Filmvilág, 1984 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
és cselekvések kötöttebbek, a konfliktusok nem élesek, az emberek személyes kapcsolataikban élik meg a tett és a választás drámáját. Ez is szerelmi történet volt, összekuszált, zaklatott kapcsolatokkal. A forgatókönyvből nem készült film, de a téma éppen ezért továbbra is izgatott. Ezután írta meg Pethő György a Mária-nap és a Majd holnap forgatókönyvét. —1 Martinovics a magyar jakobinus mozgalom és Sándor Lipót főherceg nádor iratain alapszik. Milyen korabeli dokumentumokat használtak fel a Mária-nap forgatókönyvének megírásához ? - A Széchényi Könyvtár levéltárában őrzik Petőfi Zoltán és a Szendreycsalád életének dokumentumait: leveleket, naplótöredékeket. Ezeket Pethő György összegyűjtötte és 1975— 76-ban megírta Közelről című forgatókönyvét. Idén márciusban jelent meg a Magvető Kiadó Nemzet és emlékezet sorozatában az eredeti dokumentumokat és a film forgatókönyvét tartalmazó kötet. — A Mária-nap központi figurája Petőfi Sándor özvegye, Szendrey Júlia. Miért izgalmas személyiség ma is e különös, mitikussá lett asszony ? — Azt szerettem volna bemutatni, miként küzd meg egy konszolidálódó társadalom a múlttal, és hogyan formálja a történelem az emberi kapcsolatokat. A Szendrey-családban bizonyos konfliktusok érthetően erőteljesebbek, mint a környező világban, hiszen Júlia és a család többi tagja nem csak Petőfi hősi alakjával szembesül szinte minden nap, hanem egy irtózatos teherrel is küzd: sorsuk az, hogy megmentsék, tovább örökítsék azokat az értékeket és eszményeket, amelyekért Petőfi az életét áldozta. Júliának a maga külön személyes harcát is meg kellett vívnia, hogy ne keseredjen meg az özvegyi pózban, nyitott maradjon új érzelmekre, új kapcsolatokra. — Szerb Antal a Magyar Irodalom Történetében érdekes képet fest Petőfi szerelméről. ,,Szendrey Júlia minden volt, csak nem ártatlan, barna kislány : rövidre nyírta a haját, amikor ez a legnagyobb asszonyi lázadás szimbóluma volt még, szivarozott, férfias ruhákat hordott, mint George Sand, betegesen hiú volt. . . Kettejük házassága két vad és féktelen természet összecsapása, melyben a fin de siécle erotikus elátkozottsága veti már előre árnyékát. . . és ezt stilizálta Petőfi biedermeier szerelemmé.” A filmbeli Szendrey Júlia erőtlen báb a férfiak kezében. Sem külleme, sem viselkedése, sem szavai nem utalnak a szabadszellemű, a költészettel is kacérkodó Júliára. . . — A 18—19 éves Szendrey Júlia, akibe Petőfi beleszeret, nem azonos a Mária-nap főszereplőjével, a 39 éves, megtört, súlyosan beteg asszonnyal. A film éppen ezt a szükségszerű és drámai változást mutatja be. Az a kép, ami Petőfi Sándor szerelmes verseiből kirajzolódik, és amit Szendrey Júlia festett magáról, természetesen nem objektív. Miként a Mária-nap sem az egyedül lehetséges, objektív Szendrey Júlia-képet mutatja meg — bármennyi dokumentumon alapszik is a film—, hanem amilyennek én látom Petőfi szerelmét, özvegyét. — A film mindvégig a Szendreycsalád Rózsa-hegyi nyaralójában játszódik, 1866-ban, néhány hónappal a kiegyezés előtt. Éles ellentét, késhegyig menő viták jellemzik Júlia második férje (Horvát Árpád történész, egyetemi tanár) és két sógora viszonyát (Petőfi István, Zoltán gyámja, Gyulai Pál, ezidőtájt a színészképző iskola aligazgatója, háta mögött a Petőfi költészetét értékelő irodalomtörténeti munkájával és a magyar nemesség requiemjével, az Egy régi udvarház utolsó gazdája című regényével). A családi perpatvarok mélyén a 48-as forradalmi értelmiség politikai megosztottsága rejlik, nem világos azonban Gyulai Pál és Horvát Árpád ellentéte. Úgy tetszik, ez nem több, mint két férfi versengése a szeretett nőért, Júliáért. . . — Ebben a családban a politikai ellentétek is személyes konfliktusok formájában jelennek meg. Valóban mindketten szerelmesek Szendrey Júliába, a bűvkörében élnek, de Júlia szelleme, érzékisége elválaszthatatlan Petőfihez fűződő kapcsolatától. Szendrey Júlia még a családban sem pusztán önmagát jelenti — éppen ez a viszály lényege. Horvát Árpád és Gyulai Pál 1850-ben Garayéknál nem Júliába, hanem Petőfi özvegyébe szerettek bele, aki persze eleven, hús-vér nő volt. — A Mária-nap minden szereplője kisajátítja magának 1848 emlékét, de mintha a forradalom eszméje már senkit sem hevítene. . . — Ezek az emberek a magyar forradalmi értelmiség képviselői, tizenhét évvel a forradalom után mindannyian a létüket igazolják. Júliához hasonlóan ők is meg szeretnék őrizni Rutz György (Ifj. Horvát Árpád) és Kvndruny Gábor (Horvát Attila) Handel Ildit (Szendrey Júlia) és Igy távú (Gyulai Marika) 14