Film Színház Muzsika, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-24 / 4. szám
Jelentés a behavazott színházakról (Telefonon érdeklődtünk több színházunknál, hogyan működtek a hófújta, fagyos napokban.) Madách Színház — semmi szenzáció. Traub Pál művészeti titkár szavamba vágva kérdezi: „remélem, nem arra kíváncsi, hány előadásunk maradt el ? Mindenki ezt kérdezi. Semmi nem maradt el. A zalaegerszegiek vendégfellépése is meglesz”. — örülünk. A Nemzeti Színház művészeti titkárságán megtudtuk, anyaszínházukban viszonylag békés volt a helyzet. A Királyasszony lovagja helyett csupán azért játszották a Rómeó és Júliát, mert Kalocsay Miklós elesett, és sánta lovagot nem küldhették hódító útjára. A Várszínházat kisebb csata árán tudták a megfogyatkozott nézők megostromolni a méteres hó miatt. Fonyó István Újpestről háromnegyed nyolcig a Deák térig jutott el. Onnan a rendőrség juttatta föl a Várba. A csütörtöki és a pénteki előadást le kellett mondaniuk. A jegyeket más időpontra átcserélik. Az egyik nagy gondot díszletraktáruk megközelítése jelentette a Kolumbusz utcában. Erről a műszak tudna mesélni, de őket most ne fáraszszuk... A Vígszínházban Marton László titkárnőjét, Simon Stefániát értem el. A Pesti Színházban Pápai Erika betegsége miatt maradt el a Rémségek kicsiny boltja. Nehezen jöttek be a távolabbi helyekről művészeink, de nem kellett semmit lemondanunk. Thália Színház — Faragó Rézi művészeti titkár csak azt sajnálta, hogy kevés nézőjük volt az ítéletidő miatt. Különösen hétfőn voltak kevesen. A színészek szépen bejöttek, Kozákék is, gyalog, istenháta mögöttről. József Attila Színház — Rónai Éva művészeti titkár : egy előadásunk maradt el — betegség miatt. Minden mást megtartottunk, de sok néző hiányzott. Nekik mély sajnálattal üzenjük, hogy ezeket az előadásokat számukra nem tudjuk pótolni. A keveseknek, akik megjelentek, játszottunk. Fővárosi Operettszínház — Gerő Zsuzsa művészeti titkár: Minden előadást megtartottunk, sok üres helyünk volt. Arról szervezési osztályunk tudna pontosan beszámolni, milyen vidéki csoportok mondták le a felutazást. Állami Bábszínház — Lázár Magda: ez a hét elég cifra volt. Néhány színészünk vidékről jár be. Mi egyébként is a BKV-hoz vagyunk kötve. Hétköznapi előadásainkra a szervezett gyerekközönség beszállítását a BKV lemondta. Azokból az iskolákból sem várhattuk a gyerekeket, ahol az igazgató hószünetet rendelt el. Sorra telefonált a nagyérdemű, így az e heti előadásokat sorra le kellett mondanunk. A szombat-vasárnap — beszélgetésünk időpontjában — még előttünk van. Bízunk a papákban, bátyókban, nagypapákban, hogy valahogy becipelik a gyerekeket. A jóisten tudja, mi lesz... Az elmaradt előadásokat pótolni fogjuk, bár a tájelőadásokat nehezebb lesz újraszervezni. Arany János Színház: — elmaradt a keddi Pacsuli palota. Egyébként háromnegyed házzal játszunk. Szentendréről, Tahitótfaluból rendre bejöttek a színészek. Mikroszkóp Színpad — Ránki Lantos Júlia: esti előadás nem maradt el. Két délelőtti gyerekelőadást nem tartottunk meg, mert óvodai, iskolai szünet volt. Kedden közlekedési gondja volt kis közönségünknek. Mi azonban küldtünk értük autóbuszt, és behoztuk őket. Radnóti Színpad: semmi probléma. Mindenki a helyén, csupán néhány lyuk a nézőtéren, a gödöllői, recski szervezésű közönség nem tudott hozzánk eljutni. (j. k) Debreceni Csokonai Színház — Pinczés István főrendező: — Szerencsés véletlen, hogy erre az időre nem terveztünk táj előadást. Nem kellett és nem kell utaznunk, nem kell elhagynunk előadást. Igaz, január 26-án Egerben játszanánk a Macskák szerdáját, de remélhetőleg enyhül addig az idő és nem lesz akadálya a vendégszereplésnek. Problémát csak január 12., az a bizonyos hétfő okozott. A Gyöngyélet főpróbája lett volna délelőtt. Néhányan (Agárdi Ilona, Szerencsi Éva és a rendező, Csiszár Imre) csak délutánra értek Debrecenbe. Este megtartottuk a főpróbát. A legnagyobb gond a látogatottság hirtelen