Film Színház Muzsika, 1988. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1988-11-19 / 47. szám
Volt szerencsém részt venni a londoni Covent Gardenben azon a forró hangulatú előadáson, amely nemcsak évadnyitás volt a Királyi Operaházban, hanem egyben a főszereplő skót szoprán, Gwyneth Jones ünneplése is. Puccini Turandotja nagy lehetőséget nyújt az énekeseknek, de a rendezőknek és koreográfusoknak is. Nem véletlen, hogy a nagy operaházak rendre színpadra állítják új meg új megoldásokat keresve. Idén ősszel például a milánói Scala bejárata körül már jó előre nagy transzparensekkel hirdetett Turandot „beharangozókat” láttam. Franco Zeffirelli rendezésére hívják föl a figyelmet. De amíg ez még a jövő zenéje, a Covent Garden Turandotja, Andrei Serben színes rendezői munkája, hatalmas siker a londoni publikum körében. A forró fogadtatás a hatalmas dalszínház nézőterén nemcsak az elbűvölő színpadképeket, a történetet hitelesen megelevenítő, maszkokban játszó mímeseket és táncosokat üdvözölte, nemcsak a rafinált színpadi mozgásokat dicsérte, de a címszerepet éneklő művésznőt is, aki 25 éves jubileumát ünnepli ezzel a szereppel. Az istenek alkonyában állt először a Covent Garden színpadára negyed százada. Énekelte Leonórát, Desdemonát, Elektrát és Santuzzát, hogy csak a legismertebb szerepeit említsem. Serban a Turandot mostani elképzelését még az 1984-es Los Angeles-i olimpián mutatta be. Az ősi kínai színjátszás elemei láthatók a színpadon, az énekesek és táncosok otthonosan mozognak a keleti színházkultúrában. Mindenki maszkban, vagy arcát rizsporral kendőzve, erős kontúrokkal festve játszik. Megrázó drámai hang és megbabonázó játékstílus jellemzi Gwyneth Jones színpadi jelenléteit. Franco Boniselli Kalafja tartózkodó, szemérmes szerelmes, míg Jones démoni, erotikus, cseppet sem jégcsap, érző Turandotot mintázott, lefegyverző erővel. A színház művészbejáratánál az előadás fotóira várva találkoztam a világhírű rendezővel, Andrej Ljubimovval. Akkor még csak nagy izgalomban és hangulatban próbálta A Rajna kincse című Wagneroperát. Ezt szeptember utolsó napjaiban mutatta be a színház. A Covent Garden következő ötéves tervének tengelyében a Ring áll, amelyet Ljubimov rendez, és Bernard Haitink vezényel. Ennek első láncszeme A Rajna kincse bemutatója, amelyet évadonként követ majd A walkür, a Siegfried, Az istenek alkonya. E nagyívű vállalkozást be kívánják fejezni még 1993 előtt. Akkor három évre bezárja kapuit a dalszínház a felújítási munkák miatt. Ljubimov szerető szívek, hódoló pályatársak karéjában látható Londonban minduntalan. 1986-os Jenufa-bemutatója (Janacek operája) a Covent Garden egyik legnagyobb sikere volt ebben az évtizedben. A Ring legnagyobb részét Ljubimov Paul Herrtonnal, a díszlettervezővel még Izraelben tervezte. Mindketten arra törekednek, hogy elkerüljék a Ring korábbi színpadi megoldásait. S a Covent Garden új produkciójával egy időben látható még A Rajna kincse a Metropolitan operaházban, New Yorkban is, James Levin vezényletével. A Rajna kincsében Ljubimov— Haitink egyensúlyba hozza a zenét a látvánnyal, Wagner puritanizmusával. A színpad fából készült, rajta fák, sziklák. Hernon, a díszlettervező a természet mind a négy elemét a színpadra varázsolja. „Minthogy a zene oly gazdag és sokrétű, a színpad egyszerűségének kell a játék egységét megteremtenie” — mondja. A Ljubimov-féle Ring tehát díszítetlen. Célja, hogy Wagner eredeti elképzeléseit állítsa színpadra, s a művet megtisztítsa az idők során rárakódott mákonytól, engedékenységektől, hazugságoktól. „Ki tudja pontosan, hogy miről szól a Ring?” — teszi fel a kérdést Ljubimov és Hernon. Válaszuk: „Nem akarjuk megmagyarázni a közönségnek a művet, hanem azt akarjuk, hogy a közönség fantáziája előadásról előadásra szárnyalhasson.” A Covent Garden főzeneigazgatója, Bernard Haitink londoni működésének legfontosabb elemeként beszél a Ringről „Akik előttünk jártak, olyanok voltak, mint Sir Thomas Boehham, Bruno Walter, Wilhelm Furtwängler, Sir George Solti. A Ring hegycsúcs a mi pályánkon, amelyet mindenki meg szeretne mászni.” Egyébként a holland Haitink, aki elmúlt 40 éves, amikor először vezényelt operát , most 60 felé jár. Az Amszterdami Concertgebouw-nak adta legfontosabb alkotóéveit. Covent Garden-beli működése zenei pályájának koronája. Az új főigazgató, a glasgow-i születésű Jeremy Isaacs a Channel 4 tévétársaság szerkesztőjeként kezdte pályáját. Sir John Tooleytól vette át a színház vezetését, s sajtókonferenciát tartott elképzeléseiről. Ebben az évadban kilenc új bemutatót tartanak. A Rajna kincse mellett a Bohémélet, Massenet Mattonja, a Rigoletto, A denevér, a Cosi fan tutte, A trubadúr, Britten Albert Hersingje és Luciano Berio operája, az Un re in ascolto kerül színre. Isaacs hangsúlyozta, hogy munkatársai között igen nagy segítségére van Piero Faggioni, aki vendégrendezőként jegyzi A trubadúrt, és szemmel tartja az olasz repertoárt. „Számos olyan operát mutatunk be 1993-ig — mondta a főigazgató —, amelyeket már hosszú ideje nem játszottak a színházban, így látható majd például Verdi Attilája, Borodin Igor hercege vagy Meyerbeer Hugenottákja. Továbbra is támaszkodunk a korábbi főzeneigazgatóra, Sir Colin Davisre, Christoph von Dohnányira és Sir George Soltira. De teret adunk új, tehetséges fiatal karmestereknek és énekeseknek is.” Ebben az évadban a Skót Nemzeti Operaház és a berlini Komische Oper társulata mellett a Covent Garden vendége lesz a Magyar Állami Operaház társulata is Bartók-estjével. Egy ilyen nagy hírű és jól működő operaház élete sem képzelhető el szponzorok nélkül. Társaságok, iparvállalatok, vagyonos családok és gyárosok segítik a Királyi Operaház egyes bemutatóit. S e tényt nem akarják a művészek eltitkolni, örömmel ésbüszkén fogadják a szponzorokat. Tanulságos példa számunkra. Bogyay Katalin Turandot és A Rajna kincse „ÖTÉVES TERV” A COVENT GARDENBEN Jelenet a Turandot című Puccini-operából 7