Kovács Nóra és Szatmári István SZOLNOK: Vérrokonok A rendezői. Csiszár Imre beszél. — Harmadéves főiskolásként — Major Tamás volt rendezőtanárom — módomban állt, hogy megrendezzem Örkény István Pisti című művének egy részletét. Utóbb bejárhattam a Nemzetibe a Kulcskeresők próbáira. Észrevettem, mennyire hasonlít a két ember — író és rendező — groteszk világszemlélete. A szolnoki színházról pedig, mióta Székely Gábor ősbemutatóként megrendezte a Macskajátékot, elmondhatjuk, Örkény-hagyományaink vannak. Néhány dolgot érzek lényegesnek az író művészetében: a groteszket, nevezetesen azt, ahogyan a hétköznapi eseményt különlegessé és egyedivé emeli; a darabokon belül filmszerű „vágástechnikáját", azt, hogy műveibe a bohóctréfa stilárisan beletartozik. Végül egyfajta epikus előadásmódot. A Vérrokonok színpadravitelekor úgy igyekszünk előadni a magánbeszédeket, mintha dialógok lennének. A Vérrokonok esetében Örkény betegségként ábrázolja a magyarok szenvedélyes természetét. A szenvedély tárgyát itt úgy hívják: vasút. A hatvanéves Bokor Páltól a tinédzser Bokor Juditig akár mint rajongója, akár mint szenvedélyes gyűlölője, mindenki a bűvkörében él. A díszlet három síkban elhelyezett emelvényrendszer. Nikkelezett ezüst csövek, zöld tartánpályákkal, összekapcsolható és szétnyitható lefutókkal. KAPOSVÁR: Szeget szeggel Ifjúsági parlament volt látogatásunk napján Kaposvárott, ezen vett részt Babarczy László, a színházigazgatófőrendező, így először a színészekkel beszélgettünk a Szeget szeggel bemutatásáról. Kun Vilmos: — A Herceg csak látszatra szelíd. Észreveszi, hogy a törvényeket évek óta nem tartja be senki, ezért rafinált módot választ arra, hogy ne ő legyen a „rosszfiú”. Angélát, unokaöccsét hívatja, így szólva: „Hatalmad annyi, mint az én hatalmam / Törvényeinken enyhíthetsz, szoríthatsz." Aztán csuhát ölt titokban. Péter barát-korszakában az új, szigorúbb hatalom gyengéit puhatolja ki. Visszatérve Bécs királyaként palotájába, mindenki megalázottnak és tisztátalannak érzi magát. Legfeljebb érzi, mit jelent az, ha a hatalmat újra, s ezúttal keményebben megfogta. Rajhona Ádám: — Azt mondtuk egy próbán: Angelo olyan ember, aki előtt mindenki megtorpan egy pillanatra. Magam is érzem, hogy valami fagyosság árad belőle. Már régen ő az udvar szürke eminenciása. Tudós könyveket forgat, komolyan készül arra, hogy a hatalom egyszer kezébe kerül. Rendkívül szigorú, de elsősorban önmagához. Amikor a halálraítélt bátyjáért könyörgő Izabellát megkívánja, olyan erővel tör ki belőle a kívánság, mint az olyan puritán emberből, aki eddig ösztönei elfojtásával élt. Végül, mert a herceg leleplezi, matt helyzetbe kerül. A darab vége Angélát nem oldja fel, de eltiporja. A jóízű próba után Babarczy László összegez: — Ez a mű nem szegény és sovány tézisdráma a hatalom gyakorlásáról. Rend és rendetlenség, az éle szertelensége, a társadalomban meg látott kisebb-nagyobb anarchia is főszerepet játszanak itt, s a jellemekben rejlő ellentétek. A herceg jó uralmat akar, de manipulálni kénytelen Angelo a rendet szeretné, de kívánságát személyileg nem tudja véghez vinni. A királyi szereplőket a clownoktól nem választom el. A színpadtér rejtett Shakespeare- és rejtett misztériumszínpad-szerkezet. Adott egy fölfelé ívelő modern ívű kőhíd, fölötte egy kápolna, az alsó járás a börtön felé tart, így megkapjuk a hármas színteret. Modern lesz a városkép, az emberek nem kapnak különleges kosztümöt, mert ez elidegenítene világunktól, de szándékunk felerősíteni mindazt, ami a darabot maivá teszi. Nagy Judit 15