Filológiai Közlöny – XXVI. évfolyam – 1980.

1. szám - Tanulmányok - Halász Katalin: „Conjointure”, Chrétien de Troyes regényszerkesztési elvei

TANULMÁNYOK „Conjointure", Chrétien de Troyes regényszerkesztési elveit HALÁSZ KATALIN A regénytörténet izgalmas kérdése, hogy a műfaj első klasszikusa, az udvari regény nagy mestere, Chrétien de Troyes milyen képet alkotott magának a regényről mint az elbeszélés egyik lehetséges formájáról,­ saját maga mit árul el műveiben regény­szerkesztési módszereiről, mit tart lényegesnek a regényírás folyamatában. Máris le kell szögeznem, hogy nagyon szűkszavúak az elbeszélés technikájára vonatkozó szöveg­tanúságok. Ezeket a szövegrészeket két csoportra oszthatjuk: prológusok és a regényen belül elszórt, az írói mesterségre, a mesélés tényére utaló, rövid szerzői megjegyzések. Az utóbbiak közül kevésnek van igazán információs értéke, nagy részük egyszerűen csak sztereotip metanyelv­ fordulat. A prológusok Chrétien regényeinek s általában minden középkori munkának a végsőkig kifaggatott részei, a kutatók felvilágosításokat remélnek ezektől a szerzőre, a mű keletkezési idejére és körülményeire vonatkozóan. Jelen esetben pedig, s nem először a középkorkutatás során, Chrétien regényről alkotott nézeteiről szeretnénk megtudni vala­mit belőlük. A prológusok elemzése során azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a művek legkevésbé „személyes" részei, mivel a retorikai hagyomány itt érvényesül a legerőteljesebben. A középkori retorika rendkívül keveset törődött az inventio és dispositio szabályaival,s az „ordo naturalis" és „ordo artificialis" megkülönböztetésén túl szinte csak a művek bevezetésében alkalmazható néhány toposznak szentelt némi figyel­met.4 Nagyon kevés azoknak a toposzoknak a száma, amelyek közé egy-egy prológus felépülhet, s így ezek konvencionális jellege még szembetűnőbb. P.­Y. Badel 29 (a XII. század közepétől a XIII. század végéig terjedő időszakból származó) regényből álló­ ­ Felhasznált szövegkiadások: CHRÉTIEN DE TROYES, Erec et Enide. Mario Roques kiadása Guiot (Bibi. nat., fr. 794) kézirata alapján, (C. F. Μ. Α.), Paris, 1955; Cligés. Alexandre Micha kiadása Guiot (Bibi. nat., fr. 794) kézirata alapján, (C. F. Μ Α.), Paris, 1957; Le Chevalier de la Charrete. Mario Roques kiadása Guiot (Bibi. nat., fr. 794) kézirata alapján, (C. F. M. Α.), Paris, 1958; Le Chevalier au Lion (Yvain). Mario Roques kiadása Guiot (Bibi. nat., fr. 794) kézirata alapján, (С. F. M. Α.), Paris, 1960; Le Roman de Perceval ou Le Conte Du Graal. William Roach kiadása Bibi. nat., fr. 12576 alapján (Textes Littéraires Français), Droz/Minard, Genève/Paris, 1959. A szövegközi idézetek pontos helyére a mű rövidített címével és a verssorok számával utalunk.­­ A „román" etimológiájáról és műfajmegjelölő használatáról lásd ROBERT MARICHAL, Naissance du roman. In: Entretiens sur la renaissance du XIIe siècle. Mouton, Paris/La Haye, 1968, 449-492. 3 EDMOND F ARAL, Les Arts poétiques du XIIe et du XIIIe siècle. Paris, 1924, 55-60. 4ERNST ROBERT CURTIUS, La littérature européenne et le Moyen Age latin. (Trad, de l'allemand par Jean Bréjoux.) Presses Universitaires de France, Paris, 1956, 106-110. 1 Filológiai Közlöny

Next