zuhanása. Félházzal játszunk. Az emberek — főleg az idősebbek — még a házból sem merészkednek ki. Mindenesetre fontosnak tartjuk, hogy egyetlen előadás se maradjon el. (—Jó) Kocsis Gyöngyvér, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház titkára mondja: Január 12-én elmaradt a sátoraljaújhelyi vendégjátékunk, ahol is a Fekete Péter című operettet játszottuk volna. Fehérgyarmaton is lett volna egy előadás: Halálos szerelem, le kellett mondani. Az időjárás ugyan javult, de a biztonság okáért későbbre halasztottuk a Pinocchio mesejáték kecskeméti és ceglédi előadását, amelyet január 19—20-án kellett volna teljesítenünk. A nyíregyházi előadásokban nem volt fennakadás, noha a síkos, hófúvásos napokban érezhetően csappant a közönség. A fővárosban lakó színészek megpróbáltatásokat vállalva korábban indultak Budapestről — 8—10 órát utaztak, hogy nyíregyházi kötelezettségeiket teljesítsék. Így a próbák is zavartalanul folytak. Léner Péter vezetésével Páskándi Géza Lélekharang című darabjának premierjére készülünk. A bemutató időpontja változatlan: február 14. (a.) Dr. Tucsni András, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház ügyvezető igazgatója : „A rendkívüli időjárás két napunkat zavarta meg. Január 13-án, mivel iskolai szünetet rendeltek el Zalaegerszegen, az Olivér előadását le kellett mondanunk. Másnap a keszthelyi iskolásoknak tervezett bérletes előadást. A tanítónőt módosítottuk, hiszen a Balaton-parti várost a hó teljesen elzárta a külvilágtól, s így a fiatalok nem utazhattak Egerszegre. Ezt egyszerű bérletcserével meg tudtuk oldani, így más, helybeli iskola diákjai jöttek el, s a keszthelyiek későbbi időpontban nézhetik meg. A helybeliek érdeklődése nem csappant Felkészültünk a budapesti január 17-i Madách Színház-beli vendégjáték nehézségeire is. Szerencsésen alakultak az útviszonyok, így minden gond nélkül szállíthattuk a díszleteket. Ha nehezebb, havasabb idő köszöntött volna ránk, akkor is útnak indultunk volna, mert a katonasággal megállapodtunk abban, hogy akkor az ő segítségükkel indulunk Pestre. Tartottunk attól, hogy esetleg a fővárosi közönséget megriasztja az idő, s nem érdeklődnek produkciónk iránt. Kellemesen csalódtunk, jó érzéssel mondhatom, szép sikerrel vendégszerepeltünk.” (.6.) 22 KÖZELEDIK A TAVASZI FESZTIVÁL Március 20. és 29. között idén is gazdag programot ígér a BTF előzetes programja. Vendégünk lesz többek között a szovjet Zenés Zsidó Kamaraszínház. Négy napon át lépnek fel a FővárosiOperettszínházban. 1977-ben léptek először közönség elé. Az alig harminc fős társulat átlagéletkora huszonöt-harminc év. Színészeik konzervatóriumot, színi- vagy balett-tanulmányt folytattak, ugyanis előadásaikban az opera, a balett és la dráma elemeit igyekeznek egyesíteni. Repertoárjukban megtalálhatók a héber és jiddis nyelvű irodalom klasszikusai, a modern szovjet és külföldi szerzők művei. Az évszázados nemzetiségi folklór az általános emberi kultúra elemeivel ötvöződik. A tradíciók, a zene, a ritmus, a mozgás ötvöződik előadásukban. Hazájukon kívül sikerrel mutatkoztak már beaz NSZK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában. Idén a Budapesti Tavaszi Fesztiválon kívül az Egyesült Államokban is fellépnek. Európa hat kiemelkedő kamarazenekara ad hangversenyt e napokban Budapesten. Köztük március 21-én a Zeneakadémián a salzburgi Camerata Academica. Művészeti vezetőjük Végh Sándor, 1912-ben Kolozsváron született. Tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte Hubaynál és Kodálynál, az 1935-ben alakult Magyar Vonósnégyes egyik alapító tagja. 1940-ben a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára lett, önálló vonósnégyest alapított, amellyel 1946-ban Bázelban telepedett le. Szólistaként és együttesével világszerte hangversenyezett. 1963-ban átvette a düsseldorfi konzervatórium egyik mesterképző osztályát, 1978-ban pedig a salzburgi Camerata Academica vezetését. 1984-ben mesterkurzust tartott Magyarországon.