Filmvilág, 1973 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1973-12-15 / 24. szám
Egy kis hely a Nap alatt SZÁSZ PÉTERREL- ÚJ FILMJÉRŐL Harmadik játékfilmjét fejezte be Szász Péter — saját forgatókönyvéből —, Bencze Ferenc, Margittay Ági, Koltai Róbert, Lukács Sándor, Máriáss József főszereplésével; operatőre: Ragályi Elemér. A Fiúk a térről és a Kapaszkodj a jellegekbe — Szász előző két filmje — markánsan jelezte az alkotó törekvését egy sajátos, korszerű filmkomédiai stílus — talán úgy is mondhatnánk: a szórakoztatva politizáló, kalandfilmbe és burleszkbe oltott vígjáték — műfajának kialakítására. — Új filmje, az Egy kis hely a Nap alatt — konzekvens folytatása ennek a törekvésének? — Tematikailag és gondolatilag az új film az előző kettőnek a szerves folytatása; kicsit úgy érzem, mintha a Fiúk a térről második része lenne. — Miről szól a film? — A történet központjában az „Eroica-akció” áll. Hogy az micsoda? Kultúrházavatóra készülnek egy kisvárosban, Pándokon, s az ünnepségre meghirdették a neves karmester és a jó zenekar koncertjét — csak éppen szerződtetni felejtették el őket. A film hőse azt a feladatot kapja, hogy — ha levelező-egyetemi vizsgája miatt úgyis Pestre megy a hét végén, intézze már el, hogy mégis legyen zenekar a megnyitáson. Ez a főhős ötven év körüli szerény vidéki pártfunkcionális, az a fajta szürke közkatonája az apparátusnak, aki 45 óta részt vesz a mozgalomban, minden feladatot lelkiismeretesen teljesít, s látszólag „nem vitte semmire” — legalábbis: nem csinált karriert a szó köznapi értelmében; most is biciklin jár, nem autón —, de végül is az ő hangyaszorgalma, kitartása, emberekkel való bánni tudása mozgatja a dolgokat Pándokon. Ennek az embernek — sorsának, jellemének, belső világának — feltérképezése a film, s talán egy kissé társadalmi keresztmetszet is: az Eroica-akció során hősünk körbeszáguldozza a mai Budapestet, s eközben a legkülönfélébb társadalmi rétegekkel kerül kapcsolatba. Epi- Lukics Sándor és Margittay Ági