Állami gimnázium, Fiume, 1892

A BÖLCSELET TANÍTÁSÁNAK FONTOSSÁGA A múltnak szenteljük a kegyeletes visszatekintés érzel­meit, az emlékoszlopokat és szobrokat; — a jelennek adjuk mindazt, amit 1600 millió ember erőfeszített munkája, az ipar vagy kereskedelem, a tudomány és művészet ágaiban felmu­tatni képes, — tisztán a jövőnek csak egyet építettünk és ez az iskola. Erre néz feszült érdeklődéssel számtalan szülő, ebbe helyezi legszebb reményeit a haza, ettől várja átalakulását a társada­lom; ennek érdekében áldozza fel munkaerejét a tanár elő­legezi életének körülbelül egy­harmadát az ifjú és méltán mert „a nevelés kérdése, a mostani társadalomra nézve az élet és halál kérdése, ettől függ az egész jövő“. (Sienan). Az iskolák fenséges feladata emberré tenni az embert és előkészítőleg hozzászóltani az élet legnehezebb problémáihoz. Confucius szerint három módon leszünk az életre alkalmasakká: első : a tapasztalat ez a legkeserűbb ; második az utánzás, ez a legkönnyebb; harmadik a meggondolás, a tudás, — ez a legnemesebb. Ez utóbbi az iskola czélja. — Ennek elérésében fáradoznak nyolcz esztendőn át vállvetve a gymnasium összes tantárgyat, mely idő alatt közel 8000 órát tölt az ifjú a gym­nasium falai között. Hogy a gymnasium az életre való nevelésnek annál in­kább megfeleljen, tanulmányai közé sorozta a bölcseletet is. A Vili. osztály átvette a gondolkodástanban az ész főműveleteit , a fogalmat, az ítéletet, a következtetést, ennek törvényeit és a módszertant. A lélektanban megismerték a lélek és test viszonyát.

Next